Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

BENÉPESÜLÉS A TÖRÖK HÓDOLTSÁG UTÁN Ebben a dolgozatban az 1876. előtti Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék tiszai járásának azon falvairól lesz szó, amelyek jelenleg Szolnok megyéhez tartoznak. E falvak legtöbbnyire a Tisza balpartján, annak közvetlen vagy távolabbi árterében fekszenek, csupán Mezőtúr, Dévaványa, Kenderes és Nagyiván gazdasági élete volt független a Tisza tavaszi és őszi áradásától. A jobbágyföld helyzetét ezen a tájon az 1711-től 1770-ig terjedő időszakban tesszük vizsgálat tárgyává. A kezdő időpont — 1711, a szatmári békekötés esztendeje — lezárását jelenti a másfélszázados török hódoltságnak, töröktől, tatártól, labanctól eredő falupusztításnak és háborús korszaknak, de kezdetét is jelenti az újjáéledésnek, az elpusztult falvak benépesülésének és az utána következő hosszú, békés építő munkának. Az akkori jobbágyviszonyokra, s a jobbágy föld akkori helyzetére tájékoztatást szolgáltatnak az 1720. és 1728. évi ún. regnicolaris — országos — összeírások és az 1711—1714. évi, valamint az 1725. évi jobbágyösszeírás. A vizsgált időszakot lezáró 1770. év pedig ezen a tájon a Mária Terézia-féle úrbérrendezésnek kezdetét jelenti. Ezen úrbérrendezés során a jobbágyföld helyzetét országosan egységes szempontok szerint úgy szabályozta az uralkodó, hogy a jobbágyviszönyoklból eltüntette a korábbi sokféle helyi sajátosságot. A jobbágy föld sorsa és a jobbágy-viszonyok fejlődése az 1770/1771. évi úrbérrendezés után országosan egységes módon alakult, a fejlődés ettől, kezdve jól ismert. A helyi sajátosságokiat, a tarka sokféleséget a jobbágyviszonyok fejlődésében és a jobbágyföldek sorsának alakulásában az 1770. előtti időszak tudja felmutatni. A fejlődés menete ebben az időszakban kevésbé ismert. Nem mindegyik megyéről maradtak fönn azok a becses úrbéri összeírások, a kilenc úrbéri kérdőpontra a jobbágyok részéről elhangzott feleletek, amelyek 1770. előtt sok esetben több évtizedre visszamenően beható helyzetképet, valóságos környezettanulmányt rajzolnák a jobbágyviszonyokról. Heves és Külső Szolnok megyére nézve ez a gazdag adatgyűjtemény, az úrbérrendezést megelőző összeírások, a kilenc kérdőpontra %