Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Régészettudomány - Polgár Zoltán: Paládács vagy Tét, az oklevelek tanulsága
TISICUM XXVIII. egyenesen tovább haladva nyugati irányban egy bizonyos közút mellett amely Szolnokra vezet - ahol van egy földből való határjel, amelyben pedig egy határkő van beépítve; azután egyenesen tovább haladva ugyanazon [nyugati] irányba megy a határvonal egy népiesen bérc nevezetű dombocskáig [ad unum Monticulum Beerch vulgariter dictum], amely mellett van egy bizonyos állóvíz, amely felett van egy újból emelt földből való határjel, amelyben egy határkő van beépítve; innen egyenesen továbbhaladva ugyanazon [nyugati] irány felé áthágva a mondott bércet, amelyen van egy újból emelt földből való határjel, amelyben egy határkő van elhelyezve; Innen egyenesen továbbhaladva ugyanazon bércen át [per eandem Beerch] - a, mondott bérc helyszínére az állóvízen átkelve és ugyanannak a bércnek a csúcsán egy másik földből emelt határjel van, amelyben egy határkő van elhelyezve [in qua est lapis inclusus]; ezután egyenesen haladva ugyanabba a [nyugati] irányba tart a [határvonal] egy bizonyos másik bércre, amely mellett egy bizonyos vízfolyás [meatus aquae], víz van, ahol egy földből emelt határjel van, amelyben egy határkő van elhelyezve; Ezután egyenesen továbbmenve ugyanazon [nyugati] irányba [a határvonal] tart a népi nyelven Kassai-nagyútnak nevezett nagy út felé, amely mellett van egy földből való határjel, amelybe egy határkő van beépítve; Ezután az ugyanazon [nyugati] irány felé haladva és átlépve a fent mondott [Kassai-] nagy utat nagy távolságot átfogva [a határvonal] egy bizonyos dombocskához, a népiesen Halomnak nevezetthez [ad quemdam monticulum vulgariter holm vocatum] érkezett, ahol egy földből újonnan emelt határjel van, amelyben egy határkő van elhelyezve; És ott a szóban forgó Tétmonostora és Paládics nevezetű falubirtokok határjelei az előbbiekben említett Szolnok nevezetű falubirtoktól [a praefata possessione vestra Zolnok vocata] ily módon határolnak, valamint különöznek el, valamint ott végződik [a határvonal]”6 Szolnok város délnyugati határának első, részletes leírása,7 mai értelemben persze nagyon nehezen használható, de van néhány kiinduló pontunk, a sziget a Tiszán, a szolnoki út, a kassai nagy út, a nyugati irány, és még az is, hogy Paládics és Tétmonostora egymástól nincsenek elkülönítve; lássuk van-e nyomuk egyebütt. Josephinische Aufnahme: két bűvös szó a késő középkor és újkor kutatóinak, a középkoros régész is használja sokat. Első katonai felmérés, hadmérnökök munkája, minden elérhető információt felírtak a térképlapokra, a kor legjobb szakemberei készítették a legmodernebb eszközökkel.8 Talán legfontosabb tulajdonságai (egy régész számára), hogy a folyószabályozás és az intenzív földművelés elterjedése előtt készült, így egy ma már nem létező Magyarországot ábrázol, a vízjárta területekkel, magaslatokkal, egykori folyómedrekkel, időszakos vízfolyásokkal, vagyis a megtelepülésre alkalmas helyekkel, legelőkkel, szántókkal, akár századokkal korábbi állapot is megjelenhet a figyelmes vizsgálódó szeme előtt.9 6 BENEDEK 2007.32. 7 Kicsit nehézkes a szöveg, de ez ilyen, középkori latint minél pontosabban kell visszaadni, hogy kizárjunk minden tévedést, ezek persze nem az én ékeskedni való tolláim, óriások vállán állok csak. 8 Josephinische Aufnahme 1763-1787. - a Magyar Királyság felmérése 1782-85 között történt. 9 Nagyon jól tudjuk használni a térképeket, de nagyon óvatosan is kell használnunk azokat, például a Tisza szabályozatlansága miatt egy sziget könnyebben „vándorol”, a folyó lefűződött ágai újra Az első határjel kezdődik a Tisza partján egy sziget csúcsával szemben, itt szerencsére van egy másik oklevelünk, éppen egy Paládics-határjárás 1450-ből, ahol meg is nevezik a szigetet: Lwkazygethe, ma már ez a sziget nem létezik.10 Az Első katonai felmérésen még ott van, és ott van a határvonal is, melyről a századokkal korábbi határjáró levélben is beszélnek, igaz, nem a sziget csúcsánál kezdődik, hanem attól északra valamivel, és a határ is inkább észak-nyugati mint nyugati irányban halad. A Tószegről Szolnokra vezető út ma is ugyanazt a nyomvonalat követi a Tisza magas partján, tehát ez megvan. A kassai nagyút ma már nem létezik, az 1450-es határjárásban egyértelműen azonosítják a Tószegről Újszászra menő úttal11 - persze ez sem létezik már. A felsorolt pontok és a nyugati irány kirajzolja a határvonalat, melyet a katonai felmérés megerősít, feltehetőleg megvan tehát Szolnok Tisza jobbparti déli határa. Paládics falu urai, birtokosai hátha segítségünkre sietnek. Érdekes névsor. Magyar Balázs, Magyar Benigna, Kinizsi Pál, Werbőczy István, hogy csak az ismertebbeket említsük. Az Árpád-kor egy időszakában és azt követően a Vezsenyi család birtokaihoz tartozott a környékbeli falvakkal együtt.12 Paládics jelentősége, hogy a Tisza mellett van - révek, halász helyek -, és ez jó bevételi forrás birtokosának. Elméletben ez megint segíthet egy kicsit; Paládics keleten a Tisza mellett, Tétmonostora nyugatabbra a folyótól távolabb lehetett. Benedek Gyula az okleveles határjárások alapján Paládicsot a Tisza mellé, Tétmonostorát pedig attól nyugatra, az abonyi határ közelébe teszi. Az okleveles adatokat erősítik a térképek is, az első katonai felmérésen - de a másodikon és a harmadikon is szintúgy - a Paládics és Paládicspuszta feliratok a szolnoki közös határ délkeleti részén jelennek meg, míg az Abony felé eső részeken (a szolnoki területen) nincsenek feliratok. Pozitív bizonyítékot, megerősítést nem sikerült a térképes és okleveles adatok alapján találni Tétmonostora pontos elhelyezkedéséről, de nagy valószínűséggel lokalizálható a mai szolnoki-abonyi határ mentén. A Szolnok-Piroskai út lelőhely a fentiek alapján nagy valószínűséggel a középkori Paládics falu területére esik. Nem kell lemondanunk azonban arról sem, hogy esetleg az egykori Tétmonostorát találhattuk meg, ugyanis az 1380-as határjárás idején már csak nevében létezett, vagyis falubirtok volt, és semmi nem ad tájékoztatást a két település időbeni elhelyezkedésére, vagyis Tétmonostora mint monostor korábban fennállhatott, majd később azon a területen lett Paládics falu, hogy csak az egyik legkézenfekvőbb feloldását adjam a rejtélynek. A feltárás során előkerült Árpád-kori házakban kődarabokat és téglákat találtunk, szerencsére pénzeket is, így tudjuk, hogy a feltárt területen III. Béla király megtelhetnek vízzel, esetleg újabb ágak fűződnek le, szóval csak óvatosan. 10 BENEDEK 2007.50. 11 „Innen ugyanazon [nyugati] irányba [haladva] - ugyanazt az utat átlépve nem messze egy másik út mellett, amely Tószeg falubirtoktól Ujszászra vezet [quae de possessione Thozeg ducit ad Wyzaz] - amelyet másképpen Kassai útnak neveznek." BENEDEK 2007.50. 12 „Veseni család. A Veseni, vagy kimondás szerint Vezsenyi család, Külső Szolnok vármegye kihalt családai közé tartozik. Nevét azon megyei ős birtokhelyéről Tisza-Vezsenyről vette. A család kitünőbb történelmi tagjai voltak Veseni László 1384-ben kir. főasztal nők. Másik László 1460-ban Mátyás király udvari marsallja; és Veseni János az 1505. évi rákosi ország-gyűlésen Külső-Szolnok vármegye követe." NAGY 1865.157-158.
