Dorogi Márton: A kunsági kisbunda – A Damjanich János Múzeum közleményei 8-9. (1962)

A KUNBUNDA ELTERJEDÉSE A kisbundának sok jajtája ismeretes, debreceni, böszörményi, vásárhelyi, jászsági stb. Használati területét délen Békés, nyugaton a Jászság határolta. Legelterjedtebb a kunsági volt. A kunságiak szinte kizárólag ezt viselték. A jászsági fel nem vette volna a kunságit, de a kunsági sem a jászsági zöld selymezésűt. Északon belekapott Hevesbe és Borsodba, egészen Miskolcig. Nagy divatja volt Mezőkeresztes, Mezőcsát vidékén. Ide jártak a karcagi, kisújszállási, kunhegyesi és kunmadarasi szűcsök. Debrecen alatt, Biharban szintén nagy divatja volt a kunbundának. Itt derecskéinek mondták. Nagy mesterei a derecskéi, konyári, létai, újfalusi szűcsök voltak. A derecskéi kisbunda igen bő és kevéssel még a kunságinál is rö(videbb volt. A hajdúvárosokban egyformán divatja volt a debreceni zöld selymezésü rojtosnak, a böszörményi veresirhásnak és a fekete hímzésű kunságinak. A dorogi, nánási, hadházi, böszörményi mesterek igen szép kunsági típusú példányokat is remekeltek. A Hajdúságban készült kunsági típusú bundák hosszabbak és szűkebbek voltak, combközépig értek. A vásározó mesterek nemcsak saját vidékük ízlésének megfelelő bundákat készítettek, hanem más városok, más vidékek ízlése szerint is dolgoztak. így mindenféle igényt ki tudtak elégíteni. Erre szükség is volt, hiszen egy-egy vásárra messze földről eljártak az emberek. A debreceni vásárokon ott volt az egész Tiszántúl. A mezőtúri szűcsök Sarkadig, Váradig vitték a híres túri bundát. A kisbundák divatja minta szerint is változott. Voltak helyek, ahol csak az egy bokorvirágosak mentek, máshol a két bokorvirágosak. Ladányban a bimbósoros, Kisújszálláson a cserepes bokorvirágos, Derecskén a körkoszorúsak stb. A nevesebb kunsági városokban a múlt század közepe táján 15 —20 szűcs is megélt. Ezek vagy önálló céheket alkottak vagy a szabókkal és más iparosokkal fogtak össze. 1?