Földvári Füge, 1998 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1998-05-12 / 10. szám
Kiskert-tulaj donosoknak Tavaszi kártevők Az idei enyhe telet kártevők és kórokozók tömegei vészelték át. Komolyan oda kell hát figyelnünk a növényvédelemre. Néhány kértevőre hívom fel figyelmüket. Ezek megjelenése és ellenük való védekezés most időszerű. A szőlő kártevői közül a szőlőmoly mellett a növénykárosító atkák a legfontosabbak, mert ezek okozhatják a legnagyobb mennyiségi és minőségi veszteséget. A szőlőt támadó atkák: szőlő-levélatka, gubacsatka, kétfoltos takácsatka, piros gyümölcsfa-takácsatka. Szőlő-levélatka: kifejlett alakban, kolóniákban telel át a szőlőtőke repedéseiben, vesszőkön, rügypikkelyek alatt. Tavasszal a hajtáskezdeményekre vándorolnak és szívogatásuk következtében a hajtás torz és fejletlen lesz. Kevés szívásnyom esetén a levél összeráncolódik. Erős fertőzés esetén 30-40 %os terméscsökkenést okozhat. Szőlő-gubacsatka: Kifeljett alakban telel át a szőlővessző alsó rügyeiben,a rügypikkelyek alatt. Évente 6-7 nemzedéke van. Már a duzzadó rügyekben megkezdik szívogatásukat, ezért erős fertőzés esetén a hajtás vontatottan, erőtlenül fejlődik. A szőlő-gubacsatka igen jellemző kárképe a levélszínen levő hólyagos kidudorodás, alatta pedig a levélfonákon fehéres-sárgás, rózsaszín vagy lila dús levélszőrökből álló nemez képződik. Ez a tünet szabad szemmel jól felismerhető. Kétfoltos takácsatka: A megtermékenyített nőstények telelnek az idősebb tőkerészek repedéseiben. Évente 5-7 nemzedéke van. Szívogatásuk hatására a levelek klorofill-tartalma csökken, elsárgulnak, majd rozsdabarnára színeződnek. Súlyos kártétel esetén idő előtt lehullanak. A kárképet egyértelműen jelzi, ha a hajtáson vagy levélen finom, pókhálószerű szövedék van. Piros gyümölcsfa-takácsatka: A szőlőt károsító atkák közül ezek a legveszélyesebbek. Színük sötétvörös. A kifejlett nőstény a 0.7 mm-t is elérheti. Méretükből és színükből adódóan ezek az atkák szabad szemmel is észrevehetők a levélen. A kártevő tojás alakban telel át. Évente 4-6 nemzedéke van. Védekezés: a legnagyobb kárt a levélatka és a gubacsatka okozza, ezért ellenük feltétlenül vegyszeres védekezés szükséges. Speciális atkaölő szereket használjunk. Az áttelellő atkanépesség egyedszámának minimálisra csökkentésével megelőzhető a kora tavaszi kártétel. Ez esetben elmaradhat a tavaszi atkaölőszeres permetezés. Ekkor viszont nyár végi (július 25-augusztus 25.) közötti időszakban végezzünk akaricides permetezést, aminek számos előnye van. Pl. ekkor az atkék a levél színén és a hajtáson vannak, a permedé jobban eléri őket. Ebben az évben nagyobb tömegben rajzik a cserebogár. A virágokat és főképpen a leveleket megrágó bogarak a telet a föld mélyén töltötték kifejlett állapotban. A talaj melegedésével egyre magasabb rétegekbe vándorol. A vegyszeres védekezést nehezíti, hogy rajzásuk idején virágzik sok növény. A megporzó rovarok védelme miatt rovarölőszereket nem használhatunk. Az esti órákban a bogarakat könnyű lerázni a fákról és összeszedni őket. Hatásosabb lehet a lárváik ellen védekezni talajfertőtlenítő szerekkel. Mostanában egyre több szó esik az alma rettegett betegségéről, baktériumos tűzelhalásról. Bár a környékünkön ez a betegség mindeddig nem jelentkezett, jogos az óvatosság. Jellegzetes tünetek: hirtelen elpusztul a hajtás vége, majd pásztorbotszerűen meggörbül. A betegség nagyon gyors lefolyású. Párás melegben naponta fél méter terjed a növényen az elhalás. A beteg növényi rész részt az egészségesig vissza kell vágni és a lemetszett részt elégetni. Megelőzésére kora tavasszal a baktériumok ellen is hatásás réztartalmú szerekkel és Kasuminnal lehet védekezni. Nagyon fontos, hogy az ültetvények tiszták, gyommentesek legyenek. A metszőollókat, fűrészeket fertőtlenítsük, ne vigyük át velük az esetleges fertőzést más ültetvényekbe. A zöldségeskertben (virágoskertben) vetés, palántázás előtt feltétlenül szórjunk ki tajalfertőtlenítő szereket. Veteményeskertünket megtizedelhetik a talajkártevők. Figyeljük a korai burgonyán, paradicsomon a burgonyabogarak megjelenését. Szükség esetén permetezzünk. Lehetőleg ne egyfajta rovarölőszerrel permetezzünk, mert megszokják a bogarak. A későbbi vetésű zöldborsó virágzása előtt a borsóormányos tojásrakását kell permetezéssel megelőzni. A kiültetett káposztaféléknél a káposztalegyek elleni védekezésre kell odafigyelni. Földibolhák, hagymalegyek, levéltetvek, barkók, molyok, tripszek, vetésfehérítők, árpabogarak, stb. - lehetne sorolni a végeláthatatlan sort, milyen kártevőkre kell odafigyelni és ellenük megfelelő rovarölőszerekkel és módszerekkel védekezni. Rántó Földrajzos megyei siker a "zöld iskolából" 1998. április 18-án Szolnokon a Magyar Természettudományi Társulat által szervezett Teleki Pál megyei földrajz - földtan verseny 7. évfolyamos győztese GYURIS FERENC, a Kossuth Lajos Általános Iskola 7. b. osztályos tanulója lett. Jász-Nagykun Szolnok megye 34 általános iskolájának legjobb földrajzosai közül a 100 elérhető pontból 95 pontot ért el. Az országos versenyt 1998. május 15-17-e között Egerben, az Eszterházy Károly Tanítóképző Főiskolán rendezik meg. A 19 megyei és 3 budapesti legjobb versenyző méri össze tudását elméletben és gyakorlatban (terepgyakorlat, kőzetismeret), írásban és szóban. Sok sikert kívánunk! Galgóczi Vilma felkészítő tanár
