Csontos Sándor: A szolnoki Tisza Bútorgyár története – A Damjanich János Múzeum közleményei 10. (1965)

Néhány adat az újításokból. Benyújtott elfogadott bevezetett gazdasági újítás újítás újítás eredmény 1958. 45 42 41 56 000,— Ft 1959. 62 59 57 49 000— Ft 1960. 42 34 28 206 000,— Ft Jelentősebb újítások és újítók: 1. Normál fenyő fűrészárú helyett rövidáru felhasználása. Gazdasági eredménye éves szinten 82 000,— Ft. Alföldi Béla főmérnök. 2. Szabásztechnológia megváltoztatása. Gazdasági eredmény 73 000,— Ft. Újító: Polyik Gyula és Tóth Sándor. 3. Osztályos fenyőfűrész helyett külföldi rövid fenyő fűrészáru felhasználása. Gazdasági eredmény: 104 000,— Ft. Újító: Alföldi Béla főmérnök. 4. Arbocoll F. K. C. műgyanta enyv kötésidejének meggyorsítása. Gazdasági eredmény: 12 000,— Ft. Újító: Polyik Gyula. 5. Íves ajtók elkészítése gép segítségével, műgyantával. Gazdasági eredmény: 12 000,— Ft. Újító: Németh Károly igazgató Ezek az újítások nemcsak forint összegeket jelentettek a gyár bevételi számláján, hanem azt is, hogy egyes dolgozók állandó tanulással kísérletezéssel, technikai és technológiai újításokkal — hajtva az új láztól — még szabad idejük rovására is segítettek abban, hogy az üzemen belül emelkedjék a munka termelékenysége, és végsősoron erősödjék népgazdaságunk. A termelés terén elért szép eredményekhez nagyban hozzájárul az üzemben kialakult és fellendült munkaverseny. Újabb bizonyítéka, hogy a szocialista munkaszellem él ebben az üzemben. „A mozgalomnak nagy múltja van a gyárban — tájékoztat az üzem párttitkára, Rigó László elvtárs. — Évek során különféle versenyformák alakultak ki. Az első időszakban a versenyzőket általában csak teljesítményszázalékok alapján, egyénileg értékeltük. Később egyes üzemrészek kollektívái közt folyt verseny. 1960ban kialakult a szocialista brigádverseny. Itt a teljesítményszázalék már nem elsődleges célként szerepelt. Főfeladat volt a szocialista embertípus, a közösségi ember kifejlesztése a brigá22