Földvári Füge, 1999 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1999-01-13 / 1. szám
5 ÁLLÁSKERESŐKNEK - MUNKAVÁLLALÓKNAK A támogatások hatékonysága Miután a foglalkoztatást elősegítő támogatások közpénzekből történnek, célszerű felhasználásuk érdekében sokoldalúak és rendszeresek a velük összefüggő ellenőrzések, vizsgálatok, elemzések. A munkaügyi szervezet a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek hatékonyságát kezdettől folyamatosan vizsgálja. Az utánkövetéses módszer alkalmazásával évenként két alkalommal kerül sor megyei és ma már részleges kirendeltségi szintű értékelésekre is. Ezúttal néhány eszközre vonatkozóan az elmúlt év első felében befejeződött támogatások hatékonysági vizsgálatainak foglalkoztatással öszszefüggő eredményeibe tekinthetünk. A vizsgálatok és az értékelés folyamatáról érdemes lehet megjegyezni, hogy a felmérésre a vizsgált időszak végét követő három hónap elteltével került sor. A felmérés esetünkben elsősorban annak megállapítását segíti, hogy adott támogatás lejártát követően a támogatottak közül menynyien találják, tartják meg helyüket foglalkoztatottként /vállalkozóként/ a munkaerőpiacon. A módszer kérdőíves. A kitöltésre a munkáltatók a támogatások felhasználására vonatkozó megállapodás aláírásával, a képzésben résztvevők támogató határozatuk átvételével vállalnak kötelezettséget. Persze e kötelezettségek nélkül is mindenki számára nyilvánvaló lehet, hogy például a támogatások későbbi igénybevételi lehetősége, egyáltalán a támogatási rendszer működése érdekében milyen fontosak lehetnek a felmérésekből származtatható következtetések. Mindezek ellenére előfordul, hogy a már elfogadható 80 %-os aránnyal szemben a kiküldött kérdőívek ennél alacsonyabb arányban érkeznek vissza. Ez a körülmény az értékelések következtetéseit nem egyszer viszonylagossá teszik. Az említett időszak országos értékelésének adatai még nem ismertek, de korábbi felmérések tanulságai szerint négy támogatásból háromnál az országos átlaghoz mérten jobbak a megyei adatok. A vállalkozóvá válás támogatásánál a kiemelkedően jó 80 % fölötti eredményesség mellett van csupán szerény eltérés. Ennek magyarázata lehet, hogy megyénkben az átlagosnál kedvezőtlenebbek az egyéni vállalkozások lehetőségei, feltételei. A munkerő-piaci képzés eredményei A gazdaságban különböző szakmakúltúrák élik önálló életüket. A szakmánként és területenként bekövetkező változásokhoz többnyire a képzéssel, átképzéssel lehet legbiztosabban alkalmazkodni. Ez a helyzet valószínűleg akkor sem változik majd lényegesen, ha jelentősen megváltoznak a munkaerő mozgás feltételei. A körülményeket kevésbé ismerők körében olykor előfordul az a tévedés, hogy szinte haszontalannak ítélik a munkaerő-piaci képzés területén történő "befektetéseket". A piaci körülmények valóban hordoznak jelentős kockázati tényezőket. Ennek olykor tényleg tapasztalhatók a következményei is. Ezzel együtt tény azonban, hogy például a legutóbbi felmérés eredményei szerint a munkaerőpiaci szervezet által ajánlott képzések résztvevőinek 45, az álláskeresők által fellelt és úgynevezett elfogadott képzések résztvevőinek pedig 61 %-a állt munkaviszonyban megyénkben a képzés befejezését követő három hónap után. És ezek az arányok - több teret engedve például az egyéni, elfogadott képzésnek - még a mai helyzetben is tovább javíthatók. Mindezek mellett számításba kell venni azt a körülményt is, hogy a képzések egy része előkészítő jellegű, vagy hosszabb távon szolgálja a résztvevők érdekeit. Egyéb eszközökről Mindezek előtt fontos lehet annak tisztázása, hogy az arányait tekintve legjelentősebb eszköznél, a közhasznú foglalkozás támogatásánál kevésbé szoktunk abban az értelemben hatékonyságot, még pontosabban eredményességet mérni, hogy a közhasznú foglalkoztatóknál a támogatás lejártát követően hányán maradnak tovább. Szerencsére egyre gyakrabban fordul elő. hogy megvalósul a továbbfoglalkoztatás. Ha ennek reményéről szó lehet, az a mérlegelésnél a feltétlen előnyös szempontok között szerepel. Általában azonban a közhasznú foglalkoztatás átmeneti segítségként tölti be egyfajta híd szerepét azok számára, akiknek pillanatnyilag nincsenek meg, vagy mérsékeltek a piaci területen történő elhelyezkedési esélyeik. A tartósan munkanélküliek elhelyezkedését a hatékonyság igényével kell, hogy elősegítse a bértámogatás. A vizsgált időszakban a támogatottak közel 54 %-a volt munkaviszonyban még. A támogatást igénylőknek is tudniuk kell, hogy az eszközzel szemben támasztott igény ennél magasabb. Az adat értékelésénél azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a tovább foglalkoztatás gyakran a munkavállaló felmondása miatt nem valósul meg. A mérlegelés szempontjai között esetenként figyelembe kell vennünk azt is, hogy ez hol, illetve hány alkalommal, milyen okból fordul elő. Minden körülményt figyelembe véve feltétlen eredménynek számít az is, hogy legalább minden második bértámogatással foglalkoztatott a támogatás lejártát követően is munkában maradt. Ennél a támogatási formánál egyébként a megyei és a kirendeltségi körzet eredményei szinte azonosak. Korábban, az idei év első felére vonatkozó előrejelzések kapcsán már említés történt arról, hogy körzetünkben folyamatosan az átlagot lényegesen meghaladó az érdeklődés a pályakezdő fiatalok foglalkoztatása iránt. Azt, hogy körzetünkben általában beválnak a munkáltatóknak a pályakezdők foglalkoztatása iránti reményeik igazolja az a tény is, hogy körzetünkben fordul elő legnagyobb számban a támogatás lejáratán túl fennmaradó foglalkoztatás. A 62 %-ot meghaladó továbbfoglalkoztatási arányon persze kell és lehet javítani. Kik a támogatottak? Az esetek többségében általában olyan támogatásokról van szó, amelyeket a munkáltatók vehetnek igénybe. A támogatás odaítélése azonban érthetően az álláskereső munkanélküliek munkaerő-piaci helyzete alapján történik. Az eszközök elsősorban a leghátrányosabb helyzetben lévő álláskeresők érdekeit kell, hogy szolgálják. Közülük is azok lehetnek a szerencsésebbek, akik elhelyezkedésük ügyében maguk is határozott elképzelésekkel, tervekkel rendelkeznek. Terjéki Ferenc
