Dorogi Márton: A kunsági kisbunda – A Damjanich János Múzeum közleményei 8-9. (1962)

4. ábra: Főúri pár a XVII. századból Kialakulására két főhatást tételezhetünk fel: Az egyik, az ősibb, az eredetibb: a kunsági férfibunda hatása. Ezt a népi eredetű hatást több szóbeli közlés is, de a debreceni Déri Múzeum tulajdonában levő, valamint az általam még látott fehérbundák is megerősítik. Ezek a fehérbundák egészen egyszerűek, néha éppen a Kunságban divatozó juhászbundákra emlékeztetnek. (3. ábra). Ez a fehérbunda lehetett mindegyik kisbunda őse, de már a XIX. sz. elejétől a sárga vagy festett bunda uralkodott. Ez a fehérbunda ugyan sokban elüt a kunsági kisbundától, de leglényegesebb jegyében, szabásában megegyezik azzal. Gallérozása (egész báránybőr), sallangos díszítése pedig a régi kunsági férfibundával tart közvetlen rokonságot. A falusi szegény asszonynak valószínűleg ez lehetett az egyetlen igazán meleg felsőruhája a ködmön mellett. Szabása, összeállítása is ősi volta mellett bizonyít: az egyenesvonalú, egy-egy juhbőrből szabott elej- és hátbőrhöz, amely a vállon össze van varrva, két oldalt betoldják a vállhoz kerekített oldalbőrt. (Lásd a 9. ábrát azzal a különbséggel, hogy az elej és hát 1—1 bőrből készült, vagyis az egész bunda 4 bőrből.) Az így kapott, lefelé 9