Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

IL Az alábbiakban falutörténeti nyersanyagként, a falvak betűrendjében közöljük az 1770. évi úrbéri összeírásnak és a kilenc úrbéri kérdőpontra adott feleleteknek fcntosaíbb szövegrészeit, továbbá egyik-másik községnél a török utáni benépesülésről is néhány adalékot. Alattyán. Földesurai 1770-ben a premontrei rend, a Recsky ,és Sípos családok. Közepesen termő föld, se erdő, se nádas, se gyékénytermő hely nincsen. Premontreiek részén egy hatökrös gazda fizet 4.30 Ft-ot, ád 3 itce vajat, 30 tojást, 2 ludat, kenderdézsma helyett 12 fő virágos simított kendert. „Házhelyekre nincs elosztva a helység, hanem ökörszámra. Minden hatökrös gazdának vagyon 12 drb földje, de ezen darab földekben vagyon kisebb és nagyobb is. Oszveséggel 110 posonyi mérőt elvethet egy hatökrös gazda. Recsky és Sípos urak részén kétökrű gazdánál fellyebb egy sincs közülünk, kiknek 21 darabbul álló szántóföldjeink vannak, melyekbe oszveséggel 37 mérőt vetünk. Ezelőtt 20 esztendővel adózást és szolgálattételt szerződés szerint tettük, azótátul fogva pedig bevett szokás szerint az földesuraságnak robotázunk és adózunk. Mostani adózásunknak kötelessége pedig minden esztendőben növekedett, legkivált a szolgálattételben. Recsky és Sípos urak részin lévők is szintúgy 20 esztendővel ezelőtt szerződés szerint adóztunk és rőbotoztunk, de azidőtől fogva bevett szokás szerint adózunk és szolgálunk." Cibakháza. Földesura a Földváry-család. Az urasági majornak s a hozzátartozó pusztáknak egész területét árenda címén a község használja. Robotot, 'kilencedet is készpénzen váltják meg. „öt darab földje van egy egész helyesnek, kibe 30 posonyi mérőt vethet. Szőllőskertünk vagyon, nád és gyékényvágó helyünk is vagyon vajmi kevés. Csinált ezelőtt 10 esztendővel az uraság urbáriumot, de az nem soká tartott. Ujabban (1768) az régi mód szerént árendára léptünk. Miótátul fogva helységünköt lakuk, kivévén a föllyebb említett Jcevés ideig tartó urbáriumot, mindétig ezt mindennemű hasznaival együtt s némely pusztáival árendában bírtuk és bírjuk. Árendások lévén, semmi robottételt nem tettünk, hanem készpénzt esztendőnként fizettünk 4000 forintokat, Sárszög, Gyiger pusztáktul, s azokban lévő kocsmáktul, Tiszán való révtül, helységben lévő kocsmáiul s mindenféle haszonvételiül." 25