Földvár, 2002 (4. évfolyam, 4-11. szám)

2002-10-09 / 10. szám

Újságunk új sorozata Dr. Varga Lajos, gyémántokleveles gimnáziumi tanár segítségével bemutatja Tiszaföldvár térségének kialakulását.

Utazásunk több ezer évet ölel át, s izgalmas kirándulásra hívja az olvasókat.

Tiszaföldvár a Tiszazug nevű mező táj / Kis-középtáj / jelentős települése. Csak Kunszentmárton múlja felül. A Tiszazugot délről a Hármas-Kőrös, Nyugatról a Tisza, északról a Tisza martfűi szorulata, keletről a Martfű-Kunszentmárton vasútvonal határolja. Keleten ugyan földtanilag továbbhúzódik a Tiszazug.

A Tiszazug térségébe húzódik le a szolnoki löszöshát. E térség az ún. "alföldi löszből, infúziós löszből, ázott löszből", népi, paraszti nevén sárgaföldből épült fel. Ezek a vastag sárgaföldtömegek részben a jégkorszakban keletkeztek, kb. 22 ezer évvel ezelőtt. Eddig tartott ti. az utolsó jégkorszak, a WÜRM három interglaciálisa. Közben volt két felmelegedési időszak is a két jégkorszak között. Ekkor tűnnek el a mamutok és a jégkorszak jellemző állatai. A levegőből hulló por felhalmozódott és keményre összenyomódott. Ezt hívja a földrajztudomány lösznek. Rajta jellemző löszcsigák éltek és hatalmas növényevő állatok: mamut, tarándszarvas, bölény, vadtulok, amiből az ősember a szarvasmarhát nemesítette ki. A kis állatok közül érdekes volt az ugróegér, meg a földikutya, amely vakond életre kényszerült később.

A hosszú ideig tartó esős időszakok keményre nyomták az összegyűlt lehulló port. Ekkor keletkezett a futóhomok is a

Duna Tisza közén. Tiszaföldvár is egy ilyen nagyon kemény ázott lösz félszigeten alakult ki az évszázadok során az őskortól napjainkig. Ezt az ázottlöszfélszigetet keleten határolja a Cseszárok nevű ősi Tiszakanyarulat, Morotva és zuga, a Sziget, amelyet a hidegebb időszakokból megmaradt reliktumnövény borított sokáig: a sziki eper /Fragaria Moschata/ és a Szigetből már kiirtott indikátornövény, a sziksaláta /Statice Gmelini/, amely a szikesség foka szerint változtatja a színét erős lilától a fehéres liláig. De a csokorkészítők már kiirtották. Amikor én 1950-ben Tiszaföldvárra kerültem, akkor még igen sok volt a Szigetben. A sziki eper egy hűvösebb, csapadékosabb időszakban virult szépen a Tiszazugban.

A tiszaföldvári löszfélsziget nyugati oldalát lemetszette a Papháti - morotva, amely az idők folyamán formálódott és erősen feltöltődött a félszigetről lehordott löszanyaggal. A Papháti - morotva 18-22 ezer évvel ezelőtt volt aktív folyómeder, amikor a Szarmata síkságon kialakult jégtakaró olvadni kezdett, s kialakultak ugyanott az ősfolyamvölgyek (Urstromtalok). Délnyugaton a Mátééri - morotva szelte meredekre a tiszaföldvári löszfélszigetet. A löszfal meredeksége jól látszik a Bajcsy-Zsilinszky út déli végében, meg az Árvái János utca végében is, ahol neves rézkori házat tárt fel Siklódy Csilla nevű muzeológus: az egész ház összeomlott, s a teljes házberendezés a leomlás alatt megőrződött. A múzeum kiállította a bent talált edények rekonstrukciónak a fényképeit.

Az egyenlőszárú háromszög alakú löszfélsziget dél felé belesimul az észak tiszazugi

homokfoltba. Az elmúlt 20 ezer és 16 ezer év között alakult ki a futóhomok, az Ősduna terítette szét legyezőszerűen. Hogy dunai eredetű , azt a mikropetrográfiai vizsgálatok igazolják. A megközelítő évszámokat egy Bacsák György nevű matematikus számította ki.

Segítségére voltak a C14-es radiokarbon vizsgálatok, s egyéb vizsgálatok. Említsük meg a nevét a horvát geofizikusnak, Milankovicnak is. A virágpor elemzések a 20 és a 18 ezredik év közötti anyagnál használhatók fel. A löszön kialakul a szubartikus erdős tundra. Az észak tiszazugi futóhomokfolt Tiszaföldvár és Cibakháza térségéhez tartozik, egy kevés meg Nagyrévhez, netán az ó- és új bőgi finom szőlőt termő homok is. Nem véletlen, hogy a nagyréviek korán bérbe vették ezt a homokot , majd később meg is vásárolták a nagybirtokosoktól.

Ez a futóhomokos sűrűn lakott, közepes infrastruktúrájú vidék, az IQ mértéke alacsony, viszont a szőlő termelésnek mesterei. Még mindig közepes értékű szőlővel küszködnek, országos hírű bort kevesen tudnak termelni.

A már többször említett ázott lösz, alföldi lösz, infúziós lösz (az infúzió latin szó, befecskendezést jelent. Itt a sűrű csapadék tömhette össze a levegőből hulló port; az a "sárgaföld", amiből a Tiszaföldvári Téglagyárban a tégla készül) 22-18 ezer évvel ezelőtt kezdett kialakulni. Egy rétegből löszcsigákat iszapoltunk ki, ezek korát 17 500 évre mérte a finnországi helsinkibeli radioaktív méréseket végző laboratórium, itt is megállapítva, hogy plusz-mínusz irányban 250 év eltérés lehetséges. Minél régebbi élőlénymaradványokat vizsgálnak, annál nagyobb lehet a pluszmínusz eltérés.

2002. október 9.- folytatás a köv. oldalon -10. oldal