Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

dalmi eszmék hordozóival. Megalkották a népképviseleti presbitériumot, sőt a Nagykunsági egyházmegye lelkesítőjévé váltak. A városi élet alakulásában is komoly fordulat állott be. 1848. március 25-én csatlakozott a forradalomhoz a városi tanács és nyomban határozatot hozott a jászkun követ Szluha Imre visszahívására. A kisújszállási forradalmi gyűlésre a kunmadarasiak 8 tagú delegációt küldöttek, ahol követeléseiket 12 pontban foglalták össze. Kossuth Lajost arany tollal ajándékozták meg. A forradalmi események irányítását a módosabb redemptus réteg ragadta magához. A szegényebb néposztály helyzete javulásának reményében csatlakozott a forradalomhoz.

26 Az újonnan alakult városi tanács 1848. április 9-én megkezdte a nemzetőrség felállítását. 10 tagból álló bizottság hajtotta végre a nemzetőrség szervezését. A bizottsák tagjai voltak: Csávás Sámuel és Duzs Balázs az első tizedből. Boruzs János és F. Nagy Miklós a második tizedből, Berényi Gábor és Szűcs Sámuel a harmadik tizedből, Nagy Péter és Tunyogi János a negyedik tizedből, Tunyogi Sámuel és H. Juhász József az ötödik tizedből, akik azonnal hozzáfogtak a nemzetőrség felállításához.

27 1848. április 11-én megtörtént a földosztás. A népet megszavaztatták és a jelenlevők 95%-a a földosztás mellett szavazott, mely nyilvánvalóvá tette, hogy a parasztság anyagi felemelkedését a termelési eszköz, a föld megszerzésében látja. Minden tartalék földet az egyházi és városi majorság földjét szétosztották ,,de nem drága pénzen, mérnök által, hanem hozzáértő polgártársak által." Az ideiglenesen irányító tisztikart 1848. május 9-én teljes nyilvánosság előtt népgyűlésen választott küldöttek és 14-én szintén népgyűlésen történő jelölés után kívánták lecserélni. A választásokat 21—22-én bonyolították le. J. Nagy Miklós főbíró, Nagy Lajos főjegyző, Méhes Imre másodjegyző, J. Nagy János városgazda, Sz. Kun Sándor adószedő, Eszenyi Imre árvagyám, Fagyai Miklós és Duzs Balázs rendőr, Molnár Samu orvos, Kiss Lajos, L. Nagy József, Tunyogi János, György János kerületi képviselők lettek. A régi tanácsi kart 70-es létszámra emelték s mind a 70 városi képviselőt megválasztották. 1848. május 27-én már az új 70 tagú képviselőtestület tárgyalta Szentkirályi Móricz felhívását a nemzetőrség szervezésének hathatósabb folytatásáról és a fegyverek összegyűjtéséről. Az 1830-as lengyel forradalom példájára emlékeztek ezen a gyűlésen és összegyűjtötték az összes kaszákat fegyverekül. A lelkészeket felkérték adományok gyűjtésére. Nákó Demeter görög kereskedőt kiküldték Debrecenbe, hogy hozzon 200—300 kaszát és 20—25 Ft értékű puskaport. Július 9-én indultak az első nemzetőrök 60 főnyi létszámmal Halas 110