Földvári Füge, 1998 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1998-04-14 / 8. szám

Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi tanácsok a tavaszi kertben A gyümölcsöskertekben szórjuk ki a nitrogén műtrágya első részét. Kiszórás után sekélyen kapáljuk be. Vizsgáljuk át a fák koronáját. Meggynél, kajszinál jól ismert a mo­níliás virág- és hajtásszáradás tü­nete. A betegség akkor következik be, ha a virágzás idején csapadé­kos, ködös, hűvös volt az idő. Ez kedvez a kórokozó fejlődésének. A fa két-három héttel a virágzás után úgy néz ki, mintha leforrázták volna. A szilvafákon is megfigyelhető ez a jelenség. A szilvafák többsége ké­sőbb virágzik, ezért jóval kisebb a valószínűsége a rossz időnek. Ezért fordul elő ritkábban a moníliás haj­tásszáradás szilvafáinkon. A fer­tőzött virágok elbarnulnak, elszárad­nak és a virágzás után is a fán maradnak, ellentétben azokkal a vi­rágokkal, amelyek nem kötődtek a beporzás, vagy porzópartner hiánya miatt, és elszáradva lehullottak. A moníliás fertőzés miatt bekövetke­zett virágszáradás hatása évekre meghatározza gyümölcsfáink e­­gészségi állapotát. Monilia ellen vi­rágzáskor védekezhetünk, Funda­­zol, Sápról, Topsin metil, Rovral, stb. növényvédőszerekkel. A szőlőnek rügyfakadáskor né­hány olyan kártevője van, mely rit­kán jelentkezik, de érdemes rá oda­figyelni. A szivarsodró eszelény nemcsak a szőlő kártevője, hanem a gyü­mölcsfáinkon is megjelenik. Főleg körtén és cseresznyén. Jellegzetes kártétele a szivar alakúra össze­sodort levél. A szőlőtőkéken kora ta­vasszal érdekes kártételét figyel­hetjük meg. Az imágók - élénk fé­mes kék vagy zöld ormányos boga­rak - kerek lyukakat rágnak a rügye­ken, kiodvasítják azokat. A szőlőilonca sok esetben kora ta­vaszi kártevő. A telelőhelyeiket el­hagyó áttelelő lárvák a szőlő vitorla leveleit rágják, összeszőve azokat. Ezek a hajtások visszamaradnak a növekedésben. Elsősorban az ala­csony tőkeművelésmódú szőlők kár­tevője. A szőlőaraszoló áttelelő hernyói már február-márciusban a tőkéken találhatók. Színük megegyezik a szőlőtőke színével. Már fakadáskor elkezdik rágni a rügyeket. Díszfáin­kon, cserjéinken is észlelhetjük sod­rómolyok vagy araszolok hajtáskár­tételét. Károsított növányeinket Zo­­lone, Unifosz permetezőszerekkel védhetjük meg. Gyümölcsfáinkat károsítja kora ta­vasszal a bundásbogár. Már néhány egyede megjelent a napokban. Ápri­lis végén, május elején rajzik, főként a napos délelőtti órákban. Délután a talaj felső rétegébe húzódik. Virág­porral táplálkozik, miközben össze­rágja a pozókat, bibéket. Lárvái a földben alakulnak bábbá, majd bo­gárrá, de csak a következő ta­vasszal jönnek elő. Vegyszeres vé­dekezés nem ad megoldást a bogár ellen. A lárvákat tudjuk pusztítani ta­lajfertőtlenítő szerekkel. Mechanikai módszer: a délutánra talajba lehúzó­dó bogarak összefogására avart, szénát helyezhetünk ki. Ezt késő es­te gyűjtsük össze, és égessük el. A termesztett gyümölcsfajok a ta­vaszi időjárástól függően kezdenek el virágozni. A bőséges virágzás mellett az is fontos, hogy a sok vi­rágból minél több termékenyüljön meg. A megporzásban nagy sze­repe van a rovaroknak, elsősorban a méheknek. Ezért kell különösen o­­dafigyelni, ha virágzáskor permete­zünk, a hasznos rovarokat és a mé­­heket ne pusztítsuk el. Különböző méhkímélő tehcnológiák és perme­tezőszerek alkalmazhatók. Sziromhullás után derül ki, hogy a virágok hány százaléka kötődött meg. Jó termés várható, ha az al­­materésűek 10-15 %-a, a csont­héjasok 20-30 %-a, a dió, gesztenye 80-90 %-a, a bogyósok 70 %-a ter­­mékenyül meg. Fia viszont kevés vi­rág van a fákon, vagy virágzáskor kedvezőtlen az időjárás, a termés­kötődést vegyszeresen is elősegít­hetjük. A permetezés különösen a csonthéjasoknál válhat szükséges­sé. Régóta ismert és alkalmazott szer a Nevirol WP. melyet a cse­resznyénél, a meggynél és az almánál 70 %-os virágzásban alkal­mazhatunk. Rántó MEGYEI BRONZÉREM HOMOKON A Homoki Általános Iskola II. korcsoportos leány kézilabda csapata március 23-án Mezőtúron - nagy küzdelmek árán - bejutott az országos diákolimpia megyei döntőjébe. A megyei döntőre március 30-án került sor, szintén Mezőtúron. Itt a homoki lányok a dobogó 3. helyére állhatták fel. így az országos diáko­limpia megyei fordulóján harmadikok lettek. A III. korcsoportos lányok március 24-én Karcagra mentek diákolimpiái megyei elődöntőt játszani. A lányok sajnálatos módon mindössze egy góllal maradtak le a második helyről, ami a továbbjutást jelentette volna számukra. A csapat tagjainak nagyon nehéz dol­guk volt, ugyanis két kiváló csapattal kerültek össze. Az első meccset a törökszentmiklósi csapattal játszották, amelynek az eredménye döntetlen lett (14-14). Rögtön következett a második mér­kőzés a karcagiakkal. Ebben a küzde­lemben a csapat mindent megtett a cél érdekében, ezt az is bizonyítja, hogy a karcagiak öt góllal vezettek, de a ho­mokiak feljöttek 17-18-ra. A következő mérkőzést a törökszentmiklósiak és a karcagiak játszották. Ez a mérkőzés döntetlen lett, így a csapat nem jutott be a döntőbe. Ok nincs a szomorkodásra, mert ez is nagyon szép eredmény és a Tej Kupa megyei döntője még hátra van - amely szintén országos verseny - és a csapat döntős. Szurkolunk nektek lányok! Csontos Mária a Homoki Alt. Isk. tanulója

Next

/
Thumbnails
Contents