Csontos Sándor: A szolnoki Tisza Bútorgyár története – A Damjanich János Múzeum közleményei 10. (1965)

új építkezéseket úgy fogják elvégezni, hogy az építkezési idő alatt is a jelenlegi szinten tartsák a termelést, sőt ha lehet még fokozzák is. (Az eddig eltelt rekonstrukciós időszakaszon ez si­került is.) Amikor a rekonstrukció befejeződik, a gyár technológiai terü­lete kétszeresére növekszik. A termelés összege napi 100 festett ganitúrára emelkedik. Ezenkívül segíteni tudják alkatrészekkel egyik testvérüzemüket. Eddig — a bútorgyár megindítása, 1953 óta— 100 000 garnitúra konyhabútort adott át a gyár a népgazdaságnak kb. 13 év alatt. Ha az új perspektívát nézzük, azt látjuk, hogy a kibővítés, fel­újítás után ezt a mennyiséget kb. fele annyi idő alatt (hat és fél év) készítik majd el a Tisza Bútorgyár szolnoki gyáregységében. Néhány szó még az új létesítményekről. Egy teljesen modern gőzvezeték hálózat épül a gyár területén és ezen keresztül az üzemtől mintegy másfél km távolságban levő Papírgyárban most felépült új hőerőmű által termelt ol­csó gőzzel látják el a gyár különböző műhelyeit és épületeit. (A vezetékek már készen is vannak.) Üj. modern konyha is épül, mellette 300 személyes önkiszolgáló rendszerű étterem a dolgozók számára. Űj fürdők, öltözők és munkásszállás szolgálják majd a dolgozók kényelmét. Épülnek továbbá új raktárhelyiségek a nagyobb termelés következtében várható termék jobb elhelyezésére; új irodasor is készül, ame­lyek könnyebbé és zavartalanabbá teszik a műszaki és admi­nisztratív dolgozók munkáját. Űj helyiségeket kapnak a külön­féle sport- és kulturális csoportok, a gyár területén működő tár­sadalmi szervek. És természetesen a már említett műhelyek műhelybővítések, amelyek közvetlenül szolgálják a termelő munkát. Az új termeket, műhelyeket a legkorszerűbb magyar és kül­földi gyártmányú bútoripari gépekkel és automata gépsorokkal szerelik fel, illetve egészítik ki a régi berendezéseket. Auto­mata csiszoló és polírozó gépek teszik még tetszetősebbekké a gyár készítményeit. Korszerű szárító berendezések és infravö­rös lakkszárító folyosók gyorsítják majd a munkát. Mindezek — és még több más kisebb korszerűsítés lesz a biz­tosítéka annak, hogy 1965-ben az ország egyik legkorszerűbb bútorgyára lesz a szolnoki, felzárkózva az élenjáró európai bú­toriparhoz, amelynek már jelenleg is előkelő helyet elfoglaló reprezentánsa. 3K

Next

/
Thumbnails
Contents