Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)
1999-11-01 / 8. szám
1999. november Földvár 13 Nyolc nap Izraelben Gyakran járok külföldre pihenni, szórakozni, sportolni. Terveim között szerepelt messzi tájakra eljutni, megismerni távoli népek szórakozásait, kultúráját, vallását. Eddigi utazásaim során betekinthettem a szomszédos országok életébe, megismerhettem az ott élő emberek életkörülményeit, azonban a mesés Keletre mindezidáig várnom kellett. Ez év októberében a néhány éve dédelgetett álom valóra vált, Öten Tiszaföldváriak a plébános atya szervezésében - Kudlik Irénke néni, Erdős Mihályné és Kántor Magdolna kíséretében csatlakoztunk egy csaknem 50 fős csoporthoz, akikkel szigorú biztonsági intézkedések közepette egy Boing 767-es géppel a magasba emelkedhettünk. Száznál is többször emelkedtem már fel a Földről különböző repülőgépeken - mint ejtőernyős - most mégis lenyűgöző volt a látvány. 12 km magasságból megcsodálni a hegyek vonulatát, az ereknek tűnő folyókat és a Földközitengert. Három órás út után Tel Avivban landolt a gép. Megérkeztünk a SZENTFÖLDRE! Szinte hihetetlen volt a hűvös, esős hazai időjárás után a mintegy 35 fokos tikkasztó hőségbe érkezni. Légkondis autóbusszal indultunk tovább Jeruzsálembe, szálláshelyünket elfoglalni. A következő két napot Betlehemben és Jeruzsálemben töltöttük. Izgalmas volt végigjárni azokat a helyeket, amelyek megannyi háború és ellenségeskedés helyszínéül szolgáltak a történelem folyamán, annak ellenére, hogy itt született a béke legnagyobb tanítómestere, Jézus. Születése helyszínén, az egykori barlangból kialakított templomban nagy élmény volt hallgatni a karácsonyi szentmisékből ismert történetet. Jártunk az Utolsó vacsora színhelyén, ahol egymást érik a zarándokcsoportok, akik mind az első szentmisére emlékeznek itt. Nagy élmény volt végighaladni a Keresztúton, vagyis a Via Dolorózán és átgondolni, átimádkozni Jézus szenvedéstörténetét. Végül bejutottunk a Szent Sír Bazilikába, ahol a nap bármely szakaszában látható, hogy a hosszú sorokban kígyózva juthatnak be a hívők Jézus sírjába. Csak néhány, de felejthetetlen másodperc, amíg ott térdepelhettem a kőpadka előtt, ahol feküdt Jézus holtteste a feltámadásig. Egyik este vitt el autóbuszunk a Siratófalhoz. Krisztus után 70 óta járnak ide, ehhez a templom maradványhoz imádkozni, sírni a zsidók. Rendkívüli öltözetük, mozdulataik tiszteletet és sajnálatot váltanak ki az emberből. A Nemzetek-templomában jómagam a magyar nyelvű Miatyánk előtt A város sok nevezetessége után felüdülést jelentett a Holt-tengeri kirándulás. Miután lelkes csoportunkkal bevettük a több száz méter magasan lévő Massada erődítményt, szinte madártávlatból láttuk Földünk egyik legsósabb tengerét, melynek vizében a hegyről lejövet jól esett megmerítkezni a sivatagi meleg elől menedéket találva. A következő napon utunk a Judea-i sivatagon vezetett át Sokszor tanultam sivatagról, láttam különböző felvételeken, de csak most értettem meg, mit is jelent igazán. Hosszú kilométereken keresztül csak követ és homokot láttunk, víznek szinte nyomát sem. Mindössze néhány beduin család éli itt változatosnak éppen nem nevezhető életét. így jutottunk a Jordán folyóhoz, ahol megújítottuk keresztény ségi fogadalmunkat és persze bele is vetettük magunkat a világ legismertebb folyójának vizébe, mely néhány karcsapással átúszható kicsiny folyó, de a világ egyik legszebb történetének, Jézus megkeresztelkedésének helyszíne. Jerikóban láthattuk a világ legősibb városának egykori falait, s azt a vad fügefát, melyre az alacsony termetű vámos, Zaekus mászott fel egykor, hogy jobban lássa a közelgő Jézust. Mindenkor különös élmény volt a helyszíneken feleleveníteni a Bibliából ismert történeteket, akár egy-egy szentmisén a jelentős helyeken épült templomokban, akár az autóbuszban, az atya segítségével. Galilea nevezetes helyei következhettek, Názáret, az angyali üdvözlet templomával, Mária kútjával és Szent József ácsműhelyének helyszínével. Majd Kána, ahol a híressé vált menyegzőn Jézus a vizet borrá változtatta, Tabgha ahol a kenyeret és halat megszaporította, a kafarnauim zsinagóga romjai, a Hegyi beszéd helyszíne és számtalan csodálatos hely a Genezáreti-tó környékén. Itt egyébként egy Jézus korabelihez hason-ló hajón futottunk ki a nyílt vízre. Imádkozva, énekelve idéztük fel a vihar lecsendesítésének, a csodálatos halfogásnak, s egyéb csodák történetét. Kőrútunk végén ismét a Földközi-tenger partjára jutottunk, ahol Cesarea és Haifa után a keresztesek által alapított Akkó városában csodálhattuk meg az építészeti remekműveket. Bizony jól esett a szentföldi túra végén egy nagy fürdőzés a tengerben. Az út véget ért, s mégis újra és újra átélhetjük egy-egy részét, amikor Bibliát olvasva vagy hallgatva szentmisén s szinte újra láthatjuk az eredeti helyszíneket, a keresztény vallás születésének helyszínét. Aki kedvet kapott egy hasonló kirándulásra, zarándokúira, ne hagyja ki, ismerje meg ezt a számtalan értéket, izgalmat, szépséget rejtő országot, a SZENTFÖLDET! Fekete Szilveszter Erdős Mihályné a Jordánnal barátkozik