Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
frontjára eljutottak. 133 A szóhagyományok szerint a világháború első halottja abádszalóki ember volt: Kovács Pálnak hívták. A 68. gyalogezred Zimonyban volt, amikor a trónörököst meggyilkolták. Az első ladikkal mentek át a Száván és hárman haltak meg, amikor kiszálltak a ladikból. Kovács Pál apja dohánykertész kukás volt Szapáry grófnál, a réti tanyán, majd bejöttek lakni a faluba. Lo vásznairól' vonult be Kovács Pál, mert Lovászháton laktak akkor szülei. 134 Szokoly Endre kutatásai szerint az első világháború első veszteséglistáján három halott és négy sebesült szerepelt. A 68. gyalogezred katonái 1914. június 28-án indultak el a zimonyi kaszárnyából Burmára, a Száva partjára. Ott feküdtek egész nap az előre elkészített lövészárokban. A napnyugta még békés volt, azonban hajnali fél egykor óriási robbanás hallatszott: felrobbant a két országot összekötő híd és nyomban megkezdődött az ellenségeskedés. A Kalimegdanról szerb lövészek heves puskatűz alá vették a Száva balpartját, ahol a 68-asok III. zlj-ából a 11. .század 2. szakasza tartott őrséget. Reggel felé — már június 29-én — fogytán volt a muníció. Az őrs parancsnoka Kovács Pál és Biró Gábor közlegényeket a közeli fináncőrházhoz küldte, hogy hozzanak egy láda töltényt az árokba. A két katona golyózáporban futva hozta el a nehéz láda töltényt. Biró Gábor beugrott az árokba, hogy majd beemeli, a másik katona pedig abban a pillanatban végigzuhant a láda mellett: Kovács Pál közlegényt, ki 1892-ben Abádszalókon született, pontosan a homloka közepén érte és azonnal megölte a golyó. Erre Biró Gábor kiugrott az árokból, behajította a ládát és utánavetette magát, közben azonban egy golyó átfúrta a tüdejét és egy óra múlva meghalt. Kétségtelen tehát, hogy az első világháborús halott Kovács Pál volt, mert sem nálunk, sem a szerbeknél nem volt más halott azon a reggelen. 135 Az első világháborúban elesett abádszalóki hősök emlékének a köz,ség lakossága emlékszobrot emelt, mely a zászlóra vigyázó honvédet ábrázol. A honvéd arca Kovács Pál fényképe alapján készült: rokonaihoz is hasonlítanak a szobor arcvonásai. 136 Á szobor Kemény Simon szobrászművész alkotása és 1924-ben leplezték le. 137 Köztársaság és Tanácsköztársaság Az első világháború sok véráldozata, anyagi vesztesége, szenvedése és nélkülözése miatt az abádszalóki nép körében is nőtt az elégedetlenség. 1918. október 25-én Budapesten a 48-as, a radikális és a szociáldemokrata párt képviselőiből megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. A frontokon a katonák körében forradalmi hangulat uralkodott: a katonáknak megtiltották a Népszava olvasását. Akiről kitudódott, hogy azt az újságot olvassa, megbüntették. Czicze Ambrust pl. újságolvasásért ítélték 30 napi fogságra. 138 A tömegek elégedetlensége forradalommá fokozódott és az őszirózsás forradalom eseményei következtében megalakult kormány 1918. november 16-án proklamálta a Köztársaságot. Vidéken és községenként helyi nemzeti tanácsok és a rend fenntartására nemzetőrségek alakultak. D, Kovács János 83 éves földműves emlékei szerint 1918 októberében felbomlott a faluban a rend. Sokan romboltak, törtek, zúztak, loptak elkeseredésükben és nyomorúságukban. A bolti cikkeket széthordták a falu szélire: abból éltek. Gyilkolás nem volt, bár a katonák elég sokat .lövöldöztek — de csak a levegőbe ijesztgetésül. 139 59
