Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)
1999-05-01 / 4. szám
4 1999. MÁJUS HIR-LAP Ünnepség május 1-én a Vendégházban T1SZAFÖLDVÁR HAT ÉVE VÁROS A megjelent polgárokat Borza Attila polgármester köszöntötte. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a beszédet: “Kedves megjelentek! Hölgyeim és Uraim! Nagy tisztelettel és szereBorza Attila ünnepi beszédét mondja tettel köszöntök mindenkit mai ünnepségünkön, mely hosszú időn keresztül mint a munka, a munkás ünnepe volt ismert, de 1993 óta számunkra tiszaföldváriaknak már mást is jelent. Akkor kapta meg településünk a városi rangot igazoló dokumentumokat, lett Tiszaföldvár város. Azóta minden év május 1-e várossá válásunk évfordulója. Város-e Tiszaföldvár, városiak-e a földvári lakosok? Nevükben igen, de vajon valóságban azok-e? Városunk 6 éves. Gyerekkor, pont az iskoláskor kezdete, azé az iskoláskoré, ahol a gyermek elkezdi tanulmányait, megismeri a világot, megtanulja a különféle tudományok szabályait, törvényeit, az élet tudományát. Valahol itt tart városunk is, tanuljuk a városias létet, a városi elvárásokat szeretnénk teljesíteni. Sok tennivalónk van. Feladataink sorát kezdhetem a település külsejével, mely ugyan nem patinás városok - mint pl. Eger vagy Sopron - vagy gazdag és korszerű, mint Százhalombatta vagy Martfű képét mutatja, számunkra mégis kedves. Egyszerűségünket még szebbé tehetnénk, ha gondoznánk, védenénk porijainkat, fáinkat, virágainkat. Nagyon elszomorít évről-évre a tavasz, amikor a város különböző részein az emberek fákat ültetnek, s azok egy részét lelketlen, garázda személyek másnapra derékba törik. Ilyen felfogással tartunk Európába? Tudom sokan utazhatnak ma már a nyugati országokba. Miért van az, hogy ha átlépünk a Duna vonalán minden más tud lenni? Nemcsak azért, mert a nyugati tőke megjelenésével ott gazdagabbak a lehetőségek, hanem azért is, mert igényesebbek az emberek. Szeretném megélni tiszaföldvári lakosként azt, hogy hasonló emberi igényességet tapasztalok városunkban is. Nagy értékek birtokában vagyunk, melyeket meg kell őriznünk és ápolnunk, fejlesztenünk kell. Gondoljunk múzeumunkra, strandunkra, szőlő- gyümölcs ültetvényeinkre, gazdag termőföldeinkre. Gondoljunk az alkotó, termelő, tevékenykedő emberekre. Gondoljunk jó hírnevet elért iskoláinkra, ahol megyei, országos, sőt nemzetközi eredményeket elérő tanulók igazolják, van tehetség gyermekeinkben. Össze kell fognunk hogy megmutathassuk a világnak, Tiszaföldvár igen is város. Kezdjük el iskolás korunkat, valósítsuk meg elődeink álmát, tegyük településünket igazi várossá. Az önkormányzat képviselő testületé a következő években szeretne előrébb lépni a település tisztaságában, ápoltságában. Ennek érdekében fogjuk szabályozni pl. a szemét szállítást és elhelyezést. Tervezzük a csapadékvíz elvezető rendszer megvalósítását. Folytatjuk a csatornázást, ha lassabban is de folytatjuk az út és járdaépítést. Tervezzük a strand és környékének fejlesztését, a fürdő téliesítését. Szeretnénk ezzel a lakosokat segíteni a falusi turizmusba való bekapcsolódásban. Támogatjuk a vállalkozók munkahely teremtő törekvéseit. Szeretnénk e területen visszaszerezni az elvesztett bizalmat a település iránt. Folytatódnak, a már városi igényeket is kielégítő beruházások, pl. elkészült a ravatalozó- hamarosan használatba kerül, - épül az ószőlői iskola tornaterme, a Penny áruház és épülnek a piaci pavilonok - köszönet a vállalkozóknak. Megjelent és bízom benne sok földvári örömmel olvassa az igazán nívós városi újságunkat - a Földvárt. Szeretnék ha ez is segítene a kapcsolat alakításában a lakosság és a város vezetése között. Sorolhatnám tovább azokat a törekvéseket, melyeket mi földváriak teszünk azért, hogy városunk ezen iskoláskorán eredményesen túljusson, és néhány év múlva elmondhassuk tényleg város Tiszaföldvár. Városunk önkormányzata a 32/1994-es Önkormányzati rendeletével megalkotta a „Tiszaföldvár Városért“ a Pro Űrbe díjat. A díj átadása a rendelet értelmében minden évben e napon történik. Képviselő testületünk március 25-i döntése értelmében most 2 személy részére adhatom át e díjat. Tiszaföldvár városért díj 1999. évi Post Umus kitüntettje néhai dr. Pető Mihály. Dr. Pető Mihály 1912- ben született és 1984. május 4-én halt meg. A szegedi Orvostudományi Egyetem elvégzése után 1940-ben jött Tiszaföldvárra és 39 évig dolgozott egy helyen. 1979-ben ment nyugdíjba. Érdemes Orvos kitüntetést 1955-ben, Munka Érdemrend ezüst fokozatát 1977-ben kapta meg. A tanácsok megalakulásától 1980-ig folyamatosan a Nagyközségi Tanács tagja volt. Dr. Pető Mihály a maihoz nem hasonlítható mostoha politikai és gazdasági viszonyok között olyan mélységesen humánus orvosi gyakorlatot valósított meg, ami a mai kor orvosai számára is példaértékű lehet. Általános és szakmai műveltség, bölcs humor, emberszeretet, szerénység és önzetlenség jellemezte. Számomra külön öröm, hogy ezt a kitüntetést most özvegyének átadhatom, hisz gyermekkoromtól haláláig családunk orvosa, szüleim jó szomszédja volt. Gratulálok! Másik kitüntettünk: Csendes Imre. 1931. május 24-én született Cegléden. Munkáscsaládból származik. Édesanyját már 3 éves korában elveszítette. Hatan voltak testvérek. 14 éves korától Dunakeszin lakatos inas tanuló volt. 1950-ben Martfűre került a Cipőgyárba és ott dolgozott lakatosként. 1967-ben gépipari technikumot végzett és ez után éveken át művezetőként dolgozott. 1991-ben onnan ment nyugdíjba. Közben 1968-ban házasságot kötött és akkor telepedett le Homokon. A rendszerváltás óta aktívan részt vett az önkormányzat munkájában, mint a Helyi Választási Bizottság elnöke. Nyugdíjas éveiben dolgozott még a gimnáziumban délutáni portásként. Minden rendezvényen részt vett, éjszakai ügyeletet, szolgálatot vállalt. A társadalmi munkából bőven kivette részét, segítőkész. Sokat tett, s jelenleg is tesz a település sportjáért. Gratulálok neki és kívánok még hosszú sikerekben gazdag éveket. ” A Pro Űrbe díjasokról a 6. oldalon olvashatnak. Az ünnepséget két tehetséges verselőadó, a városi magán-zeneiskola növendékeinek műsora és a férfikórus nívós produkciója gazdagította. A Martfűi Munkaügyi Kirendeltség állásajánlatai Élelmiszer eladó Tiszaföldvár 1 fő Szak és betanított varró Tiszaföldvár 20 fő Szabász Martfű 4 fő Fröccsöntő Martfű 2 fő Tűzőnő Martfű 30fő Cipőgyártó Martfű 20 fő Pultos Tiszaföldvár 3 fő Lakatos Tiszaföldvár 2 fő Esztergályos Tiszaföldvár 2 fő Váltókezelő Martfű 1 fő Védőnő Homok 1 fő Traktorvezető Tiszaföldvár 1 fő Ügyintéző Tiszaföldvár Kőműves Vidék Vasbetonszerelő Vidék Burkoló Vidék Gipszkarton szerelő Vidék Érdeklődni lehet: 5435 Martfű, Lenin út 1/c. Telefon: (56) 450-049 Fax: (56) 450-421 Ügyfélfogadási idő: hétfőtől-csütörtökig 8-13 óra között Anyakönyvi hírek 1999. évi születések: Oláh Imre Szentes, 1999.02.17. Veres Tünde Szolnok, 1999.02.23. Ajtai Norbert Szolnok, 1999.04.01. Fekete Dávid Tamás Szolnok, 1999.04.05. Pál Lili Szolnok, 1999.03.24. Puporka Mónika Szolnok, 1999.04.10. Házasságot kötöttek: 1999. április 17-én: Tóth Zsolt és Süveges Ildikó 1999. május 1-én: Libor Csaba és Ózdi Klára Tünde György Csongor és Andrási Zsuzsanna Orosz Sándor és Kiss Márta 1999. április hónapban elhaláloztak: Demecs Imréné Busi Anna 88 éves Dobrosi Mihály István 54 éves Danku Gábomé Hegedűs Mária 89 éves Smid Róbert 46 éves Vidovics Margit 88 éves Pápai Ferenc 71 éves A rendezvényen fellépett a Tiszaföldvári Férfikórus is
