Földvári Füge, 1999 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1999-03-10 / 5. szám
__ Tauaszhezdésa hisherteKDen A gyümölcsfák rügypattanásáig a legfontosabb növényvédelmi teendő a fák felkészítése a tavaszra. Vegyük sorra, milyen kórokozók és kártevők pusztítottak tavaly a kertünkben, ültetvényünkben. Az áttelelt kártevőket és kórokozókat mechanikai és vegyi úton el kell pusztítani. A beteg részek eltávolítása és a törzstisztítás után következik a lemosó permetezés. A lemosópermetezést bő lével, áztatásszerűen kell végezni. A növényvédőszer kiválasztásánál sok tényezőt kell figyelembe venni. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani. Minden gyümölcsfánál használható gombás betegségek, lisztharmat ellen a Báriumpoliszulfid. Rovarkártevők, atkák, lisztharmat ellen: Nevikén. Rovarok, atkák, különböző gombakártevők ellen: Mészkénlé Tiosol. Főleg körténél javasolható rovarkártevők, atkák, pajzstetű, körtelevélbolha ellen az Ágról Plusz. Alma, körte, birs, ribiszke rovarkártevői, atkái, gombabetegségei ellen: Novenda. Csonthéjasokban a Novendát ne használjuk! Csonthéjasokban réztartalmú szerrel végezzük el a lemosópermetezést. Az alma védelméhez ajánlom a Bordói lé + Ként vagy Rézként, melyek varasodás, lisztharmat, gyenge atkakárosítás esetén alkalmazható. A lombhullató díszfáknál is alkalmazzuk az ismertetett szereket lemosásra. Sokfelé katasztrofális mértékben károsított a gesztenyemoly, amely a vadgesztenye leveleit aknázta. Akinek a kertjében, vagy utcájában károsodott fa áll, feltétlenül gyűjtse össze a lehullott leveleket és égesse el, mert az aknázómoly a lehullott, károsított levelekben telel. A levélaknázó molyok az almafákon, meggyfákon károsítottak. Gyűjtsük össze a leveleket és égessük el a levelekben bebábozódott kártevőkkel együtt. A diófák nagy részénél baktériumos, gnomóniás fertőzés lépett fel. A leveleket égessük el. Réztartalmú szerrel végezzük el a lemosópermetezést. Gyakori volt a cseresznye, meggy levélfoltossága. Rezes lemosó permetezést alkalmazzunk. Az őszibarack tafrinás levélfoltossága, a kajszibarack, a kajszignómia, szilvalevél vörösfoltosság kórokozói is részben a lehullott levelekben telelnek. Súlyos volt a meggymonília fertőzés. Réztartalmú szerrel végezzük el a lemosó permetezést. A csonthéjasok moníliás megbetegedését előidéző kórokozók (Monilia laxa, Monilia fructigena) a legtöbb csonthéjas gyümölcsön előfordulnak, de a legsúlyosabb kárt az utóbbi években a meggyen és a kajszin okozták. A Monilia fructigena csak az érett gyümölcsöt fertőzi, míg a másik faj az érett gyümölcsön kívül a virágot, majd azon keresztül a hajtást is károsítja. Ez a betegség okozza a meggyfák virágzás utáni kora nyári elszáradását. A fertőzött gallyakban és a micliumokkal átszőtt gyümölcsmúmiákban kialakult konídiumok már bimbós állapotban fertőzhetnek, de főként a virágzás időszakában, a virágok bibéjére jutva okozhatnak súlyos megbetegedést. A fertőzött virágok gyorsan elbarnulnak, elszáradnak és virágzás után is a fán maradnak. A hajtások a csúcsuktól kezdődően hervadnak, leveleik elszáradnak. A fertőzött és az egészséges hajtásrészt éles határvonal választja el egymástól. A fertőzés helye körül a legtöbb fajtán mézgakiválás figyelhető meg. A kórokozó a virágokból és a hajtásokból az idősebb, fás részekbe is behatol, ami az ágak száradásához, később a fa pusztulásához vezet. A monilia a gyümölcsön lágyrothadást okoz, amitől kellemetlen, kesernyés ízű lesz. Az összezsugorodó termésen hamuszürke, apró penészpárnák jelennek meg, majd a gyümölcs múmiává aszalódik, amely a következő évi fertőzés egyik kiinduló forrása lehet. A fertőzést befolyásoló tényezők közül a fajta érzékenysége mellett az időjárásnak is döntő szerepe van. A virágzás időszakában uralkodó párás, ködös idő valamint az alacsony hőmérséklet ideális a kórokozó gomba számára. A védekezés alapja: a fertőzött növényi részek eltávolítása, megsemmisítése. A kémiai védekezést rügypattanáskor azonnal kezdjük el. Elsősorban réztartalmú készítményeket alkalmazzunk. Rügyfakadás után és a virágzás idején, de később is Topsin metil, Fundazol, Ronilan, Rubigan, Sápról ad jó eredményt. Különösen fontos a kémiai védekezés ködös időben. Elhúzódó virágzáskor ismételt védekezés válhat szükségessé. Az őszibarack legsúlyosabb levélbetegsége a tafrinás levélfodrosodás, mely az utóbbi évek legveszedelmesebb károkozója, gyakran okoz gondot az ültetvényekben. Járvány kialakulását alapvetően az őszibarack rügyfakadása körüli időjárás alakulása határozza meg. Hűvös, csapadékos tavaszokon, amikor a rügyfakadás és a levelek kibontakozása elhúzódik, még a legellenállóbb fajtákon is súlyos megbetegedés alakulhat ki. Amíg hűvös az idő a gazda állandóan veszélyben érezheti fáit. Rügypattanástól május elejéig nagy a fertőzésveszély. Ne higgyük, hogy a levelek fertőződése és elvesztése nem okoz gondot a termésben. Annak minősége és mennyisége romlik, és a következő évre nem tudja felkészíteni a fa a termőrügyeket és a leveleket. A fertőzés tünetei: a fakadó leveleken pirosas foltok vannak. Később a levelek a fajtára jellemző méretnél nagyobbak, vastagabbak, a levél fodrosodik. Állományuk húsos, törékeny, sárgászöldre, foltokban pirosra színeződnek, felületük viaszos tapintású. A fertőzött részekben a hormonanyagcsere is megváltozik, súlyos szöveti elváltozások figyelhetők meg. A legyengült fákon más kórokozók kedvező feltételeket találnak. A védekezés sikere a kezelések idejének helyes megválasztásán múlik. A sikert a rügyfakadás előtti lemosó permetezéssel alapozzuk meg. A lemosó permetezés valóban "lemosó" legyen, nagy lémennyiséggel! Kiválóan használhatók a réztartalmú készítmények. Ezeket fakadás után már ne használjuk. A fakadás utáni védelemben számos jó készítményt alkalmazhatunk: Bravo, Buvicid K, Captan, Delan, Score. A rügypattanás körüli időszakban, amikor a lombozat minimális volta miatt felszívódó szerek nem hasznosulhatnak kellőképpen, kontakt szerekkel védekezzünk. A kontakt szerek biztonságos védőhatása kritikus időszakban (esős idő), illetve a gyors levélnövekedés miatt sokszor csak 5-6 nap: a levelek kinőnek a védett rész alól és fertőződnek. Később a lombozat fejlődésével térjünk át a felszívódó készítményekre: ezek hatóanyaga felszívódik a kis levelekbe, belülről védi azokat. Növekedésükkel a szer is tovább vándorol, így nem marad védtelen rész és a csapadék sem mossa le. A felszívódó szerek permetezési fordulóit sem érdemes 8-10 napnál hosszabbra tenni, mert a lombozat intenzív növekedése miatt a felszívódó hatóanyag felhígulhat. A tafrina elleni védekezés rendszerében fontos tényezők még az agrotechnikai eljárások - metszés, gyomirtás -, az ültetvény általános erőnléte: műtrágyázás, levéltrágyázás. Rántó