Gulyás Éva szerk.: Mesterségek művészete. Népélet a Közép-Tisza vidékén (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)

Gulyás Éva: Mesterségek művészete - Népművészet Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Rengőlóca 1799-ből, Karcag Gondolkodószék, Karcag (K: 65.188.1.) (Szo: 81.116.7.) Czibere Julianna, aki lányával együtt igen sok bútort díszített jellegzetes gyöngy virágosrózsás díszítő motívumokkal. Kedvelték a kunkék alapszínt, a kiállításon látható karcagi festett kék bútorok is ebben a stílusban készültek. Ennek a faragott, festett bútoregyüttesnekjellegzetes darabjai voltak a ládák, a falba süllyeszthető tékák , fiókos asztalok, sarokpad, az ácsolt lábú székek, közülük is kiemelkedett rangosabb voltával a gondolkodószék. Ezenkívül tükröt, tálast, tejest is készítettek ebben a stílusban. A tiszafüredi bútorkészítésnek több korszakát ismerjük. Kezdetben a fekete alapszín jellemezte, erre került a színes növényi ornamentika, a három vagy öt szálból álló virági A , .1 *.u • r i u'i 1 .. 4. Olaszkorsós virágcsokor tejes ajtajáról, csokor. A csokrot keretbe is foglaltak, a keretet * J J J eltérő színezéssel kiemelték. A következő korszakban a márványozás technikája vált jellemzővé, általában ezt tekintjük tiszafüredi stílusnak. Olyan népszerűvé vált, hogy még a karcagi asztalosok is készítettek egy időben füredi stílusú márványozott bútorokat. Az élénkvörös (cinóber), ritkábban zöld-fekete alapra fekete márványozás került. A láda elején két szimmetrikusan elhelyezett, keretbe foglalt reneszánsz virágtő helyezkedik el, melyet nem márványoztak. Ez a stílus Eger és Miskolc asztalosműhelyeinek hatását is mutatja. Kiemelném a kiállításon is látható tiszafüredi festett jobbágyládát, mely a rendes ládától abban különbözik, hogy hosszabb, rekeszekre van osztva, hogy a negyedévenként esedékes konvenciót (bab, búza, kukorica, szalonna stb.) elhelyezhessék benne. 41