Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

Ribin vezérőrnagy és Ogarjev ezredes hadtörténeti tanulmányából tud­juk, hogy a 2. Ukrán Front állományába tartozó 53. hadsereg Erdéiy felől 1944 október végén Tiszafüred—Abádszalók—Tiszabő szakaszon har­colva kijutott a Tiszához, hol a terepviszonyok nagyon megnehezítették a harcoló csapatok tevékenységét és az átkelés előkészítését. Kevés út,, felázott terület, mocsaras részek, felrobbantott híd akadályozta a fel­vonulást az ellenségen kívül. A hadseregparancsnok november 3-án kapta meg a támadási parancsot, mely szerint az 57. lövész hadtesttel és a 49.. lövész hadtest 6. lövész hadosztályával át kell kelnie a Tiszán és át kell', törnie az ellenség védelmét Dinnyéshtá—Kisköre szakaszán. A Tisza jobbpartján a 76. német gyalog hadosztály kapaszkodott meg; és 6—7 km széles védőövet épített ki A németeket november 2-án a 9. magyar határvadász zászlóalj és a 25. magyar gyalog hadosztály 1. ezrede* váltotta fel, azonban a szovjet csapatok erről csak a harc során szerez­tek tudomást. A szovjet hadtest támadásának súlypontja Tiszafüred— Füzesabony vonala — a vasútvonal és a műút volt. A szovjet hadtest ekkor már nagy tapasztalatokkal rendelkezett a vízi­akadályok leküzdésével egybekötött támadóharc megszervezésében és végrehajtásában. November 5-én elfoglalták megindulási helyzetüket és 6-án éjszaka megkísérelték az átkelést, azonban az ellenség kemény ellenállásába ütköztek. Az 592. lövészezred 6—7—8. százada Tiszaderzs és Abádszalók között november 7-én éjjel átkelt a Tiszán. A védők, félve a bekerítéstől, visszavonultak Sarudra és Tiszanánára. A szovjet parancs­nokság a lendületesen támadó egységeket második lépcsőbe vonva, elébük küldte a 619. lövészezredet és az 1. rohamezredet, amelyek estére elfog­lalták Sarudot és Tiszanánát, bár az ellenség jól kiképzett lövészárok­állásokkal a géppuskafészkekkel rendelkezett. A szovjet tüzérség Tisza­derzs környékén volt elhelyezve, innen lőtte az ellenséget. A szovjet hadtest csapatai az első napi harcok eredményeként az át­kelés és az áttörés arcvonalát 22 km-re szélesítették ki és 8 km-t nyomul­tak előre az ellenséges védelem mélységében. November 9-én már Mező­szemere—Mezőtárkány—Besenyőtelek—Tarnaszentmiklós vonalában áll­tak. 152 A magyar nép felszabadításáért elesett szovjet hősök a katolikus plé­bánia kertjében nyugosznak. Díszes emlékmű jelzi az abádszaloki dolgozó nép háláját és tiszteletét. Abádszalók felszabadulásának minden évfor­dulóián koszorúk tömege borítja az emlékművet. 153 A második világháború után az abádszaloki dolgozó parasztság is fel­szabadult a földesurak járma alól, és elkezdett ismerkedni a szabadság­gal. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben 1945. március 15-én rendeletet adott ki a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmű­velő nép földhöz juttatásáról. E rendeletet az 1945. évi VI. törvénycikk törvénybe iktatta és e törvény alapján megkezdődött a földosztás, mely az abádszaloki szegény parasztság életében edöntő fordulatot jelentett. 1735 család jutott 9500 kh földhöz és 580 családnak juttattak 3—400 négy­szögöles házhelyeket. Ezeken az Országos Házépítési Szövetkezet segít­ségével 55 típusházat építettek fel. Saját erőből a belterületen 230 ház épült fel, külterületen pedig további 40 lakás. 154 Nemcsak az egyéni gazdálkodás örömeit ízlelte meg a sok hajdani ura­dalmi cseléd, hanem a közös gazdálkodással, a termelőszövetkezettel is korán próbálkoztak. Lassan ment azonban a kapitalista gondolkodásmód! 62

Next

/
Thumbnails
Contents