Gulyás Éva szerk.: Mesterségek művészete. Népélet a Közép-Tisza vidékén (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)

Gulyás Éva: Mesterségek művészete - Népművészet Jász-Nagykun-Szolnok megyében

tek. Barna alapon színes hímzésű volt eredetileg, később azonban egyszínű sötétbarna vagy fekete selyemhímzéssel díszítették. Az asszonyok a kisbundához vastag, meleg kendőt kötöttek a fejükre. A férfiak ruházata vászonból vagy fekete posztóból készült. A Nagykunságban sokáig viselték a fehér bőszárú vászongatyát csizmával, melyhez ujjas lajbit és ezüstgombos kislajbit vettek fel. Az iparosok és a módosabb redemptus gazdák azonban zsinórozott, vitézkötéses dolmányt, fekete posztóból készült ellenzős csizmanadrágot és a múlt század közepén még forgatás csizmát (mindkét lábra jó) hordtak. A kunsági férfiak ünnepi felsőruhája volt a cifraszűr és a hímzett bunda. A kunsági cifraszűr fehér szűrposztóból készült, féllábszárig érő, egyenes szabású, kisméretű gallérral és karhosszúságú ujjal. Kihímezték a gallérját, elejét, ujja végét, a hónalj alatti aszajnak nevezett részt. Mivel a hímzett koszorú vagy füzér körbehúzódik a szűr szélén, ezért körülkoszorús szűrnek is nevezték a kunsági szűrt. Elöl csatos szíja volt, melyet szíjgyártók készítettek.A kunsági cifraszűr virágkora az 1860-80-as évekre esett, de féltettebb darabjait még a 20. században is viselték, mint azt a kiállításon látható 1880-ból származó cifraszűrt, melyet Kiss Lajos kisújszállási szűrszabó mester készített Pocsai Károly esküvőjére, s melyet az utódok 1996-ig, a tárgy múzeumba kerüléséig megőriztek. A cifraszűr monográfiáját Györffy István néprajzkutató állította össze és adta ki 1930-ban. Sok cifraszűrt gyűjtött a Néprajzi Múzeumnak és könyve megjelenése előtt 1925-ben közreadta Dézsy János karcagi szűrszabó 1873/74-ben készült szűrmintarajzait Nagykun szűrhímzések címmel. A múlt század végén Szolnokon jellegzetes parasztpolgári népviselet alakult ki. Valójában nemcsak itt, hanem a megye sőt az Alföld többi polgárosodó mezővárosában is végbement az a változás, mely a hagyományos népi kultúra, így a népviselet polgárosodását előidézte. Ezek a parasztpolgári öltözetek jellegükben, sőt darabjaikban is sok egyezést mutatnak Alföldszerte. Szolnok 1876-ban visszanyerte megyeszékhely jellegét, ennek következtében megnőtt a hivatalnok, az iparos- és kereskedőréteg számaránya és a város erőteljes fejlődésnek indult. Az ennek hatására bekövetkezett gazdasági konjunktúra megteremtette a díszes, költséges népviselet anyagi fedezetét. Divatba jött a színes brokátselyem ruha, a selyem főkötő, a zsinórdíszes posztónadrág és az ezüstgombos mente. Nemcsak a város kereskedő és Kunsági cifraszűr viselése, Kisújszállás (Szo: 94.32.1.) 38