Földvár, 2002 (4. évfolyam, 4-11. szám)
2002-11-11 / 11. szám
Tiszaföldvár város térségének története / folytatás / Krisztus születése utáni időkhöz közeledve, Európában kialakult a Római birodalom: mammuth birodalom volt, az óriás birodalmak természetrajza szerint egyszer csak össze kellett omolnia, ahogyan a Föld nagy birodalmai szerint mindig összeomlottak, megsemmisültek. Lsd.: Nagy Sándor Birodalma, Dárius birodalma, Batu kán mongol birodalma, Nagy Károly birodalma, a Török birodalom Napóleon hatalma odalett, odalett az Orosz birodalom és utóda a Szovjetunió is. Valamikor három tenger mosta a Magyar Birodalom határait, ma egy tengerünk sincs, ha a Balatont nem akarjuk Magyar tengernek nevezni. A gyarmatbirodalmak is összeomlottak II. világháború után villámgyorsan. A RÓMAI BIRODALOM is nehezen tudtak megvédeni határait a betörő, agresszív népek ellen. Lassan elérték azt a határt, amelyen túl már képtelenek voltak terjeszkedni az eurázsiai sztyeppéi és hegyi népek ellen: quádok, markomannok, basztarnék, osztrogotok, vizigótok, gepidák, vandálok, dákok, germán törzsek, roxolánok, stb. /: Még van egy tucat nép!:/ Minden bizonnyal részt vettek a római birodalom elleni támadásokban a Kárpáti-Hegység rendszerbe menekült kelta törzsek is, illetve a törzsek maradványai. Később Attila birodalmának széthullása után jöttek az avarok - velünk rokon nép. Megalakítják az avar kaganátust 568 és796 között. Ekkor mi magyarok már a Don térségében telepedtünk le a kazárokkal rokonságban. Aranyozott-ezüst, préselt avar övveretek A római birodalom császárai védekeztek, ahogyan tudtak. Mozgatták légióikat a birodalom egyik végétől a másikig. / így kerültek kisázsiai katonák a mi Dunántúlunkra. Nem egyszer asszonyostól, gyerekestől./ Majd a birodalom védelmére aranypénzzel megvásároltak olyan népeket, amelyek hajlandók voltak a birodalom Keleti - Északi határait megvédeni a betörő népek ellen. Védelmi vonalakat építettek ki a limesen, vagy a praelimesen / határ, elő határ/. Ilyen nép volt a szarmata-jazig, vagy a metanaszta-jazig nép. Róluk nevezték el a nagy déloroszországi síkságot Szarmata-síkságnak. Ezeket telepítették le a római császárok a Duna-kanyar - Vác - Hatvan - Jászberény - Budapest közti térségben, majd a Zagyva - Tisza vonalán. Maguk a Rómaiak sündisznóállásokat építettek ki saját katonáikkal Vác mellett, a mai Nógrád vármegyénkben és a Trencsényi vár helyén, a Vág folyó mellett. / A jobb parton volt a római erősség. / Ilyen szarmata-jazig védelmi település volt Tiszaföldvár mellett is. A telephely a téglagyár térségében volt, míg védelmi központjuk a Kunhalom volt. A halomtól keletre és délre nagy árokrendszert építettek ki. Az árokrendszer maradványait a magyar népi-paraszti képzelet elnevezte Ördög-ároknak. Ennek kiszélesített medrében van az egyik öntözővíz csatornánk. A bolgár-szláv "csórt" /ördög / jelentésű szó benne van a Csesz-árok földrajzi névben is, meg a Csorcsán-halom nevében és az egykori Csorcsány-ér nevében. Ez a Csorcsányér Kengyel faluvonalától északabbra eredt a halmok-mélyedések között kialakult belvizekből és kanyarogva folyt dél felé. Kettős csontsíp a Szegvári avar temetőből Időnként a szarmata jazigok nem szívesen véreztek a római birodalomért, még ha arannyal fizettek is érte a római császárok. Fel-fellázadtak és össze játszottak a betörő ellenséggel. /Az aranyat azért felvették! / Ilyenkor büntető hadjáratot indítottak ellenük a légiók. Rendszerint Aquincumnál keltek át a Dunán, majd gyalog a Tiszáig haladtak, ott is átkeltek. Az átkeléshez mindkét folyón hordóhidat építettek a római műszaki csapatok. A Tisza bal partjain, ahol érték a szarmatajazigokat, ott verték meg őket úgy, hogy elment a kedvük az ellenséggel való cimborálástól. Marcus Aurelius császár sajnálkozott is egyszer, hogy mennyi embert kellett lemészárolniuk, s ő mennyi mindent írhatott volna gondolataiból. Az árok kiásott földjét a nyugati oldalra rakták, ami mögül nyilazhattak , parittyázhattak, kelevézt dobálhattak. A védelmi árok keleti térségét elmocsarasították, a mocsár megnehezítette az ellenség előrenyomulását , megkönnyítette a jazigok védekezését. Kr.u.:190- ben az erdélyi dákok királya - Burvista - villámháborút indított nyugat felé. Több tízezernyi seregével rohant végig az Alföldön az erdélyi hegyektől kezdve egészen Bécs térségébe, de ez a villámháború nem hozott eredményt. A római légiók megverték Burvista seregét, és vissza kellett menniük Erdélybe. A rómaiak befejezik Dacia provincia teljes meghódítását és beolvasztják a birodalomba. Tehát a philosophus császár - Marcus Aurelius - e tájon is járt győztes légióival, de Burvisát nem tudták megállítani. A krisztus utáni századokban majdnem két tucatnyi nép rohama zúdult a birodalomra, a Kárpát medencére, míg végül az 568. Év tájékán az Itáliát elözönlő Longobárdok helyett az avarok foglalják el a kárpát-medencét békés egymás mellett élésben a már régen itt lakó Bolgárszlávokkal. Összeomlik az Avar kaganátus, mely 568 és 796 között állott fenn. 796-ban Nagy Károly frank király megsemmisíti az Avar kaganátust. / Az avarok velünk rokon türk nép volt. Egymás nyelvét megértettük. Sok közös vonás volt a két nép között./ 805 körül Krum bolgár kán bolgárokat telepít le a Tiszántúlon. A bolgár uralom alatt megmaradt avarok nem felejtették el a valamikor velük vándorló magyarokat, velük kapcsolatba léptek s minket a Honfoglalásunk idején barátsággal fogadtak. Az avarok kárpátmedencei megszállását számítja néhány történész az első magyar honfoglalásnak, míg Árpád fejedelmünk és a hét vezér honfoglalását /895 / a második honfoglalásnak tartják. Ezután kezdünk rájönni kalandozásaink révén, hogy nem mehetünk tovább, itt kell államot alapítani. /Folyt, köv./ Tiszaföldvár, 2002. október hó 21. Dr. Varga Lajos, gyémántokleveles gimn. tanár, a vasoklevél várományosa ■■■• шА; m‘ X\ i 11. oldal 2002. november 11.
