Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)
1999-04-01 / 3. szám
2 1999. ÁPRILIS A FÖLDVÁR KÉRDÉSE r rr rr MIT VAR ON A JÖVŐTŐL? Andrási Szilvia cipőgyári dolgozó:- Azt várom, hogy valamilyen munkát találjon a férjem, mert most munkanélküli. Géplakatos a végzettsége. Azt mondták neki, hogy akkor veszik fel dolgozni, ha elvégez egy hegesztőtanfolyamot, ezért most kéthónapos átképzésen van. Én Martfűn dolgozom a cipőgyárban. Ez az egy kislányunk van, a férjemnek pedig az előző házasságából kettő. Azt várom a közeljövőtől, hogy kislányomat normális körülmények között tudjam felnevelni. Szeretnék még egy gyermeket, de annak vállalására négy-öt év múlva kerülhet sor, hiszen a férjem munkanélküli és két gyermek után kell fizetnie a gyermektartást. Szlankó István múzeumigazgató:- Magánemberként várom a nyugdíjazásomat. Ha nem emelték volna fel a korhatárt, már nyugdíjas lennék. Múzeumigazgatóként pedig azt várom, hogy átköltözhessünk egy új, szép, kicsit nagyobb, központban lévő helyre. Talán már köztudott, hogy a múzeum épülete valamikor egyházi iskola volt, s a református egyház ‘91-ben visszaigényelte. Azóta minden évben várjuk, hogy majd csak értesítenek bennünket arról, hogy megkapjuk a pénzt és költözhetünk. Tavaly az egyháznak lehetősége nyílt arra, hogy megváltoztassa igényét és pénzt kérjen az épület helyett, de ismét az épületet kérte. Néhány héttel ezelőtt voltak itt Pestről felértékelni mind a múzeumnak szánt épületet, mind ezt az épületet. Most ismét beindult a gépezet. Új költségvetést kell készíttetni a nekünk szánt régi rendőrségi épület felújításáról. Talán még ebben az évben besorolják az egyházaknak visszaadandó épületeket, - remélhetőleg a miénket is - de hogy mikorra, azt nem tudjuk. Én már szerettem volna korábban is költözködni, de központi alapból nem kaptunk rá pénzt. Úgy tűnik, a város ragaszkodik a múzeumhoz. Felkészültem arra, hogy két év múlva nyugdíjas leszek. Nem tudom meghoszszabbítják-e az itteni munkaviszonyomat, vagy esetleg félállásban, besegítőként járok be a múzeumba, ami a közhiedelemmel ellentétben még itt van a református templom mellett, a régi helyén és egy-két éven belül valószínűleg nem is költözik el. Szőlősi Rita könyvelő:- Mit várok a jö- I vötöl? Nem is gon-I dolkoztam még e■4[ zen. Végül is sze-Noí| яЯШ retnék férjhez men■ ni. családot alapíta- Bk ЛЯН ni, gyermekeket tSBBm___ШШШ nevelni. Közgazdasági szakközépiskolában érettségiztem. Szeretem a szakmámat. Esetleg tovább tanulok majd közgazdasági főiskolán. Szeretek Tiszaföldváron lakni, de ha máshová vetne a sors, bizonyára ott is megszoknék. Kávási István vállalkozó:- Több mint tíz éve önálló vállalkozó vagyok. Először kisiparosként tevékenykedtem, most meg a Suzuki Tref társtulajdonosa vagyok. Magánszemélyként és vállalkozóként egyaránt elégedett vagyok azzal, amit elértem. A jövőtől pedig azt várom, hogy a mainál nyugodtabb, békésebb körülmények között tevékenykedhessen az ember. Nap mint nap sok ügyféllel találkozom. Mindenki ideges, zaklatott. Közismert, hogy ez a pénztelenségnek tudható be. Szeretném ha a jövőben mindenki megtalálná a számítását, bármivel is foglalkozzon. Kisebb-nagyobb csalódások a jövőben is érnek mindenkit, - de azokkal meg kell birkózni. Szeretném elérni, hogy hátralévő éveimet nyugodtan, a mostani megelégedett módon tudjam tölteni. Három gyermek apja vagyok. Tisztességgel, becsülettel szeretném felnevelni őket, hogy helyt tudjanak állni az életben. Kávási István egyébként a tiszaföldvári Öllé motorsport egyesület vezetője. Társaival együtt országos bajnokságot, dobogós helyezéseket ért el. Nem mondta, de azt hiszem, az is kézenfekvő, hogy további bajnokságok megnyerését is várja a jövőtől, hogy zsúfoltabb legyen a trófeáktól így is lassan roskadozó polc. Pályi Anikó ószőlői bolti eladó:- Normális ember normális életet szeretne, de ez a jelenlegi körülmények között nehezen várható. Egy húsz éves ember nem igazán tudja, hogy mit szeretne. Alakul a sorsa, alakul, s majd csak kiforrja magát. Nem biztos, hogy a kereskedelemben töltöm el az életem. Borzasztóan embert próbáló munka ez. Bánni kell tudni a vevőkkel, hogy megfeleljünk minden igénynek. Meg kell tartani a vevőinket, hogy működhessen az üzlet. Nem tudom milyen munkahelyen volna jó dolgozni. Valamilyen számítógépes munkakörben szeretnék elhelyezkedni. Tudom, hogy ez csak továbbképzéssel lehetséges. Munkatársammal együtt ezért tanulunk. Rövidesen érettségizünk. Az biztos, hogy saját boltot nem akarok majd nyitni. Ilyen téren nem érdemes vállalkozni, hiszen rengeteg kisbolt is van Tiszaföldváron. Simon Béla
