Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Régészettudomány - Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter: Észrevételek a Naszvad-jánoskaparti temető 142. kora újkori sírjához
TISICUM XXVIII. öngyilkosokat, halálraítélteket, bűnösöket temettek el ily módon.12 Marteli Károlynak a Saint Denis-i templomban hason történt eltemetése nyomán még a vezeklés gesztusát is vélelmezték.13 Leginkább valószínű, hogy a „rossz halállal”, azaz felkészületlenül (utolsó kenet, gyónás nélkül), erőszak következtében elhunytakat, gyilkosság áldozatait temették el ily módon.14 Hasonló temetkezéseket figyeltek meg a Mohács közelében, Sátorhelyen megbolygatott tömegsírban is,15 ahová az 1526- os mohácsi csata elesett katonáit temették. Ugyancsak megfigyelték ezt a rendellenes testhelyzetet a csehországi Kutná Hóra - Sedlec tömegsírjában is.16 A tömegsírok mellett azonban a Kárpát-medencében templom körüli temetőkben is jelentkezik, mint például az Edelény-Cseb templom temetőjében. A templom szentélyétől északkeletre feltárt 12. sírban hason feküdt a test, végtagjai kifordulva, mintha csak bedobták volna a sírgödörbe. A csontokon sérülésre vagy erőszakos halálra utaló nyomok azonban nem voltak (5. kép).17 A Földvár-sátorhelyi temetőben a 7. sír csontváza volt hason, azonban fordított tájolással.18 A 142. sír másik sajátossága a hasi részen talált 28 darab ausztriai és német, valamint cseh ezüstpénz, melyek Szőke feltételezése szerint vászonerszényben lehettek. Azt a lehetőséget sem szabad kizárni, hogy az elhunyt személy ruhájába voltak varrva. Természetesen joggal vetődik fel a kérdés, hogy az érmeket a temetkezési rítus részének tekinthetjük-e? Az éremmelléklet adás szokása ugyanis széles körben elterjedt volt az antikvitástól kezdve. E tradíciót a kereszténység előretörése sem szüntette meg, és így a Kárpát-medencében - amint a pénz ismételt megjelenése lehetővé tette - ismét feltűnt a sírok mellékletei között.19 Sírba tételét bizonyosan befolyásolta, hogy a hozzátartozók megengedhették-e maguknak az érem elhelyezését. A sírokba azonban az esetek legnagyobb részében csupán egyetlen érem került, amely szokás egyaránt jellemző a középső és a kora újkorban.20 Elhelyezésük a szájban, a mellkason vagy a kézben történt,21 melynek funkciója az volt, hogy az elhunyt - Szent Péternek átadva az érmet - bekerüljön a mennynek kapuján.22 A kora újkorban ez némileg módosult, és az érem szimbolikus jogi szereppel ruháztatott fel, mivel az elhunyt vagyonát szimbolizálta. Elhelyezésével az elhunyt lemondott a vagyonáról.23 A Kárpát-medencében az érmek sírba helyezésének szokása a magyar honfoglalással tűnt fel ismét, amikor a temetkezésekben sorra jelennek meg keleti, nyugati és bizánci érmek sírobolusként vagy ékszerként. Az államalapítást követően megkezdődik a Magyar Királyság önálló éremverése, ennek köszönhetően a veretek a templom körüli temetőkben mint sírmellékletek jelentkeznek. A magyar veretek mellett azonban idegen veretek is megjelennek. Az éremmelléklet adás szokása azonban nem általános és mindenkire vonatkozó volt, hanem csupán a sírok egy kisebb részénél figyelhető meg. Ennek több oka lehetett, melyek közül az anyagi biztosan nagy jelentőséggel bírt. A jánoskaparti temetőben ugyancsak néhány temetkezésnél került érem mellékletként elhelyezésre. A198. sírban egy Árpád-kori érem volt a mellkas jobb oldali felső részén, az ugyancsak Árpád-kori 106. sírban az összetört és meghatározhatatlan érem a szájban volt. A kora újkori 77. sírban nyugvó személynek pedig a bal kezébe helyezték I. Lipót 1703-ban vert nagybányai veretét. Talán sírobolusként használták azon XVII. századi kegyérmet, amely a 25. sírban nyugvó személy szájába volt helyezve. A142. sírban előkerült 28 érem nem egyedülálló a korszak leletanyagában, ugyanakkor az értelmezését körültekintően kell végezni. Kérdéses, hogy az érmek a temetkezési rítushoz tartoztak-e, vagy csupán bizonyos külső tényezők miatt kerültek a sírba. Már a római korban megfigyelhetőkatemetkezésekben pénzeszacskók,24 és a későbbi korszakokban is jelentkeznek a régészeti ásatások során.25 De míg a krásnoi (Ószéplak) temető 705. sírjában az elhunyt markában figyelték meg egy erszény maradványait és annak tartalmát, a 28 darab 12 GARDELA, Leszek 2017.105-106.; GENESIS, Marita 2018.124-125. 13 BRATHER, Sebastian 2007.114. 14 BRATHER, Sebastian 2007.114. 15 PAPP László 1961.240., 248. 16 FROLÍK, Jan 2017.194. Obr. 8. 17 SZEKERES Krisztina 2005.261. 18 PAPP László 1963.201. 19 KOLNÍKOVÁ, Éva 1967.; TETTAMANTI Sarolta 1975.103. 20 VEIT, Ludwig 1982.101-102. 21 DUSEK, Siegried 1980.443., 454.; VEIT, Ludwig 1982.103.; WICKER Erika 2008.140. 22 VEIT, Ludwig 1982.103. 23 VEIT, Ludwig 1982.103. 24 TORBÁGYI Melinda 2009. 25 KOLNÍKOVÁ, Éva 1967.250. 86 5. kép: Edelény-Cseb 12. sír (SZEKERES Krisztina 2005.261)
