Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Restaurálás - Szatmáriné Bakonyi Eszter et al.: Szarmata kori fibulák restaurálása a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművészeti restaurátor képzésén
TISICUM XXVIII. Az úgynevezett szol állapot elérése 40°C körül történik. Ebben az állapotban bonyolult geometriájú felületekre könnyen felkenhető az anyag. A teljes hűléskor elért gél állapotban az agar-agar megszilárdul. Ha melegen sík felszínre öntik, akkor a kihűlt és megszilárdult gélből akár vágható lapok is készíthetők, melyek sík felületek tisztítására (például papír) kiválóan használható. A gél molekuláris szivacsként funkcionál, a szennyeződéseket leválasztja a felszínről és megköti azokat. Emiatt fontos a gélt bizonyos időközönként cserélni, ugyanis telítődhet. Savas és lúgos közegben is stabilitást mutat. Érdemes figyelni rá, hogy habár termoreverzibilis tulajdonsága miatt újramelegítést követően többször felhasználható, azonban sokáig nem tárolható, mert biológiai romlás következhet be. Ahhoz, hogy ez a felületen ne történjen meg, ajánlott vékonyabb rétegben többször ismételve a felületre vinni az anyagot. Újramelegítéskor a megfelelő koncentráció megőrzése érdekében, amennyiben a gél igényli, a vizet pótolni kell. A gélben alkalmazni kívánt vegyszert mindig melegítés után, soi állapotban adjuk az agar-agarhoz. A keverék több órán át is a felületen maradhat és száradás után is könnyen eltávolítható anélkül, hogy nyomot vagy hátramaradt anyagot hagyna a tárgyon. Fontos tulajdonsága, hogy a páratartalom és a hőmérséklet esetleges ingadozása ellenére is megőrzi stabilitását.33 A fibula felületi tisztításához 4%-os agar-agart használtunk, ebbe kevertük a komplexképzőt, az EDTA-Na 5%-os oldatát. A szol állapotban, melegen ecsettel felvitt anyag egyenletesen elterült a felületen, és nem kellett attól tartani, hogy a fibulatestbe folyik, mivel gélesedés után már nem folyik, hanem megdermed. (24. kép) így a kis hézagokból is egy mozdulattal el lehetett távolítani. Nagyon hatásosnak bizonyult ez a felhordási módszer, mivel a szol a rúgó réseibe is be tudott hatolni, a komplexképző ott is ki tudta fejteni hatását, a megdermedt gélt pedig a kezelés végeztével maradéktalanul el lehetett távolítani. 24. kép: A fibula aljára felkent agar-agar gél (Fotó: Szabó Melinda) A fibula alsó részén összesen négyszer kellett megismételni a kezelést. Ezt követően már csak lokálisan, azokra a helyekre került fel a gél, ahol a vastagabb korrózió megmaradt. A felvitelek között a fellazított rétegeket szike segítségével el lehetett távolítani, felgyorsítva ezzel a tisztítási folyamatot. 33 SCOTT 2012.73-80. A fibula díszes hátrészét ugyanezzel a módszerrel kezdtük tisztítani, ám az 5%-os EDTA-Na itt nem fejtette ki hatását, így 10%-osra növeltük a koncentrációját. A nagyobb koncentrációjú EDTA-Na tartalmú gélben újramelegítéskor a komplexképző „kicsapódott”, de ez nem befolyásolta a rendszer tisztítóképességét. A kezelést háromszor kellett ismételni, majd itt is elegendő volt a nyomokban megmaradt korróziós termékeket lokálisan eltávolítani. A tisztítás során előkerült az egyik sodrony helye; a kúp alján hullámvonalként kirajzolta a korróziós réteg (25. kép). 25. kép: A sodrony lenyomata a fémkorróziós rétegben (Fotó: Szabó Melinda) A komplexképzős tisztítás a korróziós termékeket maradéktalanul oldotta, ezáltal az ezüst felületen láthatóvá váltak a készítéskori, illetve a használatból eredő legapróbb karcolások is, de sajnos helyenként a korrodálódott fém gyengülését is okozta. Emiatt az alaplemez eltörött és kisebb darabok is leváltak róla.34 A korróziós termékek eltávolítását követően tehát szükségessé vált a törött darabok összeillesztése és ragasztása, melyhez Paraloid B72 5%-os oldatát használtuk, a törésvonalon japánpapír csíkokkal megerősítve. (26. kép) 26. kép: Törésvonal megerősítése rizspapírral. A fémfelületen konzervált textilmaradvány (Fotó: Szabó Melinda) 34 Ez a nem kívánt esemény mégis hozott pozitív eredményt, hiszen ezáltal feltárult a fibula belső szerkezete, ahogyan ez bemutatásra került a „Készítéstechnika” fejezetben (16. kép). 248
