Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)
1999-11-01 / 8. szám
6 Földvár 1999. november Interjú Lezsák Sándorral Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának Elnöke november 18-án Tiszaföldváron járt. Szakmai előadást tartott a Közoktatási Törvény módosításáról és általános oktatáspolitikai kérdésekről. Tartott egy magyar irodalom órát is a Hajnóczy József Gimnáziumban. Az előadás után a környék pedagógusai szakmai kérdésekről beszélgettek a bizottság elnökével. A programok között sikerült időt keríteni arra, hogy az általunk fontosnak ítélt - oktatást érintő - kérdéseket feltegyük Lezsák elnök úr számára. Földvár (F): Van-e már arról tudomása, hogy hogyan vélekednek a gyakorló tanárok a kerettan terv bevezetéséről? Lezsák Sándor (L.S.): Ezt már felmérték, és magát a gondolatot körülbelül 80% támogatja. Azonban a különböző tantárgyak terén most folynak az előkészületi munkálatok s majd a kész kerettantervről tudnak igazi véleményt mondani a gyakorló pedagógusok, amely 2001. szeptember 1-jén kerül bevezetésre. F.: Felmerül a kérdés, hogy valóban igénylik a tanárok a kerettantervet, vagy ennyire szeretik, ha szabályozzák őket? L.S.: Jogos a felvetés. Csak azok, akik 1994-95-ben erőltették ezt a nagy szabadságot (NAT a szerk.), elfelejtették, hogy a tantervkészítés egy szakma. Nagy veszélyt jelent, ha minden iskola maga találja ki, hogy mit kell csinálnia. A NAT műveltségi területekben gondolkodik, míg a kerettanterv tantárgyakban, de meghagyva a lehetőséget a pedagógus és iskola számára, hogy érdeklődésének megfelelően, a lakóhelye értékeit figyelembe véve, azok hagyományai alapján alakítsa ki oktatási stratégiáját. F.: Mostanság ismét a béralkuk idejét éljük. Híradásokból tudhatjuk, hogy a közalkalmazottak teljes béremelése csak elbocsátások árán biztosítható. A pedagógus is közalkalmazott. Van-e okunk ismét félni? L.S.: 1994 és 98 között 18%-kal csökkent a pedagógusok bére. Az elmúlt esztendőben volt egy kis korrekció (emelés). Most ez a pici béremelés azt jelenti, hogy nem történik változás a bérek reálértékében. Ez a jelenlegi költségvetés a honvédelemre ad hatalmas pénzeket. (Lezsák Sándor a Honvédelmi Bizottság tagja is. a szerk.) Ehhez a költségvetési koncepcióhoz képest komoly teljesítmény, hogy nem romlik a pedagógusok keresete. Van egy mondás, melynek lényege: sok ország tönkrement abban, hogy erőn felül költekezett a hadseregre, de egy sem ment tönkre azért, mert túl sokat költött az iskolákra. Bízom abban, hogy ez a kormányzat megteremti azoknak az embereknek a méltó létfeltételeit, akik az ország szolgálatában állnak. Legyen az tanár, orvos, vagy gátőr. Ezek az emberek erősíthetik, de gyengíthetik is az ország erejét. F.: Természetesen a pedagógus munkáját is ellenőrizni kell. Mit tart Ön a minőségbiztosítás legfontosabb elemének? L.S.: Ez most egy divatos kifejezés. Véleményem szerint a pedagógusoknak kell egy minőségi életszínvonalat biztosítani először. F.: Ön szerint melyik az a feladat, amelyik a legégetőbben megoldandó kérdés a magyar közoktatásban? L.S.: Mindenképpen meg kell fizetni a pedagógusokat. Ez már Európában gyalázatos, ami a magyar pedagógusok munkabére. Ezt nem lehet egy lépésben megoldani, mert óriási feszültségeket keltene. Egy magyar pedagógus tized részét keresi az EU-beli kollégájának fizetéséhez képest. 60-80%-os béremelést látok indokoltnak. F.: Milyen élményei voltak, midőn órát tartott az iskolában? L.S.: A gyerekek együttműködőek, fogékonyak voltak. Sikerült tisztázni a történelmi hátteret és megfogalmaztunk néhány mondatot amit az Arany-ballada üzen. Élmény volt számomra az is, hogy az óra után beszélgettünk a kollégákkal. Szó esett a magyar irodalom tanításának szépségeiről, rejtelmeiről. Ez fontos volt számomra. F.: Mostanában ír-e verseket? Jut-e ideje rá? L.S.: Ez nem idő kérdése. Verset mindig akkor írok, ha valami problémát nem tudok megoldani. Az elmúlt időszakban nagyon sok problémát nem tudtam megoldani. Ezek a versek egy gondolkodás lenyomatai, nem akarom összekeverni a lírát a politikával. Most a szűkebb közvélemény elé sem tárom. Ha érték, húsz év után is érték lesz. Köszönöm a beszélgetést. Gálik András
