Szabó István szerk.: Városi polgárok a századelőn (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)
Szabó István: Városi polgárok a századelőn
V Axáü • <z. j Ujj ,• ] '"'^-A ' \jj Sf ' T>». n Wm Hv rl i^S J/^ V Y L wi li iy 111 1 \m ?—• %íd. i nP V c B-S i in •vfnr 2" : * 11 ! üst. ""J üí BT ^4z 1927—28-as tanévben kezdte meg működését a középfokú, háromévfolyamú fa- és fémipari szakiskola lag kicsi és erősen vízjárta földjei meghatározták, szinte számszerűleg is a mezőgazdaságból élők csoportját. 1830-ig még ezek az egyre szűkebbnek bizonyuló földterületek is kincstári tulajdonban voltak, így a város parasztnépessége meglehetősen csekély volt, s Varsány, Alcsi, Szanda, Szögszentiván, Tenke puszták bérletéből nyerhettek csak újabb, a kincstárnak is jövedelmező mezőgazdasági területet. Melyek közül csak a jobbágyfelszabadítás után tudott a város, illetve egyéni akciói folytán a város paraszti lakossága birtokokat szerezni. Csak 1858-ban tudta bérleti viszonyait rendezni Alcsival, Tenke pusztával és a Besenyszög határát képező Szögszentivánnal. Szolnok tehát egy inkább ipari és kereskedelmi tevékenységgel jellemezhető mezőváros volt, vagyis sem egyik, sem másik klasszikusnak, tisztának tekinthető településtípust nem képviselte, hanem egyszerre volt mindkettő. Ez a keveredés, ez a kettősség még a két világháború közötti időszakban is megmutatkozott mind a város külsején, mind társadalmában, mind pedig kulturális arculatán. Mindezek ellenére az új magyar közigazgatás kiegyezés utáni rendszerét központilag szervező, irányító politikusok számára bíztatónak látszott a város jövője: egy fejlődést ígérő, jó adottságokkal rendelkező, s így jelentős funkciókat felvállalni és megvalósítani képes települési központnak. Ezért bár a megyeszékhely funkcióra aspiráló három település közül lélekszáma szerint csak a harmadik helyen állt, 1876-ban mégis Szolnok lett a megyeszékhely. S ez a döntés új fejezetet nyitott meg a város életében. Sőt nemcsak ott, hanem a közvetlen környezetét jelentő közeli, eladdig jelentéktelen településekében is. Szolnokot ugyanis, hogy kapott új szerepkörének megfelelhessen, egyrészt a megbízó-kinevező kormány, másfelől pe13
