Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Régészettudomány - F. Kovács Péter - Mali Péter: Késő vaskori ház Kunszentmárton határából

F. KOVÁCS PÉTER - MALI PÉTER: KÉSŐ VASKORI HÁZ KUNSZENTMÁRTON HATÁRÁBÓL

2018.19.1.14. : Kisméretű, korongolt finomkerámia válltöredéke. Profilált vállú, fekete, simított felszínű, finom homokkal soványított. Méretek: 3x3,7 cm, falvastagság: 0,5 cm.

2018.19.1.15. : Fenőkő töredéke. Méretek: 5,5x4,5x1,6 cm. (3. tábla/4)

2018.19.1.16. : Kisebb, kézzel formált fazék oldaltöredéke. Oldala függőleges bekarcolásokkal díszített. Erősen szemcsés, szürkésbarna. Méretek: 3,2x3,2 cm, falvastagsága: 0,65 cm.

A lelőhely késő vaskori környezetének rövid kutatástörténeti áttekintése

A Tiszazug területén a késő vaskori tárgyak legkorábbi gyűjtése Csallány Gábor nevéhez köthető.11 Kunszentmárton határában, a Telekparton kelta temetőt tárt fel, valamint egy gátépítéshez kapcsolódóan nagyon valószínű, hogy egy elpusztított kelta temető leleteit gyűjtötte össze.12

Vaday Andrea a tiszaföldvári ásatásai során (Tiszaföldvár-Téglagyár) több esetben a La Téne-kultúrához köthető emlékanyagot említ a jelentéseiben. Település objektumokat és sírokat egyaránt.

Cseh János Szelevény határában (Szelevény-Sweiger-tanya) tárt fel egy épületet, amelyet teljes egészében közölt.13 Ennek szerkezete a La Téne világ egyik klasszikus építménytípusát idézi,14 tehát földbe mélyített, téglalap alakú, sarkos kialakítású, hosszanti tengelye NY-K tájolású.15 Ebben az esetben a tetőszerkezet kialakítás módja egyértelműen nem dönthető el. A leletanyagot az ásató a Kr.e. III. és a Kr.u. I. század közé keltezi.16 Ezt a különösen kései keltezést elsősorban az unikálisnak számító benyomkodott peremű edények engedik meg.17 A leletanyagból érdemes kiemelni a félgömbös-füles bronzgombot, amelyet az ásató először a szkíta korral hoz összefüggésbe,18 majd később számos La Téne-kori párhuzamát mutatja be.19

Összefüggő leletanyag ismert Tiszaug-Kisrétpart lelőhelyről, ahol ugyan objektumot nem tudtak az ásatók megfogni.20 Az előzetesen ismertetett néhány edényből úgy tűnik, hogy a leletanyag erősen köthető a LT C időszakhoz,21 ugyanakkor feltűnik benne egy hombár típus, mely már inkább a későbbi, LT D periódushoz kapcsolható.22

Az M-44-es gyorsforgalmi út építéséhez kapcsolódó megelőző feltárások során Mali Péter két vaskori telep részletét, valamint temetkezéseket tárt fel. Kunszentmárton-Nagy-Éri-főcsatorna Keleti-part I. lelőhelyen két épületet

11 F. KOVÁCS 2017. 8.; F. KOVÁCS 2016/B. 196-197.

12 F. KOVÁCS 2017. 8.

13 CSEH 1999.; CSEH 2003.

14 CSEH 2003.48.

15 További részletes leírást lásd: CSEH 2003.48.

16 CSEH 2003.53.

17 TANKÓ 2017.99-100.

18 CSEH 1999.173.

19 CSEH 2003.49.

20 CSEH 1999.174.

21 CSEH 1999.5. kép A-E.

22 CSEH 1999.5. kép F.

és több egyéb településjelenséget sikerült megkutatni.23 E településrészlet érdekességét az adja, hogy a leletanyagban nagy arányban fordulnak elő a szkíta korra jellemző edénytöredékek és kisebb arányban a La Téne-kultúra tárgyai.24 Ugyanezen a lelőhelyen középső vaskori sírok is feküdtek.25

A leletanyag értékelése

Az épület betöltéséből összesen 15 darab edény töredékei és egy kőeszköz - feltehetően fenőkő - darabja került elő. Tíz esetben alkalmaztak korongolást, öt esetben pedig kézzel formálták az edényeket. Egy esetben, egy kézzel készült fazéknál alkalmaztak tört kerámiás soványítást (Itsz.: 2018.19.1.8.). A többi edénynél pedig homokos soványítás volt megfigyelhető. A feltárt leletanyagban összesen egy grafitos, fésűdíszes szitula található, mely igen nagy arányban tartalmaz grafitot. (2. tábla/3)

A Kunszentmárton-Gyalu-puszta II. lelőhelyen feltárt leletanyagban összesen nyolc edény töredékei nyújtanak kapaszkodót. A tálak csoportja a legnagyobb, melyek között találhatunk egy ’S’ profilú tál töredékeit. (3. tábla/1) Ez egy kicsit lágyabb ívű, pereme kevésbé kihajló variáns, amely leginkább Hunyadi Ilona 1. típusához áll közel.26

A másik két tál kézzel formált, a befelé hajló peremű gyakran előfordul a La Téne-kultúra inventáriumában,27 de felfedezhető a szkíta időszakban is. (3. tábla/3,2. tábla/4) A virágcserép formájú, mélyebb tál pedig elsősorban a szkíta időszakhoz köthető, ugyanakkor a típus gyakori összetevője az alföldi késő vaskori telepek leletanyagának is.28 (2. tábla/4) Összesen két szitula töredékei találhatók a leletanyagban, az egyik duzzadt peremű, fésüdíszes, gazdagon grafitozott példány (2. tábla/3), ez általánosan ismert a középső La Téne időszakban.29 A másik példány szerényebb kivitel, melynek oldalán csak a fésűzés kopott nyomai figyelhetők meg. (3. tábla/5) A nagyobb méretű edények között megtalálhatjuk egy bikónikus fazék töredékét (2. tábla/5), valamint egy alj töredéket (3. tábla/6) és egy peremtöredéket is (3. tábla/2). Ezek a késő vaskor általános ismertetőjegyeit viselik magukon.

A Kunszentmárton-Gyalu-puszta II. lelőhelyen feltárt épület jól illeszkedik a Közép-Tisza mentén ismert La Téne-kori telepek sorába, melyekre általánosan jellemző, hogy kisméretűek, és mindössze néhány épületből állnak. Környezeti szempontból pedig többnyire élővízhez közel, egy-egy ármentes magaslaton vagy magasparton fekszenek. A jelen tanulmányban bemutatott épület pedig újabb adatokkal szolgált a Tiszazug késő vaskorát illetően, melynek segítségével lehetőség nyílik a kistáj komplexebb vizsgálatára.

Az edényformák párhuzamaik alapján a LT C időszakra keltezik az épületet. Azonban fontos megállapítani, hogy mivel általános és hosszú ideig használt típusok állnak csak rendelkezésre, ezért a keltezés csak tágabb időintervallumokon belül lehetséges, de mindenképpen korábbi, mint a tiszaugi és szelevényi telepek.

23 F. KOVÁCS 2017.9.

24 F. KOVÁCS in press.

25 PL: F. KOVÁCS 2017. 30. Kát. 30-31.

26 HUNYAD11942-44.

27 KAPOSVÁR11969.10. kép 1, 4.

28 KOVÁCS 2015. Pl. 5, 7.

29 TANKÓ 2010. Pl. 3.; SZABÓ et al. 2007. Pl. XV. 7.

37