Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
nek velük, boncolgatják, méricskélik, hasonlítgatják. Alapot nyújtanak tehát arra, hogy megmagyarázzuk létüket, természetüket, hogy „tudományosan" foglalkozzunk velük. Ilyenféle beszélgetések biztosítják a hagyományok folytonosságát és beilleszkedését új életükbe. 4 Csethe Mihály kiváló abádi lelkész (1764—1792) emlékezéseiből tudjuk, hogy Abád lakosai 1567 körül már a helvéciai (református) vallás tételeit követték. Bizonyára azért, mert Abád ekkor a református vallású, felvilágosult erdélyi fejedelmek birtokaihoz tartozott. A község teljes elpusztulásáig — 1646-ig — működött is az egyház, azonban tevékenységéről csak nyomok maradtak reánk. Az abádi református egyház anyakönyvei 1753-tól kezdve maradtak meg. 5 A földesúr és az abádi nép között levő viszony jellemzésére közzéteszszük azt a folyamodványt, amelyet az abádiak az 1770-es évek elején a templomépítés engedélyezése ügyében írtak: Nagy Méltóságú Liber Báró Generális Főispány, nékünk Kegyelmes Földes Urunk! Minémő alávaló összeomláshoz közelítő, és szoros állapotban légyen itt nálunk az Oratórium, melyben eddig Istenünket tiszteltük; mivel kegyes szemeivel méltóztatott megtekinteni, friss emlékezetében lehet Nagyságodnak, úgy mint a melynek karói és oszlopai a régiség miatt annyira megrohadván, hogy sok helyeken a föld színén semmi épség nincsen bennök; tartunk attól, hogy egykor nyakunkba szakad és omlott falai közzé temeti szegény fejünket; e mellett pedig oly szoros is, hogy tsupán tsak férfiáink is megtölthetnék, ha mindnyájan felgyülekeznének. Melly minékünk veszedelmet, kisdedeinknek szomorú árvaságot okozó történetnek és az Isteni tiszteletről sokszor kiszorulni kéntelenítetetteknek károk elkerülése végett gondolkodtunk azon, hogy más kemény matériából lejendő s tágasabb Oratóriumnak Kegyelmes engedelméért, a Felséges Udvarhoz alázatos instánciánkkal folyamodjunk. Ezen az okon Isten dicsőségére célozó szándékunkat legelőször is Nagyságodnak, mint kegyes Földes Urunknak Atyai szívére tenni és Patrociniumát (pártfogását) ezen dolgokban alázatosan instálni kívántuk. Kérvén lábaihoz borulva, hogy ez szükséges szándékunkat, mind a Felséges Udvar előtt kegyes votumával (szavával), mind annak idején a Nemes Vármegyén hathatós interpositiójával (közbelépésével) elősegélleni méltóztasson. Nagyságod örök dicsőségére fog ez szolgálni, még a késő maradék előtt is. ha amint szomszédságunkban a Nagyságod költségén épült, úgy e szegény Helységben is a Nagyságod kegyes Patrociniuma alatt tetszetesebb s alkalmasabb Oratórium fog épülni. Mi is pedig a Nagyságod hosszú és szerencsés életéért. Méltóságos Űri Házának boldog virágzásáért a mint tartozunk Istenünk előtt esedezni el nem mulasztjuk és magunkat kegyelmességében ajánlván vagyunk alázatosan Méltóságos L. B. Generális Fő Ispány Kegyelmes Földes Urunk Nagyságodnak Legkisebb s igen engedelmes Jobbágyi a T. Abádi Reformáta Ekklésiának tagjai közönségesen. 6 Az alázatos hangú kérelem minden magyarázatnál ékesebben mutatja, hogy a jobbágyoknak minden alkalommal félre nem érthetően ki kellett 68