Kss Géza: Kisújszállás története a 18. század végéig – A Damjanich János Múzeum közleményei 2. (1959)
.gyümölcsünket, szőllőinket, dinnyéinket..."( 7 ) A török pedig pontosan tudta, hol, mit lehet találni, mit lehet követelni. Az 1571-es török defterben a következő feljegyzést találjuk községünkről: j,Űjszállás falu: Kun Imre, Hajnal János, Pető Kelemen, Pető Jakab, Kovács Gergely, Kovács Orbán, Farkas Jakab, Farkas Sebestyén, Piszka György, Kis Fábián» Kese Pál, Kun Tamás, Hajnal Ágoston. 13 ház, templom..." Csupán összeJhasonlítás végett álljon itt néhány további adat az azóta elpusztult szomszédos helységekről. Ugyané szerint a defter szerint Csorbán 36, Marjalakán 56, Kisturgonyon 20 házat tart nyilván a török. Mindegyik községben van templom isX 8 ) A falu pedig, a mi kis falunk, szomszédaival együtt egészen magára maradt a török világban. A magyar földesúri jog illuzórikussá vált, mert a török a földesurat éppúgy rajának tekintette, mint a jobbágyot. A kunok még ősi patrónusuktól, a nádortól is elszakadtak. Az állami, földesúri kapcsolatok megszűntek, és nem maradt más, csak a föld és a földközösség ősi rendje. A kun község élére kapitány kerül. Ez osztja ki időnként a földet s ez vezeti a falu életét szinte teljhatalommal. Olyan helyeken ugyanis, ahol nemi lakott török, a bírói és végrehajtói hatalmat a török a keresztény lakosokra bízta, hogy „bolond szokásuk" szerint egymásnak szolgáltassanak igazságot. (Kisújszálláshoz legközelebb Törökszentmiklóson volt török helyőrség.) A kapitány osztja sízét és szedi be (ahol lehet) a magyar földesúrnak járó adót és egyházi tizedet, de a török is csak kapitány uramékat veszi elő halálos fenyegetések mellett, ha az adó beadásáról van szó. A bírói vagy kapitányi tisztség viselése akkoriban olyan veszedelmes volt, hogy a megválasztott személyek gyakran inkább elköltöztek. Ennek megakadályozására rendeli el pl. Heves megye száz évvel később, 1676-iban, hogy a bíróság házról házra menjen, s aki nem vállalja, 12 forintot fizessen. A 17. században indul meg a Nagykunságban is a falvak szervezkedése. Maguk közül hadnagyokat, tizedeseket választanak. Közös erővel igyekeznek összeszedni a megszaporodott betyárokat, s megzabolázni a sízerte kóborló rabló hadakat. A nagy magárahagyottság és a rettenetes terhek hatása alatt így .alakul ki fokozatosan a kapitány vezetése alatt községünk autonómiája. Csak teljesebbé teszi ezt a képet a község és a kialakuló kálvinista egyház összefonódása^ 9 ) A községi autonómia kialakulásával párhuzamosan vette fel községünk lakossága a kálvinista vallást az 1550-es évek elején. A Kunságban megvoltak a reformáció politikai előfeltételei is. A régebben kiváltságokkal rendelkező kunok valószínűleg szívesen fogadták azt a vallást, amely az egyház kormányzásában is megadta az önrendelkezési jogot.( 10 ) Az egyházi levéltárban van egy tanúvallomási jegyzőkönyv 19 tanú kihallgatásáról, mely szerint valamennyien azt vallják, ho)gy Dévaványa, Túrkeve, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras és Karcag már 1681 előtt is kálvinista vallásúak voltak, templom, parochia, iskola birtokában. Tudjuk továbbá azt is, hogy községünk egyik lelkészét, Soki Lőrinczet a tiszántúli egyházkerület ordinálta 1638, július 6-ап.( и ) A Kunságban a nagy hadjáratok közötti szünetekben, két futás között a lakosság földművelésből," állattenyésztésből élt. A főfoglalkozás 7. Gyárfás: i. m. 318—319. o. 8. Dr. Győrffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori település történetéhez. Szolnok, 1956. 9. A községi autonómia kialakulása, részben Tóth Dezső i. m. I. 19—20. o. alapján. 10. Nagy István: A kisújszállási ref. egyház története. Kézirat. 11. Dr. Barcza János: A tiszántúli ref. egyházkerület története. I. 179. o. 7
