Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Restaurálás - Szatmáriné Bakonyi Eszter et al.: Szarmata kori fibulák restaurálása a Magyar Képzőművészeti Egyetem iparművészeti restaurátor képzésén
TISICUM XXVIII. 7. kép: Az emallos karikafibula restaurálás előtt (Fotó: Nyíri Gábor) 8. kép: Az állatalakos fibula restaurálás előtt (Fotó: Nyíri Gábor) 9. kép: Az emailos korongfibula restaurálás előtt (Fotó: Nyíri Gábor) állatalakos fibula21 (hossza 50 mm),22 mely egy ívesen hajló kígyót formáz, ellaposodó, halszerű farokkal. Az ezen a tárgyon végzett hXRF vizsgálat eredménye szerint az alapanyag itt is ón, ólom és cink tartalmú rézötvözet, bár ezek aránya nagyban eltér a karikafibulán mértektől. A kí21 Az állatalakos fibula restaurálását Mátéka László másodéves iparművészeti restaurátor hallgató végezte. 22 Lelőhely: Tiszapüspöki - Holt-Tisza-part 65468, 17/C Lh. (1127 obj. S-1167), ásatásvezető: dr. Tárnoki Judit gyó hátán rekeszes, zöld és kék email berakások találhatók. A jobb szem zöld emaillal van kitöltve. A bronz fejen pikkelyeket mintázó félköríves barázdákat alakítottak ki. (8. kép) A karikafibulához sokban hasonlító, annál valamivel kisebb, 36 mm széles emailos korongfibula23 Törökszentmiklós melletti fémkeresőzésből származik, egyéb kontextus nem ismert. A kör alakú fibulahát öt kék és öt fehér emailos részre van osztva, melyet kívül és belül a bronzban kialakított gyöngysor minta díszít. A korong peremén eredetileg hat, kör alakú fül volt található, ezek eredeti színe ma már nem azonosítható. (9. kép) A tárgyak állapotának felmérése A négy fibula anyagát és készítéstechnikáját tekintve hasonló, előkerüléskori állapotuk is közel azonos. Mindre jellemző volt, hogy felületüket földes szennyeződés borította, a réz különféle színes, zöld, kék, vörös korróziós termékeit lehetett megfigyelni rajtuk, néhol a tárgyak anyagát veszélyeztető réz-klorid jelenlétére utaló világoszöld korróziós termékek is megjelentek. A millefiori díszes korongfibula vastűjének maradványai erősen korrodálódtak. A fibulákon kisebb-nagyobb mechanikai sérülések voltak láthatóak. A karikafibuláról egy, a korongfibuláról négy zománcozott fül hiányzott, az állatalakos fibula bronztűjének nagy része elveszett. A zománcberakások sztereomikroszkópos vizsgálatakor a szabad szemmel nehezen látható üvegkorróziós elváltozások, mint az irizáló- és lyukszerű korrózió, a lemezes leválás és repedezés egyértelműen láthatóvá váltak. Az email berakások több helyen hiányoztak vagy részben kiperegtek, helyenként fellazultak, illetve a károsodásuk miatt eredeti színük már nem meghatározható. Az állatalakos fibula egyik szeméből teljesen kiesett a zománc. A konzerválás - restaurálás menete A fibulák restaurálásának célja egyrészt a korróziós folyamatok megállítása, a tárgyak stabil állapotának kialakítása és megtartása, másrészt a fibulák oly mértékű megtisztítása volt, mely eredményeként az eredeti formák és a finomabb felületkialakítások is láthatóvá váltak. A fémtárgyak restaurálásának módját elsősorban az adott fém típusa határozza meg, tehát a különféle fémfajták kezelése gyakran eltérő. Ebben az esetben is ez volt a meghatározó, a vas, a réz alapú anyagok, majd az ötödik fibula esetében az ezüst, más-más beavatkozást igényeltek. Vasból készült alkatrész csak a millefiorival díszített emailos korongfibulához tartozott. 23 A korongfibula restaurálását Botka Mátyás másodéves iparművészeti restaurátor hallgató végezte. 242
