Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

Ribin vezérőrnagy és Ogarjev ezredes hadtörténeti tanulmányából tudjuk, hogy a 2. Ukrán Front állományába tartozó 53. hadsereg Erdéiy felől 1944 október végén Tiszafüred—Abádszalók—Tiszabő szakaszon harcolva kijutott a Tiszához, hol a terepviszonyok nagyon megnehezítették a harcoló csapatok tevékenységét és az átkelés előkészítését. Kevés út,, felázott terület, mocsaras részek, felrobbantott híd akadályozta a felvonulást az ellenségen kívül. A hadseregparancsnok november 3-án kapta meg a támadási parancsot, mely szerint az 57. lövész hadtesttel és a 49.. lövész hadtest 6. lövész hadosztályával át kell kelnie a Tiszán és át kell', törnie az ellenség védelmét Dinnyéshtá—Kisköre szakaszán. A Tisza jobbpartján a 76. német gyalog hadosztály kapaszkodott meg; és 6—7 km széles védőövet épített ki A németeket november 2-án a 9. magyar határvadász zászlóalj és a 25. magyar gyalog hadosztály 1. ezrede* váltotta fel, azonban a szovjet csapatok erről csak a harc során szereztek tudomást. A szovjet hadtest támadásának súlypontja Tiszafüred— Füzesabony vonala — a vasútvonal és a műút volt. A szovjet hadtest ekkor már nagy tapasztalatokkal rendelkezett a víziakadályok leküzdésével egybekötött támadóharc megszervezésében és végrehajtásában. November 5-én elfoglalták megindulási helyzetüket és 6-án éjszaka megkísérelték az átkelést, azonban az ellenség kemény ellenállásába ütköztek. Az 592. lövészezred 6—7—8. százada Tiszaderzs és Abádszalók között november 7-én éjjel átkelt a Tiszán. A védők, félve a bekerítéstől, visszavonultak Sarudra és Tiszanánára. A szovjet parancsnokság a lendületesen támadó egységeket második lépcsőbe vonva, elébük küldte a 619. lövészezredet és az 1. rohamezredet, amelyek estére elfoglalták Sarudot és Tiszanánát, bár az ellenség jól kiképzett lövészárokállásokkal a géppuskafészkekkel rendelkezett. A szovjet tüzérség Tiszaderzs környékén volt elhelyezve, innen lőtte az ellenséget. A szovjet hadtest csapatai az első napi harcok eredményeként az átkelés és az áttörés arcvonalát 22 km-re szélesítették ki és 8 km-t nyomultak előre az ellenséges védelem mélységében. November 9-én már Mezőszemere—Mezőtárkány—Besenyőtelek—Tarnaszentmiklós vonalában álltak.

152 A magyar nép felszabadításáért elesett szovjet hősök a katolikus plébánia kertjében nyugosznak. Díszes emlékmű jelzi az abádszaloki dolgozó nép háláját és tiszteletét. Abádszalók felszabadulásának minden évfordulóián koszorúk tömege borítja az emlékművet.

153 A második világháború után az abádszaloki dolgozó parasztság is felszabadult a földesurak járma alól, és elkezdett ismerkedni a szabadsággal. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben 1945. március 15-én rendeletet adott ki a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművelő nép földhöz juttatásáról. E rendeletet az 1945. évi VI. törvénycikk törvénybe iktatta és e törvény alapján megkezdődött a földosztás, mely az abádszaloki szegény parasztság életében edöntő fordulatot jelentett. 1735 család jutott 9500 kh földhöz és 580 családnak juttattak 3—400 négyszögöles házhelyeket. Ezeken az Országos Házépítési Szövetkezet segítségével 55 típusházat építettek fel. Saját erőből a belterületen 230 ház épült fel, külterületen pedig további 40 lakás.

154 Nemcsak az egyéni gazdálkodás örömeit ízlelte meg a sok hajdani uradalmi cseléd, hanem a közös gazdálkodással, a termelőszövetkezettel is korán próbálkoztak. Lassan ment azonban a kapitalista gondolkodásmód! 62