Betkowski Jenő: Tiszai hajósélet. Fahajók a Tiszán II. rész. – A Damjanich János Múzeum közleményei 3-4. (1961)

KIPAKOLÄS Az ereszkedő hajó kikötésének módja attól függőt, hogy farral ereszkedett-é vagy orral. Ha farral jött, egyszerűen közelebb kormányozták a parthoz, ahol ki akartak kötni, még pedig a lehető legközelebb, amenynyire csak a víz mélysége engedte, hogy egy szál járódeszka is kiérjen a partra, aztán lemacskáztak s kikötöttek, ahogy a kikötésről és pakolásról szóló fejezetben már elmondtam. Ha orral jött a hajó lefelé, kikötés előtt először megfordították, mert a kikötött hajó mindig orral állott a víz sodrának. Ilyenkor jóval a kikötés helye előtt a térítőfával a part felé nyomták a hajó orrát. Így a hajóorr csöndesebb parti vízbe került, míg a sebesebb folyásban maradt hajófart lejjebb sodorta az ár. Persze a kormányos is segített a timonnal, úgyhogy a hajó keresztbe állott a Tiszán. Ekkor lemacskáztak, hogy a fordulás alatt nagyon le ne vigye őket a víz. Mikor aztán a leeresztett macska körül a. ha jó teljesen megfordult annyira, hogy szembe nézett a folyással, a macskát felhúzták, a timont rányomták, vagyis a szárát a part felé nyomta a kormányos, az óradzóval pedig a hajó orrát térítették a part felé. Mikor így elég közel jutottak a parthoz, végleg lemacskáztak, s a már elmondott módon kikötöttek. Ha búzát fuvaroztak, a kipakolással a hajósoknak nem volt semmi gondjuk. Nem az ő dolguk volt, mint ahogy rendesen a bepakolást sem ők végezték. Szolnokon a búzás hajóknak külön kikötőjük volt a mai Elevátor alatt, ahol annak idején rendes rakodó munkások, zsákolok dolgoztak. Bandákat alakítottak, s 15—16 ember állott össze egy bandába. Ezek a bandák vállalták a búza kihordását s vagonba vagy szekerekre való rakását. Kisebb hajóhoz elég volt egy banda a következő munkafelosztással: 4 ember bent a hajóban zsákokba lapátolta, azaz zsákolta a búzát, ha ti. öntve érkezett, 8 ember a hajóból a mázsáló bódéhoz hordta a zsákokat, kettő a_ mázsára pakolta, s végül két ember a vagonokba vagy szekerekre hordta. Aszerint, hogy Pestre indították-e vonaton, vagy pedig a szolnoki Hungária malomba vitték. Az 1900-as évek elején Szolnokon egy spekuláns hajótulajdonos és vállalkozó keskeny vágányokon futó csillés felvonót készíttetett villanyos hajtással. Nemcsak maga használta, hanem bérbe adta a többi hajóknak is. A búza zsákolásánál benn a hajóban az fogta a zsák száját, aki a zsákot vállon kivitte. Két ember hányta a zsákjába, s ahogy telelapátol67