Földvári Füge, 1999 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1999-01-13 / 1. szám

Tiszaföldvár történetéből

Autóbusszal a tiszafáióvári tanösvényen Vili.

Erzsébetet gyorsan hozzáadják a meghalt jegyese bátyjához, Lajos fejedelemjelölthöz. Egy rettenetesen intrikus természetű anyós keserítette el Erzsébet szépnek ígérkező életét: Zsófia fejedelemasszony - mint a Habsburgtörténelemben nem először, hanem még a XIX. sz. végén isi Zaklatott, nyomorúságos élete volt Erzsébetnek: gyűlölték benne a magyar "szolganépet". Egyedül Assisi Szent Ferenc rendje nyújtott neki vigaszt, és a szegények istápolása. Ezt mindenki tiltotta neki és akadályozták ebben a tevékenységében, még a férje is üldözte jótékonykodásaiért.

1231. november 19-én halt meg: a Szent Ferenc harmadrend szőrruhájában temették el és minden német gyűlölet és intrika ellenére 1236. május 31-én szentté avatták a sokat szenvedett, pszichikusán agyonkínzott magyar királylányt.

Apja - II. András király - nem érte meg lánya szentté avatását. Majdnem 80 évesen belehalt harmadik házasságába. Ott maradt "trónutódként" egy gyanús apájú születendő gyermek túlságosan fiatal feleségétől Aldobrandini Este Beatrixtől. /Állítólag az akkori nádor volt az apa./

A templomhajó bal oldalán már csak egy szent üvegképe van: Sárkányölő Szent György lovagé, akinek a képét minden katolikus templomban fel kellett tüntetni az Athoszhegyi Festőkönyv szerint. Szent György a keresztény legenda szerint Kappadóciában /a mai Törökország és Örményország határvidékén/ volt katona és a Diocletianus-féle katolikus üldözések idején lefejezték megvallott hitéért. Szent György a középkorban a lovagok mintaképe volt. A monda szerint megölte azt a sárkányt, amelyet élő szűz lányok testével tápláltak. Egyik legnépszerűbb magyarországi szent volt a középkorban. Európai hírű a prágai Szent György szobor /lovas szobor/, amelyet Kolozsvári György és Kolozsvári Márton szobrásztestvérek készítettek. A magyar királyok ajándékaként került a szobor a prágai Szent Vitus Székesegyház közelébe. A szoborból négy darab van teljes életnagyságban a történelmi Magyarország területén. /Ki tudná mind a négyet felsorolni!?/ így lett Szent György lovag a férfiúi tisztaság, szüzesség minta- és példaképe.

Tiszaföldváriakl Bármilyen felekezetűek vagytok is: nézzétek meg a gyönyörű üvegablakokat, amelyeket garázda senkiházik becsúzliztak a bolsevizmus "virágzása" idején. Ha én lennék a polgármester vagy múzeumigazgató, már régen sorrendben csináltattam volna a színes képeket e színes ablakokról. Nézzétek meg a templom előtti emlékkeresztet is! Szokás volt régebben fogadalmi kereszteket állíttatni egy-egy hívő házaspárnak. Ilyen volt a vezsenyi komp bekötő útja közelében és az un. Beniczky kereszt a vasút mellett, amit mindjárt a bolsevizmus kezdetén széttördeltek, majd a másik keresztet is szétrombolták kegyetlen garázdák. Micsoda nevelést kaphattak ezek otthonukban!?

Nézzétek meg a colombariumot is, amiről a rézborítást tiszaföldvári garázdák ellopták: egyetlen egyet sem tudott a rendőrség kinyomozni. Lehet, hogy nem is nagyon törték magukat utánuk. Figyeljenek fel a Lourdes-i oltárra: a Pireneus-hegység északi lábánál fekvő franciaországi, óriási zarándokhely szerény mása, amit a Szűz Mária kedvelő pápa kívánságára állítottak fel.

Autóbuszunk indulna dél felé, de vessünk egy pillantást egy házra, amelyben élt és gyógyított boldogemlékezetű dr. Pető Mihály a nép, a tiszaföldvári magyar nép orvosa! Nem válogatott azok közül, akik hívták, akik éjjel-nappal felkeresték. Az igazi falusi magyar néporvos prototípusa volt! Megérdemelné, hogy időnként egy-egy szál szép virágot ejtsenek a sírjára. Jó orvos volt, paraszti népének hű fia, ment és gyógyított éjjel-nappal, esőbenhóban, sárban, aszályos napsütésben. Példamutató, remek, minőségi könyvtára méltó volt egy vidéki "falusi" orvos lakásához. Őrizzük meg Őt hűséges emlékezetünkben!

Kicsit előre szaladunk. Megállunk a sportpálya előtt Megnézzük P. Nagy Gábor emléktábláját és elolvassuk a szöveget, vagy valakivel elolvastatjuk. Ezt az emléktáblát 1945. után egy elmeháborodott bolsevista bevakoltatta, míg végre a rendszer döglődése idején Szlankó István múzeumigazgató javaslatára egy értelmes párttitkár kibontatott a vakolat alól. Nézzétek meg, olvassátok el és gondolkozzatok! Hány újgazdag ember élhet ma Tiszaföldváron, mint P. Nagy Gábor volt!? Mit tudnának tenni szerzett pénzeikkek a mai újgazdagok!? Emléktáblákat, szobrokat állíttatni a városnak, néhány szép festménnyel megajándékozni a várost.

Ha elolvastuk az emléktábla szövegét, szomorúan fordulunk hátra az eredeti formájából kiforgatott Oravecz-házra: gyönyörűséges toszkánoszlopos ámbitusát felszámolták, beépítették. Talán egy remek toszkán oszlop maradt meg. Az ember alig gondolná, hogy az i.e.-i. 6. és 4. században virágzó művészeti életet élő etruszk nép egyik kiváló építészeti eleme lecsapódik Tiszaföldvárott egy remek ház ámbitusán. Szerencsére legalább a múzeum filmtárában megvan a régi felvétel, ott legalább megőrzik Tiszaföldvár e remekét.

Isteneml Micsoda kiváló pilléreket, oszlopokat, faépítményeket romboltak szét az elmúlt fél évszázadban a "csicsás" házak kedvéért, a flancért.

Nézzük meg a rilatios plébániát! A Beniczky család ajándéka. Benne a tiszaföldvári római katolikus egyház története: néhai Wendl Anna nyugalmazott rubinokleveles gimnáziumi tanárnő készítette. Egyházának hű leánya volt, sokat dolgozott önzetlenül egyháza fejlődéséért. Szépen írtak róla az Új Ember-ben, nagy, képes cikket. Ezt eltettem a Nagy Családi Fénykép- és Dokumentum Gyűjteményembe, hadd maradjon meg e nagyszerű tanárnő emlékezetéül. A tanári lelkiismeret, pontosság, szabatosság mintaképe volt. Ritkán kapott megbecsülést a bukott rendszertől: inkább üldözték hitéért.