Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)
1999-05-01 / 4. szám
VÁLLALKOZÁSOK____________________________1999. MÁJUS Gyorsan halad az építkezés NYÁRON NYIT A PENNY MARKET Jó ötlet volt... Földvári gombaexport Franciaországba Rigó Zoltán fejében még egyetemi tanulmányai alatt született a gondolat: gombatenyésztéssel kellene foglalkozni. Egy negyven négyzetméteres pincében végzett sikeres kísérlete is erre inspirálta. Franciaországi tanulmányútjáról hozott néhány zacskó gombacsira oltóanyagot. Hazatérve elkészítették hozzá az alapanyagot. Kísérletük sikere adta azt az ötletet, hogy alapanyaggyártással is foglalkozzanak. Most már a a földvári határban, egy volt állattenyésztő-telepen Magyarország második legnagyobb működő laskagomba alapanyaggyártó üzemével rendelkeznek. Hetente 1.500 mázsa laskagomba alapanyagot képesek gyártani. A termeléshez Franciaországból importált gombacsirát használnak. Állítólag ez a legjobb és egyben a legdrágább a világon. Harminc milliós beruházással most készült el egy hűtőházuk, amely az ország legjobbjainak egyike. Előhűtővel, hűtött feldolgozóval, gyorshűtővel és három nagy befogadóképességű tároló hűtővel rendelkezik. Ebben a hűtőházban hetenként tizenkét torma gombát tudnak feldolgozni. Hetenként öt tonna gombát exportálnak Franciaországba. Három-öt tonnát belföldön értékesítenek, de annak jó része is külföldre kerül, csak más értékesítők által. A termelést a különböző beruházások is megalapozták. A földgázt - majdnem egy kilométerről - tavaly vezették be. A szalma-betakarítást most már teljes egészében saját maguk végzik. Megvásárolták az ehhez szükséges erő- és munkagépeket. Tavaly a gombatermesztéshez ezerötszáz hektárról takarították be a szalmát. Most vásároltak egy tíztonnás hűtőkamiont, ami gyorsítja és biztonságosabbá teszi az exportot. A Rigó Zoltán vezette Kertész Kft jelenleg nyolcezer négyzetméteren termeszt gombát. A termelő területet 3.600 négyzetméterrel akarják növelni. Erre úgy nyílik lehetőségük, hogy szalmatárolót építenek, s a jelenlegi tárolóban is gombát termesztenek majd. A tények tehát arra vallanak, hogy jó ötlet sikeres realizálását könyvelheti el Rigó Zoltán és az őt mindenben segítő családja. S. B. A Penny Market áruházlánc Tiszaföldvárra való telepítését sok vita, az áfész és a kiskereskedők részéről pedig aggodalommal vegyes ellenállás előzte meg. Érthető is ez, hiszen ki örül a konku- I renciának, - fo- Balyi Tibor építésvezető leg akkor, ha amögött hatalmas nemzetközi tőke és jól kiépített háttéripar áll. Ilyen alapon könnyen tarol az ellenfél. Amikor megszületett a döntés, a város kiadta az építési engedélyt, akkor meg a telepítés helye vált a vita tárgyává. Főleg az áfész azt nehezményezte, hogy az áruházat a kialakítandó új városközpontban építik fel, s nem a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően valahol a település peremén. A lakosság várakozó álláspontra helyezkedett. A vásárlók azt remélik, hogy a konkurencia árcsökkenést, s gazdagabb áruválasztékot eredményez. Majd elválik, hogy így lesz-e. A kérdés eldöntése minden esetre nem várat soká magára, hiszen az áruház építése a régi temető területén nagy ütemben halad. Amint azt Balyi Tibor építésvezetőtől megtudtuk, az átadási határidőt június 30-ra tűzték ki. Ez a dátum az előkészítéstől és az időjárástól függően egy-két hetet csúszhat. Az új létesítmény egyébként típus jellegű áruház lesz. Száznál több ilyen van már az országban. Kilencszáznegyven négyzetméteres eladóteret és a szociális blokkot foglalja magába. Az áruház összes alapterülete ezerkétszáz négyzetméter. Parkolója nyolcvannyolc gépkocsinak biztosít helyet. A beruházás kétszázmillió forintot emészt fel. Helyi munkaerőt is foglalkoztat a kivitelező kft. Az építőanyag szállítását például a Nagy Ferenc és Társa Szállítmányozási Kft végzi. A kivitelező és a város vezetői között jó a kapcsolat. Balyi Tibor bízik abban, hogy az irántuk megnyilvánuló segítőkészség a továbbiakban is megmarad, s nem jön közbe semmilyen gátló tényező, ami akadályozná a tetszetős külsejével a városképet is javító áruház mielőbbi átadását. - simon -Részlet az áruházi építkezésről Szarun ez am ulii си к ahol штш a mimiKA Ama Sivalkodás veri fel a környék reggeli csendjét. Hízóátvétel a Mártírok úton. Már csak a jószágok hangoskodnak, gazdáik, akik szeretnének rajtuk túladni, belefásultak a kilátástalanságba, belefáradtak a hasztalan szájalásba, káromkodásba. Ahogy egyikük fogalmaz, a disznótartás nem a tisztes munkából való megélhetés reményét kínálja, sokkal inkább a szerencsejáték kiszámíthatatlanságát. Beregszászi Sándor legyint. Régen nem éri meg hízót nevelni.- Maga mégis csinálja. Miért?- Mert már megvolt. Agyon nem üthettem őket. Most kihoztam öt százkilósat, aztán ezzel kifújt. Több nem lesz.- Régen foglalkozik disznóval?- Mindig csináltuk, de csak úgy mellékesként, mert amúgy a Tisza Cipőgyárból mentem nyugdíjba.- Most mennyiért veszik át a hízót?- Százhatvanért. Szégyen, gyalázat. A múltkoriban a tévében mondogatták, hogy nagyüzemi szinten kettőszáznyolcvan forintba kerül egy kiló sertés előállítása. Hát ahhoz képest... Az átvevőhelyet Herkó Vendel bérli az önkormányzattól. A nyugdíjas vasutas szerint, amíg egy malac eléri a százhúsz kilót, hagyományos etetéssel hat mázsát fogyaszt. Egy zsák takarmány (negyvenöt kilós) ezeregyszázhetven forintba kerül, de az csak arra jó, hogy ne éhezzen a jószág. A hízótápból ugyanennyi ezerkilencszáz. Ha számolunk, kiderül, nem hogy haszon nincs a leadott hízón, nem hogy a kínlódás, a munka nincs megfizetve, de néha az takarmány többe kerül, mint amennyiért aztán értékesíteni lehet. Mindezek miatt Herkó Vendel már csak két hízót tart, egyet maguknak, a másikat a Szolnokon élő gyerekeknek.- Kiszámíthatatlanul ingadozik a piac. Éppen ma hallottam - mondja -, hogy jövő héten már csak százharmincötöt fizetnek az élősertés kilójáért. Ráadásul nem elég, hogy olcsó, nem is kell. Hat cég vásárol itt, de közülük csak kettő mocorog, a többi hetekig erre se néz. Némelyik meg későn fizet. Olyan is megesett, hogy a felvásárló kifizette a termelőket, őt viszont a vágóhíd azóta sem. Újabban csak úgy adja a szállítmányt ő is, ha azonnal legombolják az árát.- Házi vágások vannak? Hogy kimérik a szomszédoknak a húst?- Azt büntetik, de ha elő is fordul, akinek van húsz hízója, kinek adná el? Akkor már húsboltot kellene nyitnia. Hegedűs Erika biciklijét támasztva várakozik. Szülei kilenc éve vágtak bele az állattartásba, most épp vágómarhát akarnak leadni. Maradt még otthon egy exportra szánt, aztán két bika, két kis üsző, négy tehén, huszonegy hízó és két anyadisznó huszonnégy malaccal. A hízókat akár le is adhatnák, de kivárnak. Hogy jól teszik-e? Nos, ez a lutri. Jenei Gyula A gombatenyésztő telep részlete
