Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)

1999-09-01 / 6. szám

1999. szeptember Földvár 9 Spimyotor&zághtmjíhrturüc A nyár általában nemcsak a jó időt hozza magával, de a nyaralás "prob­lémáit is: mikor, miből és hol nya­raljunk? Ha az első két kérdésre meg tudjuk adni a választ, "már csak" egy könnyűnek tűnő feltevés marad; még­pedig az, hogy hová menjünk. CALELLA Spanyolország észak-keleti, az európai turisták által már több évtizede kedvelt nyaralóövezete a Costa Brava és Costa del Maresme, mely a francia határtól Barcelonáig, a Földközi-tenger partján húzódik. E terület egyik gyöngyszeme a katalán nagyvárostól mintegy 40 ki­lométerre fekvő 11.000 fős Calella. A foldieper őshazájaként emlegetett kis­várost a második világháborút köve­tően idetévedt német turisták fedezték fel. Magyarokat 1956-os emigránsok fogadtak itt először 1960-ban. Azóta a gyönyörű tengerparton folyamatosan lehet magyar szót hallani, és sok helyi boltban magyarul köszönnek el a ha­zánk fiától. Az egymást érő szállodákban, a nyári főidényben közel 200 ezer turista for­dul meg. Mindenki megtalálhatja az i­­gényeinek és pénztárcájának megfelelő szállást, melyek tisztasága, alapszolgál­tatásai nem hagynak kívánni valót ma­guk után, s nem jellemző a sokunk által némi negatív felhanggal emlegetett 'dé­li mediterrán vidék' jelző. Szinte min­den szálláshelyhez jár külön fürdőszo­ba, francia stílusú illemhely. A vendég­látóhelyek kivétel nélkül eleget tesznek a kor technikai és higéniai követel­ményeinek. Tiszta asztalok, székek, bá­rok, kulturált boltok, éttermek, folya­matosan rendbetartott ingyenes stran­dok jellemzik a települést. A városban a tiszaföldvárinál is kes­kenyebb, sűrűn beépített már-már si­kátor jellegű utcák követik egymást. Többségük egyirányú, ezért nem köny­­nyű a helyi autósok és az idetévedt gépjárműtulajdonosok sorsa. Budapesttől 2200 kilométerre jogosan merül fel az emberben a kérdés (főleg ha ezt a távolságot busszal tette meg), hogy mi az, ami vonzóvá teszi ezt a helyet. A válasz roppant egyszerű. Egymást követik itt a világhírű stran­dok. Fövenyüket a mi füredi homo­kunkhoz hasonlatos aprókavics borítja, mely száradás után a testről egyszerűen lesöpörhető. Átlátszó, tiszta tengervíz, ragyogó nap és mediterrán éghajlat vár bennünket. Rengeteg szórakozóhely csábítja az éjjeli kóborlásokra indulókat az angol Red Lion sörözőtől a spanyol ételspecialitásokat ajánló, La Quadra­­ig, a 24 órás nyitva tartással üzemelő bowling pályától a több tucat discóig és éjszakai bárig. A nappali sziesztát követően a mi Váci utcánkhoz legjobban hasonlító sétáló (fő-)utca folyamatosan népesül be a helyi lakosokkal, vendégekkel. Egymás után nyitnak ki a boltok, melyek több­sége este 10-11-ig van nyitva. Vásárol­hatunk a családias és olcsó bevásárló­­központokban, a Familában, a Diá-ban, de betérhetünk a több tucat egzotikus butik, bazár valamelyikébe is. Nézhetünk portréfestőt, karikatúristát, gyertyaöntőt munka közben. Érdekes, hogy a mi un. 100 forintos boltunkhoz hasonlatos 125 pezetás bolt is működik, mely árukínálata közel azonos a ma­gyarországiéhoz. Nem hiányoznak ter­mészetesen a borszaküzletek sem. Sangriát (gyümölcsökből és szőlőből készült, alacsony alkohol tartalmú ital) már 100 pezeta körüli áron lehet vásá­rolni, de a Don Miguel számozott cím­kés vörösbor egyes példányai sem ke­rülnek többe 2000 pezetánál. Meglepő, hogy ásványvízből viszonylag kicsi a kínálat, ami azért is érdekes, mert a helyi csapvíz emberi fogyasztásra alkal­matlan. Á vásárláson, a strandoláson, a gasztronómiai és bortúrákon kívül per­sze más is vár ránk. Valamennyi kirán­dulásra luxusautóbuszok röpítik a kí­váncsi utasokat, több nyelven is töké­letesen beszélő idegenvezetők kalauzo­lásával. Következzék sorozatunkban néhány a­­jánlat rövid leírása, melyeket mi is sze­mélyesen kipróbáltunk, s így bátran merjük mindenki szíves figyelmébe ajánlani. BARCELONA-MONSERRAT: A katalán fővárost és a keresztény za­rándokhelyet bemutató egynapos kirán­dulás rengeteg látnivalót kínál. A spa­nyol építészzseni Gaudi főműve, a Sag­­rada Familia félig elkészült templom­csodája mellett az 1992-es Olimpia sportlétesítményei, a kikötő, a híres sétáló utca - a már nevében is egzoti­kus, arab időket felelevenítő Rambla -, valamint Kolombusz tengerparti szobra várja a kirándulókat délelőtt és kora délután. Itt Európa egyik legnagyobb városában az utcák keskenysége miatt sehol sem közlekedik villamos vagy troli. Jó viszont a metróközlekedés és mindig segítségre készen állnak a híres fekete-sárga helyi taxik. A Monserrat egy szinte teljesen kopasz, fürészfogazott magaslatokkal cifrázott hegy. A majdnem merőleges lejtőire é­­pített, remekbe szabott szobrokkal és építészeti megoldásokkal díszített kolos­torban megérint bennünket a régmúlt idők egy legendája, s annak kézzel fog­ható emléke: a Fekete Madonna. A többszáz éves szobrot a katalán családok 90 százaléka évente legalább egyszer meglátogatja a híres körmeneteken. A turisták és hívők ezrei halmozzák el a szent szobrot imáikkal, jókívánságaik­kal, kéréseikkel, miközben a kristályü­vegből készült fal egy résén át meg­érinthetik annak a szobornak a kezét, melynek anyaga ismeretlen okból vál­tozott feketére. Ezt a szobrot az egykori kolostorépítők 'ólomsúlyúvá vált lábaik' miatt nem bírták a hegyről lehozni, így az azt védelmező templomot és ko­lostort a lebontott sziklákból, azok he­lyére emelték. Ide zarándokolt el éle­tében többször is Loyolai Szent Ignác. A szobrot több évszázadon át rejtegették a létezéséről tudó arab megszállók elől a helyi pásztorok. (-folytatjuk-)- Dobróka András -

Next

/
Thumbnails
Contents