Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Restaurálás - Szatmáriné Bakonyi Eszter et al.: Szarmata kori fibulák restaurálása a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművészeti restaurátor képzésén

TISICUM XXVIII. 13. kép: Az emailos karikafibula restaurálás után (Fotó: Nyíri Gábor) 14. kép: Az állatalakos fibula restaurálás után (Fotó: Nyíri Gábor) 15. kép: Az emailos korongfibula restaurálás után (Fotó: Nyíri Gábor) A fibula 2006 szeptemberében került elő a Rákóczifalva - Bivaly tó, Rok­kant föld II. elnevezésű régészeti terület 4. lelőhelyén,* 28 ahol főként a császárkorban az Alföldön élő barbár nép, a szarmaták laktak. Az ezüst­­fibula a lelőhely leggazdagabb sírjából, egy női, vázas temetkezésből származik (16. kép). 16. kép: A korongfibula az előkerülési helyén (Fotó: Kozma Károly) A fibulán végzett anyagvizsgálatok Kézi röntgenfluoreszcens spektrometriai vizsgálat A restaurálás megkezdése előtt lehetőség nyílt a fibula röntgenfluoreszcens spektrometriai vizsgálatára (hXRF) (17. kép).29 A ka­pott eredmények alapján nem következtethettünk az alapanyag pontos összetételére, hiszen a mérések szennyezett és korrodált felületeken történtek, de mégis értékes információkat nyertünk általa a restaurá­lás megtervezéséhez. A kérdések a következők voltak: a fibula fő dísze borostyán-e vagy üveggyöngy, az alapanyag bronz-e vagy ezüst, illetve hogy a helyenként megjelenő szürkés anyag lehet-e lágyforrasz30 ma­radványa. A vizsgálat öt mérési pontot érintett, melyből kiderült, hogy nagy valószínűséggel borostyánt helyeztek a fibulába, az alapanyag ezüst-réz ötvözet. A szürkés anyag felületi mérése egy helyen 4% ólmot mutatott, mely utalhat lágyforraszra, azonban egy másik helyen mért 4%-nyi cink jelenlétének értelmezése további vizsgálatokat igényelne. Ezüst korongfibula Az ezüst korongfibula előzőekhez képest eltérő anyaga és készítéstechnikája, mindezekből adódóan pedig eltérő állapota és ke­zelése miatt külön kerül bemutatásra.27 27 Az ezüst korongfibula restaurálását Szabó Melinda másodéves iparművé­szeti restaurátor hallgató végezte. A restauráláskor alkalmazott agar-agarral Mikrokémiaí teszt Tisztítás közben, mikroszkópos megfigyeléssel egyértelműen lát­hatóvá váltak szürkés forraszanyag maradványok a huzal-, illetve történő kezelés hatásmechanizmusának bemutatását vele közösen Biró Ve­ronika, szintén másodéves iparművészeti restaurátor hallgató készítette. 28 Lelőhely: Rákóczifalva - Bivaly-tó, Rokkant-föld II., 4. Lh. (90. obj. S-133), ásatásvezető: dr. Tárnoki Judit 29 A vizsgálatot Mozgai Viktória, az MTA-CsFK Földtani és Geokémiai In­tézetének tudományos segédmunkatársa végezte. 30 Lágyforrasz: ón-ólom ötvözetből készült, alacsony olvadáspontú forrasztó­­anyag. 244

Next

/
Thumbnails
Contents