Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Régészettudomány - Váczi Gábor et al.: Előzetes jelentés Tiszakürt-Zsilke-tanya lelőhely feltárásáról
VÁCZI GÁBOR - FÜLÖP KRISTÓF - LÖRNHARDT M. DENISA - SZABÓ NÓRA: ELŐZETES JELENTÉS TISZAKÜRT-ZSILKE-TANYA LELŐHELY FELTÁRÁSÁRÓL 6. kép: 1: Westerndorfi terra sigillata az Onniorrix-műhelyből (Kr. u. 3. század középső harmada); 2: Rheinzaberni terra sigillata (Victor III, Sevems-kor) Kr. u. 2. sz. második fele, Kr. u. 3. sz. középső harmada közti intervallumra keltezhetők.20 A sűrű szarmata kori településrészlet különleges jelenségeit képezték az összesen négy gödörből kibontott részleges emberi maradványok. A „gödörhullák” előfordulása nem ritka eset, előfordulásuk a Kárpátmedencei késő szarmata településeken általánosan megfigyelt jelenség.21 A településnyomok mellett a nyomvonalba eső részen csak három temetkezést (2. kép/4.) lehetett biztosan a szarmatákhoz kötni. A sírok formája egységesen enyhén lekerekített téglalap alakú, jellegzetes sírforma. Az erősen megbolygatott és kirabolt nyújtott vázak tájolása két esetben D-É-i, egy esetben pedig Ny-K-i tájolású. A sírokból előkerült szegényes leletanyag, vaskések, vastöredék, orsógomb és a két almandin gyöngy a szarmata időszak jellegzetes tárgyai. Itt meg kell említenünk, hogy az erősen bolygatott sírból előkerült kutyacsontváz maradványai (7. kép), bár nem tekinthető közvetlen temetkezés részeként, mégis a hagyományostól eltérő rituális jelenségként kell kezelni. A kutyacsontváz magasabban helyezkedett, mint az emberi váz, körülötte egységes betöltés volt megfigyelhető, semmiféle hulladékanyag nem került elő. Továbbá a kutyacsontváz épp állapotban került feltárásra, az erősen bolygatott emberi csontvázzal szemben. A kutyacsontváz helyzetéből egyértelmű, hogy óvatosan lett elhelyezve a sírba és nem bedobált jelenségről van szó. A „szabályosan” eltemetett kutyacsontvázak előfordulása az objektumokban különleges figyelmet érdemel. Maradványaik teljes vagy részleges váz formájában leggyakrabban épületek, hulladékgödrök, kemencék, temetkezés mellől vagy közvetlen szomszédos gödörből kerülnek elő.22 A szarmata telepeken előforduló kutyacsontvázak gondos elteme20 GABLER 2012.123,126. 21 ISTVÁNOVITS1999.176.; KULCSÁR 1998.111. 22 Kutyacsontváz került elő a 118. sz. objektumból Tiszavasvári-Városföldje, Jegyzőtagról, Tiszadob-Sziget 118. objektumából és Dunakeszi-Alagi major 138. objektumaiból. (ISTVÁNOVITS 2015.115-116.). A garadnai feltárt településről összesen 17 kutyacsontváz került napvilágra a gödrökből, tése szakrális rítussal hozható összefüggésbe, őrzővédő szerepet tulajdonítható épületi áldozóként, természetes halál esetén az ember közelében rituális-mágikus jellege nagyon valószínű, a gazdájukat kísérték el a túlvilágra.23 Atipikus temetkezési jelenség két esetben volt megfogható, amikor a kutyaváz emberi csontvázzal került elő.24 A településen néhány kút is előkerült, a kiépített, fával bélelt kút (1493/1630 objektum) mellett több változatos méretű, formájú kút biztosította egykor a vízellátást. Jellegzetességük, hogy a felső részük kör vagy ovális alakú volt, az akna fala meredeken futott le egy mélyebb szintig. Majdnem teljes feltárásra csak ún. rováskút (1493/1630 objektum) esetében volt lehetőségünk (2. kép/5.), amely esetében a talajvíznek köszönhetően kiváló állapotban megmaradt az ácsolt faszerkezet. A kút első megőrződött deszkasora két méteres mélységben került elő (9. kép). A kútbelső faszerkezetének alapvető technikai szervezőelve a sarkosan bemetszett deszkavégek keresztirányú egymásra eresztése, a vájatszámtól függően ún. cogging (Verkämmung) és interlocking (Verschränkung) technikával. Az összekapcsolt négyzetes kazettaszerkezetek felső része 96x70 cm az alsó része pedig 100x68 cm. A gerendák szélesség 14-20 cm között mozog, vastagságuk 3 cm. A kút teljes feltárását megnehezítette, de nem akadályozta meg az erősen feltörő talajvíz. Nagyobb számban különböző irányú és méretű árkok részletei kerültek elő (2. kép). Észleltünk olyan árkokat, melyek méretük és elhelyezkedésűek alapján valamilyen területet zártak közre, talán kerítő árok vagy talán egy-egy gazdasági egység határait jelölték. Emellett feltárásra került egyszerűbb kialakítású „V” keresztmetszetű árokrészlet, formájuk alapján jellemző településszerkezeti elemről van szó. gondosan a jobb oldalukra, egy esetbe háton fektetve. (CSENGERI-PUSZTAI 2008.97.) 23 NOHÁLOVÁ et al. 2006.84. 24 Gyerek csontváza került elő két kutya maradványaival Dunakeszi-Alagi major 138. objektumában (ISTVÁNOVITS 1999.176.). Továbbá Tiszafölvári- Téglagyár 26/1982 gödörből két kutyaváz került elő egy 10 éves gyermek csontvázával (VADAY1997.83. Fig. 3).
