Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

tek még nem épültek szorosan egymás mellé, közöttük őstermelők lakóházai vannak, melyek ugyan már nem funkcionálnak eredeti módon

r de jellegük még nem változott meg. A házak tengelye a legritkább esetben párhuzamos az utcával, a történeti mag ezért sem lehet kisvárosi mag. Ez a körülmény ugyan nem feltétele a kisvárosi magnak, azonban, lényegesen hat külső jellegére, ennek megjelenési formájára, képére, összhatása igen erőteljes falusi hangulatot áraszt. A központi magból kifelé haladva sem beszélhetünk külön kisvárosi lakónegyedről, mert itt sem találhatók meg az ismertető jelek. A házak nem zártsorúak, tengelyük nem párhuzamos az utcával, ugyanakkor a telkeket kerítés választja el az utcától. Szembeötlő példa erre a Kossuth utca és a Sztálin út központtól távolabb eső része, de a központba nyúló részei is ezt mutatják. Csak a félagráröv és a falusias burok ismerhető fel élesen a település külső képében. A falusias burok jellegzetessége a mindennapi szükségletet kielégítő vegyeskereskedések és kisipari műhelyek elszórt elhelyezkedése. Példa: a Vörösmarty utcán egy villanyszerelő, egy vegyeskereskedés, egy szíjgyártó és egy asztalos van.

19 Abádszalók helynevei

30 A helynevek vizsgálata elsősorban nyelvészeti probléma, azonban avizsgálat tanulságai a településtörténet és a történeti földrajz számára is nélkülözhetetlenek, mert sok felvilágosítást nyújtanak arról a fejlődésről, amely a letelepült ember munkája nyomán egy-egy települési egység területén végbement.

21 A község mai utcaneveit főként a haladó emberiség és népünk nagyjai szolgáltatták, tehát legfeljebb azt mutatják, hogy kik azok a kiváló emberek, akikre Abádszalók népe is szeretettel tekint országunkban. Lenin és Sztálin mellett József Attila, Arany János és Rákóczi Ferenc nevét használják leggyakrabban. Az új utcanevek mellett főként az öregek szívesen emlegetik a régi hagyományos falurész elnevezéseket is. Abádot és Szalókot a mai Lenin út választja el. A József Attila körút és az Arany János út által határolt résznek egyszerűen Belsőfalu volt a neve, amikor még utcákat sem különböztettek meg, oly kicsiny volt Szalók. Az Arany János út végén volt a Rétalj, nem messze volt onnan a Vásáralj és a Cigányzug. A Csikókert a századforduló táján rét volt, ma az Ady Endre utca és a Thököly utca van ott. Csupán egy épület volt rajta, az uradalmi csikós lakása: ezért hívták Csikóskertnék.

22 Földje zsombékos, süppedékes rétség volt sokáig. A mai sportpálya helyén Volt a vízimalom és magtár, a nagy cifra épület: ezért volt Cifrakert a neve. A Rákosi Mátyás utat egyszerűen csak Újsornak mondták, a Béke út neve Lóborda volt, a Rákóczi út volt a Hóstya. A Fillér és a Kenderföld nevű dűlőkön ma már utcák vannak. A Basavár a szalóki Üjtelep sarkánál a régi időkben álló három ház neve volt, a Potkánvár a Lenin út mögött a temető felé levő néhány házból álló településcsoport neve volt, míg bele nem olvadt a faluba. Márivárnak neveztek egy különálló épületet az abádi temető felé Mari Ferenc asztalosról.

23 Szalók a török idők előtt a Kőkeresztnél volt, mint már említettük, Abád a dombvonulat másik végén, az öregszőlőknél. Manapság a két ófaluhely közötti dombvonulaton vannak a temetők, melyek sokáig a települést lezáró részek voltak. A domb alatt folyt el a Tiszának egy holtága, az akkori Dög-Tisza. Akkoriban az élő Tisza, a tulajdonképpeni folyó a mai Dög-Tisza volt: itt folyt el, itt kanyargott és hullámzott 24