Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

ben hű maradt Kossuth Lajoshoz és a szabadságharchoz. Január 15-én népgyűlésen kimondották, hogy a tisztviselők, akik bármi okból elhagyják helyüket, azok soha többé ne választassanak közhivatalra. Ha a hivatalok megürülnének, akik, vagy aki marad, azok alkalmas emberrel töltsék be az üresedést. Az elöljáróságot tej hatalommal ruházták fel. Közben Perczel hadserege feltöltődött és a népfelkelőkkel január 22-én elfoglalták Szolnokot. A Madarason való átvonulás biztosítását a képviselőtestület január 19-én tárgyalta és rendelkezett az élelmezés és takarmányozás rendjéről. A hadműveletek ekkor közeledtek a Nagykunság felé. Ezért Kossuth Lajos tábori kórház felállítását szorgalmazta. A kórházakat a lakosság áldozatkészsége szerelte fel. Görgey Grünhut Adolf orvost küldte Kunmadarasra, Kisújszállásra és Karcagra a kórház felállítás előkészületeinek lebonyolítására. Grünhut részletesen leírja a kunmadarasiak kórházállítás körüli lelkes fáradozását, melynek élén a református lelkész állott. Amikor Grünhut Madarasra érkezett a lelkész azonnal hívatta a harangozót és harangszóval hívta egybe a gyülekezet tagjait. Mintegy félóra múlva már rakásban volt a rengeteg kenyér, kötéshez való vászonnemű, ágynemű és töménytelen tépés. Az egyházközség az iskolai tantermeket adta át kórháznak, melyen túl még egy mérnöki család üresen álló házát rendezték be. A padokból ágyakat csináltak, szalmazsákokkal látták el. Alkonyatra, mire az első sebesültek Madarasra érkeztek, a nagy vendéglő udvarán kész volt a leves és éjfélre fedél alá, ágyba kerültek a sebesültek. A kórház felszereléséhez való adakozást a Közlöny igen nagy megbecsüléssel emlegette. Répássy Mihály tábornok néhány sorban köszönetet mondott érte. A kunmadarasi szükségkórház igazgató orvosa Dr. Tsuk Fülöp orvos lett, beosztottja Dr. Grünhut Adolf, egy felcser és egy madarasi orvostanhallgató. A berendezett hadikórházra vonatkozóan a képviselőtestület március 3-án hozott határozatot, amikor a 300 ágyas, illetve 300 sebesültet befogadó kórház városi felügyelőjéül Berényi Gábort nevezte ki. A kórházban előbb tífusz, majd kolerajárvány ütött ki, a sebesülteket megtizedelte. Május végén már 20 főre apadt a sebesültek száma, akiket Karcagra szállítottak és így a madarasi hadikórház megszűnt. A nép áldozatkészsége támogatta a szabadságharcot, ebből táplálkozott a dicsőséges tavaszi hadjárat is. Ugyanakkor a módosabb, tehetősebb elöljárók és gazdag redemptusok közönyösen figyelték az eseményeket. Főleg a seregek ellátása körül mutattak közömbösséget. Március 26-án Máriássy János alezredes, a Madarason tartózkodó sereg parancsnoka J. Nagy Miklóst emiatt váltotta le a főbí112