Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Vadász István: A tiszafüredi múzeum története 1955 és 1958 között
Vadász István A tiszafüredi múzeum története 1955 és 1958 között Bár a tiszafüredi múzeum több mint 130 esztendős történetének 1947- 1954 közötti időszaka sem volt mentes a válságos periódusoktól, a folytatás, az 1955 és 1972 közötti korszak - ha egyáltalán ez lehetséges- minden addiginál nehezebbnek bizonyult. Ebből a periódusból is külön kiemelhető az 1955. január közepétől 1958 elejéig tartó időszak, amikor - egy rövid év eltelte után - 1956 elejétől 1958 elejéig lényegében véve vezető nélkül, csak egyetlen másodállású teremőrrel működött az intézmény. Amúgy az egész 1955-1972 közötti korszak a múzeum történetének egyik legnehezebb időszaka lehetett, melyet az is bizonyít, hogy végig megoldatlan maradt a főállású múzeumvezető kérdése, és az is, hogy a jelzett periódusban összesen hat vezetője1 volt az intézménynek (Gráf Ottó, Gráf Ottóné, Kaposvári Gyula, Varga Ferenc, Varga Ferencné és Vincze Imre). A korszak nyitányaként leszögezhető - s ez a dokumentumok ismerete alapján egyértelműnek tűnik -, hogy Szigeti Iván középiskolai tanár, korábbi múzeumvezető számára az 1955. január 13-án történt felmentés - vagy ahogyan a korabeli dokumentum nyersebben fogalmaz: „leváltás”- megkönnyebbülést jelentett.2 A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya ekkor Gráf Ottót,3 a tiszafüredi gimnázium magyar nyelv és 1 További kutatást igényel annak pontos megismerése, hogy az 1956. január 1. és 1958 eleje között a tiszafüredi múzeum szakmai és ügyviteli irányítását és lényegében véve vezetését végző Balogh István (majd 1957 decemberének közepétől Béres András) debreceni múzeumigazgató formálisan rendelkezett-e a tiszafüredi múzeum vezetésére vonatkozó múzeumvezetői megbízással. Ebben az esetben ők akár a korszak hetedik, illetve nyolcadik tiszafüredi múzeumvezetőjének is tekinthetők. Ennek eldöntéséhez jelenleg nem állnak rendelkezésünkre megfelelő dokumentumok. 2 Gráf Ottó 1955. január 15-i keltezésű, 5/1955. iktatószámon nyilvántartott levele, amelyben bejelenti, hogy a Múzeumi Főosztály a folyó évi január 12-én kelt rendelet 1403084/1955. számú rendeletével megbízta a tiszafüredi múzeum vezetésével. A 8630-762/55. iktatószámú, postán küldött, 1955. január 11-én kelt értesítés szerint a döntést 1955. január 13-án hozták Szigeti Iván és Gráf Ottó tudomására. Ezen a napon ellenőrzés is volt a múzeumban: a 74/951. iktatószámú Ellenőrzési Napló bejegyzése szerint Tiszafüreden járt a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya képviseletében Némethy Endre, Német Vincéné és Deák Ferenc. Kiss Pál Múzeum irattára (továbbiakban KPM Irattár). A korabeli levelek idézésénél a szöveghű közlésre törekedtem, és csak az írógép technikai adottságaiból következő hosszú magánhangzók javítását végeztem el. 3 Gráf Ottó (1917-2002?) tanár, gimnáziumi igazgató, múzeumvezető életútjáról aránylag keveset tudunk. Egyik tiszafüredi gimnáziumi tanítványa, BELUSZKY Pál geográfus, egyetemi tanár visszaemlékezése (BÖGRE Zsuzsanna - KOVÁCS Teréz 2015. 317.) szerint soproni származású, más adatok szerint Budapesten született. Már gyakorló polgári iskolai tanítóként 1939 és 1941 között polgári iskolai tanári oklevelet szerzett Szegeden, a kétéves tanítóképző akadémián, a Tanítóképző Intézeti Tanárjelöltek Apponyi Kollégiumában, a Magyar Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben. További pályafutása még pontosításra vár, de azt tudjuk, hogy 1952. augusztus 1 -tői a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium tanára lett, ahol rögtön, szeptember 1-től az egy éve alapított iskola második induló osztályának osztályfőnöke irodalom-történelem szakos tanárát bízta meg a múzeumvezetői teendőkkel. Gráf nyomban hozzálátott az elődje által félben hagyott feladatok megoldásához: az egri SZTK alközponthoz4 bejelentette a Múzeumi Főosztály engedélyének hiányában megszüntetésre ítélt múzeumi teremőri státuszon lévő teremőr távozását,5 intézkedett az aláírási jogosultság banki érvényesítését illetően. Röviddel kinevezését követően értesült arról, hogy néhány hónapon belül új állandó kiállítást kell rendeznie a múzeumnak. Igaz, hogy az új állandó kiállítás terve már a múzeum átköltözése kezdetén, 1952 őszén megfogalmazódott, ám a legújabb terv megszületése, annak módja igazán hű jellemzője volt az adott kornak, a voluntarista, lényegében véve minden körültekintést mellőző vezetésimunkavégzési gyakorlatnak. 1955. február 2-i keltezéssel ugyanis Korek József, a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályának vezetője az alábbi levelet küldte Gráf Ottónak, a tiszafüredi múzeum vezetőjének. „Tudomásulvétel végett értesítem, hogy a március 15-én megnyíló tiszafüredi kiállítás forgatókönyvének az elkészítésével Balogh István debreceni múzeumvezetőt bíztam meg. Felkérem, hogy Balogh elvtársat a munkájában mindenben segítse. Tájékozódásul megküldöm Balogh Istvánhoz intézett ügyiratom másolatát. Budapest, 1955. II. 2. Korek József s.k osztályvezető.”6 lett. Magyar nyelvet és irodalmat, továbbá történelmet tanított. Közben 1955. január 13-tól a tiszafüredi múzeum másodállású vezetőjének is kinevezték, mely funkciót talán egy esztendeig, 1956 legelső napjaiig tölthette be. 1957. február 16-tól a tiszafüredi gimnázium igazgatója lett, mivel az iskola alapító igazgatója - Varga Ferenc - lemondott tisztségéről. 1959. augusztus 24-ével Gráf Ottót is felmentették a gimnáziumi igazgatói teendők alól, és szeptember 1-től áthelyezéssel Kisújszállásra került (DOBROSI György - HARKA Ákos szerk. 2001. 34.). Kisújszállásról néhány hét múlva elkerült, és a Baranya megyei bükkösdi gyermekotthonban dolgozott, de 1961 májusában már az ócsai Bolyai János Gimnázium igazgatóhelyettese, később tanára egészen 1976-ig. Később Cegléden, a szakmunkásképző intézetben tanított. Feleségével Gráf Ottóné Gálffy Lenkével együtt egy ideig Ócsán laktak, majd Rákosligetre költöztek. További életútjukról még nem ismertek pontosabb részletek. Ezúton mondok köszönetét Csiszár Ágnes soproni, dr. Szegő Ágnes tiszafüredi, Gergelyné Kopcsó Eszter ócsai könyvtárosoknak, könyvtárvezetőknek, valamint Szikra Zoltánná Beregszászi Ágnesnek és Sárközi Imrének, Gráf Ottó egykori tiszafüredi tanítványainak, hogy segítségemre voltak Gráf Ottó és felesége, Gráf Ottóné Gálffy Lenke életrajzi adatainak összegyűjtésében, kiegészítésében. 4 Noha Tiszafüred már 1950-től átkerült Heves megyéből Szolnok megyébe, bizonyos hivatalos ügyek (mint például a társadalombiztosítás) tekintetében egészen az 1960-as évek első feléig a régi megyéhez kötődött. 5 Gráf Ottó az egri SZTK-hoz bejelentette, hogy Gyökér András tiszteletdíjas teremőr 1954. december 31 -én kilépett a múzeumi szolgálatból. 6/1955. iktatószámú, 1955. január 14-i levél. KPM Irattár. 6 A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztály osztályvezetőjének, Korek Józsefnek a 1403-0314/55. iktatószámú, gépelt levele Gráf Ottóhoz, kelt 1955. február 2. KPM Irattár. 209
