Földvár, 2000 (2. évfolyam, 3-8. szám)

2000-08-01 / 6. szám

14 Földvár 2000. augusztus Táncolni kell, a zene megtalál! Július elsejétől új vezetője van a Városi Könytárnak. Tokajiné Dcmecs Katalin kapott bizalmat a testülettől az elkövetkező idő­szakra. Őt szeretnénk most bemu­tatni a Kedves Olvasóknak!- Aki nem ismer, annak mit "kell" tudni rólad?- Tiszaföldváron születtem, itt végeztem általános és középiskolai tanulmányaimat. 1988-ban, az érettségi után egyből a földvári Fiókkönyvtárban kezdtem el dol­gozni. Még a gimnáziumban meg­szereztem az alapfokú könyvtá­rosi végzettséget. Úgy határoztam akkor - amit azóta sem bántam meg -, hogy ezen a pályán folytatom tovább tanulmánya­imat. Szolnokon végeztem el egy egyéves középfokú könyvtárosi tanfolyamot, majd a budapesti Széchenyi Könyvtárban három év alatt a felső-középfokot is meg­szereztem. Ezután a Jászberényi Tanítóképző Főiskola négyéves könyvtárszaka következett. Mindemellett megszületett kis­lányom, Tamara is. Felsőfokú könyvtáros lettem. Nem volt elég, rögtön átnyergeltem Szegedre, egy másoddiplomás könyvtárosi infor­matikai szakra, melyet az idén fejeztem be.- Akkor tulajdonképpen jövőre jubilálnál, hiszen huszonnégy évet töltöttél a képzeletbeli iskolapad­ban. Honnan ez "munkamánia"?- Otthonról. A szüleim, igaz hogy kétkezi munkások, de mindig azt láttam tőlük, hogy soha nem elé­gedtek meg azzal, ami volt, mindig többre törekedtek. Én is így vagyok vele, de én a tanu­lásban kamtoztattam ezt az ener­giát. Szerintem megérte.-Mi motivált, hogy megpályázd ezt az állást?- A bizonyítási vágy. Tizenkét évet töltöttem az Ószőlői Fiókkönyv­tárban. Ez idő alatt sikerült olyan szintre fejleszteni szaktudásomat, amelyre biztonsággal támaszkod­hatok. Úgy éreztem többre is ké­pes vagyok, szerettem volna ki­próbálni magam egy új hely­zetben. Érzek magamban annyi lendületet és tudást, hogy képes legyek egy könyvtárat a mai kor kihívásainak megfelelően mened­zselni.- Körülbelül már egy hónapja vagy gyakorló könyvtárvezető. Úgymond beleestél a jóba, hiszen most van a Fiókkönyvtár átköl­töztetése az ószőlői iskolába, an­nak minden nyűgjével. Melyek a közeljövő feladatai?- Természetesen a költözés most az elsődleges, az olvasók kiszol­gálása mellett. Erőt próbáló fela­dat, hogy hogyan lehet egy köz­könyvtárat és egy iskolai könyv­tárat együtt működtetni úgy, hogy mind a diákok, mind a "külső" lakosságot megfelelően ki lehes­sen szolgálni. Könnyebbséget je­lent ebben az esetben az az új törvény, mely tanulói létszámtól függően kötelezővé teszi az iskola­könyvtáros foglalkoztatását. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy teljes munkaidős iskolakönyv­tárosunk lesz, azaz gyakorlatilag két könyvtárossal tudunk az olva­sók rendelkezésére állni. Ebben az új, sokkal kulturáltabb kör­nyezetben várjuk majd minden kedves olvasónkat, még több könyvvel, ugyanolyan nyitvatar­tással, mint a régi helyen.- Hogyan látod a könyvtár jövőjét, mint kulturális intézményét?- A könyvtárak a válság időszakát élik. Ezt észre kell venni. De! Az emberek soha nem fognak "le­szokni" az olvasásról. Nyitni kell az új kor igényei szerint. Ki kell használni a számítógép nyúj-totta lehetőségeket. Terveim között szerepel pl. CD-ROM-ok gyűj­tése. Az internet elérési hely a könyvtárban nagyon vonzó is le­het. A könyvtárnak a hagyomá­nyos működés mellett ezt is ki kell aknázni, különben más teszi meg! Persze ehhez meg kell teremteni az anyagi forrásokat is.- Mikor kapnak könyvtárat a homokiak?- ígérni bármit lehet! A könyvál­lomány lehetővé tenné, hogy akár azzonnal létrehozzunk egy letéti könyvtárat. Sajnos azonban az nincs ahová "letegyük"! Nem az akarat, hanem a konkrét épület hiányzik. Szeretném, ha az én vezetői tevékenységem alatt meg­oldódna. Bízom benne, hogy ha­sonlóan a most, a művelődési házak felújítására kiírt pályáza­tokhoz hasonlóan, a könyvtárak felújítására is előbb-utóbb gon­dolni fognak. Addig is szívesn fogadnánk olyan homoki felajánlásokat, amelyek segítségével - ha ideiglenesen is­­de megvalósítható lenne egy letéti könyvtár üzemeltetése.- Miről nem esett még említés, melyet szeretnél megvalósítani?- Mindenképpen szeretném, ha e­­gyéb rendezvények is helyet kap­nának az intézményben, hogy az olvasáson túl egyéb élményt is tudjunk nyújtani a kultúrát igénylőknek. Bízom benne, hogy munkatársaimmal együtt egyre jobb minőségű szolgáltatásokat tudunk biztosítani a művelődni, olvasni vágyóknak. "Táncolni kell, a zene majd megtalál!"

Next

/
Thumbnails
Contents