dr. Kertész Róbert: Főtértörténet (A Damjanich János Múzeum kiállításvezetői, 1998)

GULYÁS KATALIN: FŐTÉRTÖRTÉNET

5. kép 6. kép Jj i \- i —-_-ÜB* " • "~ " '• •- *~PE^ 6 Komoly konkurenciát jelentett a sarki Fehérlő Fogadó számára nemcsak kényelmével, korszerűbb szolgáltatásaival, hanem színvonalas kávéházával is, mely a városban lassacskán megjelenő polgári társas igényeket volt hivatott kielégíteni. Ez a építkezés volt az első momentum a tér építészeti arculatának múlt század utolsó harmadában bekövetkezett gyökeres átalakulásában. Szolnok megyeszékhellyé válása (1876) után a „Piacz-tér" rövid másfél évtized alatt modern városi térré formálódott át - külsejében és funkcióiban is. Az alacsony, zsindellyel fedett házakat, melyek a teret keretezték, sokkal kevésbé festői, többemeletes építmények váltották fel. 1882. április 5-én határozta el a város közgyűlése a tér másik, napjainkban is meghatározó épülete, az új városháza felépítését. A régi, szerény földszintes épület elbontása után Makai Endre budapesti műépítész tervei alapján, Kerék József és Koczka Nándor helyi építési vállalkozók kivitelezésében megyeszékhelyhez méltó, reprezentatív épület született. Az építési költségekre felvett hitelt a földszintjén kialakított bolthelyiségek bérleti díjai a századfordulóra teljes egészében kiegyenlítették. A Német (ma Táncsics) utcai kapun túli helyiségekben helyezték el a f őpostahivatalt, az emeleti nagyterem melletti lakást pedig a Polgári Kaszinó bérelte. A Magyar Király Szálló épületében bérelt helyiségeket a Külsőszolnoki Takarékpénztár és a Távíróhivatal, mellette új egyemeletes házban a Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár fogadta ügyfeleit. 1875-ben a Fehérlő vendéglő feldíszített udvari színjében tartották az első szolnoki színielőadást: Almay Olivér társulata a Két Sobri c. darabot mutatta be. A piactérbe mélyen benyúló telket 1890-ben szabályozták, megkisebbítették, s komoly városházi viharok után „helyén a rendes szabályozott vonalban, díszes frontképzéssel egy modern stylű, megyei fővárosunk főterére illő épület" készült el a következő évben Milkó és Kaskovics Antal vállalkozók kivitelezésében: a pénzügyigazgatóság és adóhivatal székháza. A tér ezáltal nyerte el szabályos négyszög alakját. Rövidebb oldalait eklektikus stílusú üzletházak zárták le: keleti végét a földszintes Engel és Tolnai-féle üveg és porcelánáru raktár (9. kép), nyugati végét pedig (kb. a jelenlegi autóparkoló helyén) Steiner Jakab és fiai divatáruháza. Délnyugati oldalán szecessziós stílusú, kétemeletes bank és üzletház épült a századfordulón, meredek tetejének csúcsán földgömbön álló Hermész, a kereskedők istenének szobra is szimbolizálta rendeltetését. Innen földszintes kis üzletek sora húzódott egészen a városházáig, az ún. öreg patikától (ma Táncsics utca sarok) a Kintzler-féle házig (ma Kellner Gy. utca sarok), hasonlóképpen a tér szemközti oldalán: a Magyar Király Szállótól a Tündér (ma Hubay) utca torkolatáig.