Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

ugor eredetű magyarságból és egy csuvasos török nyelvet, beszélőu nép­ből, az ogorokból. E két népelem egyesülésének emlékeit tottemisztikus; jellegű hagyományok is őrzik. 8 Ezeknek elemei a kún származású Aba­nemzetség hagyományaiban is fellelhetők. 9 Az Abák ősei apai ágon „hún" — Anonymus szerint „kún"—,.és anyai 1 agon khorezmi eredetűek voltak; apai és anyai nemzetségük a magya­rokkal együtt költözött hazánkba. 10 Ed és Edémen (Edümén), az Aba­nemzetség ősei Ruténiában csatlakoztak a magyarokhoz, és velük együtt: vettek részt a honfoglalásban." Györffy György kutatásai szerint m Közép-Tisza vidékén a helynevek egy korai rétes-mocsaras, nagyobb ki­terjedésű besenyő szállásterületre engednek következtetni; Abád, Tomaj^ Orgona — a régi Kemej — területén, ahol Taksony vezér idejében Tanu­zaba szállt meg? 3 Anonymus ezekről az eseményekről a következőket: írja: „Taksony vezérnek Gyejcsa nevű fia született. Magyarországnak ötödik vezére. Ugyanekkor a besenyők földjéről jött egy vezéri nemzetségből! származó vitéz. Neve Tanuzaba volt; örkénd apja, kitől a Tomaj­nemzetség származik. Neki Taksony vezér lakóföldet a kemeji részeken adott a Tiszáig, ahol Abád-rév van. Ez a Tanuzaba egészen Taksony­vezér unokájának, Szent István királynak az idejéig élt. S midőn Boldog, István király az élet igéit hirdette és a magyarokat keresztelte, akkor­Tanuzaba, ki hitben hiú volt, keresztény lenni átallott; így hát.élvee temetkezett feleségevei az Abád-révbe, hogy a keresztségben ő meg fele­sége ne éljen a Krisztussal örökre. Ám a fia, örkénd, mint keresztény,., Krisztussal együtt él mindörökké." 13 Anonymus műve szájhagyományo­kon alapuló krónika, a magyar honfoglalás regényes elbeszélése, nem hitelesen feljegyzett tények sorozata. Utolsó sorait (az idézetben latinul)" 1 verselve mondja el, amit sokan egy elpusztult regősének hatásának tar­tanak. 1 ' 1 Az újonnan alakuló nagybirtokos arisztokráciával szemben az; ősi, a nemzetségi jogon birtokló nemesség érdekében készült jórészt" családi hagyományok alapján. Anonymus a honfoglalás történetébe be­illeszti igen sok, az ő korában élő nemzetség birtoklásának mondai ködbe­vesző kezdeteit. 15 Anonymus az egyetlen írott történeti forrás, mely Aba* király Sámuel nevét is fenntartotta; rajta kívül Sámuel nevét csak kora­beli pénzekről ismerjük. Anonymus szerint Ed és Edümén Árpád vezér­től nagy földeket kapott és „az ő sarjadékukból származott hosszú idő* után Sámuel király is, akit kegyeségóért Abának hívtak." 10 A XIII. században a mai Nagykunság északi vidéke Abádszalóktól Kar­cagig a Tomaj nemzetség birtoka volt, az Aba nemzetség talán legjelen­tősebb, leghatalmasabb ágáé. ]7 Az Aba nemzetség ekkor még minden bizonnyal őrizte a magyar nep származásától eltérő keleti eredetének: tudatát. Viszont a XII— XIII. századi magyar hagyományokban élénken 1 élt még az emléke annak a történeti ténynek, hogy egy magyar néptöre­dék a kalandozás korában Csaba vezényletével a Balkánra költözött. Mivel az Aba nemzetség egyik akkor élő őse is a Csaba nevet viselte, es­py, a név a nemzetségben még a XIII. század folyamán is használatos­volt, a hún krónika szerzője'Anonymus megjegyzése alapján Attila ki­rály Csaba nevű fiának alakját tévesen kapcsolatba hozta az AbákkaK Tekintve, hogy Anonymus Edét és Edümént, az Abák őseit kún (kazár— kabar) eredetűeknek mondja, jelentős az a megjegyzés is a hún króni­kában, hogy Csaba krezmin asszonyt vett feleségül. 18 44

Next

/
Thumbnails
Contents