Gulyás Éva szerk.: Mesterségek művészete. Népélet a Közép-Tisza vidékén (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)

Szabó László: Bevezető

Jól kimutatható kultúrájukban a debreceni hatás, hiszen papokat, tanítókat ők is onnan kaptak, másfelől nyelvjárásukban (pl. szókészlet) érezhető a délalföldi hatás. Sajátos zárvány ez a kistáj a Nagy- és Kiskunság, illetve Szolnok vonzáskörzete és a csongrádi mezővárosok között (Szentes, Csongrád). A zárvány szót nem véletlenül használtuk: régebbi, archaikusabb állapotot őriznek kis falvai, s mint az ország közepén fekvő táj, nagy vidékekkel, más területekkel nem tart fenn kapcsolatot. A Szolnok Megye Néprajzi Atlasza (SZMNA) öt tájegységet, illetve néprajzi szempontból kulturális egységet tart számon, amelyek jól kirajzolódnak: Jászság, Nagykunság, Tiszafüred környéke, Szolnok környéke és a Tiszazug. Valamennyinek megvan a jelentősége, sajátossága, belső fejlődése és külső kapcsolatrendszere. Másfelől vannak meghatározó városok, amelynek - hogy Erdei Ferenc kifejezésével éljünk - vidéke van, s etnikai vagy táji meghatározottságtól függetlenül kisebb községeket orientál (pl. Mezőtúr). Jász-Nagykun-Szolnok megyére a nagyhatárú mezővárosok jellemzőek, melyekben igen korán megindult a polgári fejlődés, s mely a paraszti kultúrát - mint a későbbiekben látni fogjuk - erősen befolyásolta és a polgárosodás irányába vitte. ; Jász-Nagykun-Szolnok megye néprajzi •) tájai Szolnok Megye Néprajzi A tlasza alapján 16