Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Novák László Ferenc: Nagykőrös szerepe a száz éve megalakult Tanácsköztársaság honvédő háborújában 1919
NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: NAGYKŐRÖS SZEREPE A SZÁZ ÉVE MEGALAKULT TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HONVÉDŐ HÁBORÚJÁBAN 1919. Vágó Béla gépkocsin megérkezvén, egyenesen a csapatokhoz ment, fogadta a zászlóalj jelentését, azután ellépett a szakaszok előtt... ”36 A tengerészezred a felső-magyarországi hadszínterekre vonult a cseh intervenciósok ellen, majd utána Szolnokra irányították, az előrenyomuló román hadsereg feltartóztatására. Münnich Ferenc is említést tesz róluk visszaemlékezésében: „A Vörös Hadsereg hiányos technikai felszerelése miatt a Tiszán való átkelés nehéz feladatot jelentett. Mégis sikerült megoldani. A Vörös Hadsereg fő ereje, melyet a szolnoki hídfő előtt felállított 210 löveg tüze támogatott, csodálatra méltó lendülettel, hősiesen hajtotta végre feladatát. A támadás július 20-án, hajnali 3 órakor indult meg. Elsőnek a 1. hadosztály csapatai keltek át a folyón. Három csoporttá tagolódva támadtak: az északi csoportot a 6. hadosztály 101. ezrede, a középsőt a 7. hadosztály 4. ezrede, a délit a tengerész ezred képezte. A Vörös Hadsereg tüzérsége rövid idő alatt elhallgattatta a román hadseregnek a Tisza keleti partján felállított ütegeit és megbénította az ellenség ellenálló erejét. .."-írja.37 A Nagykőrösön toborzott 31. gyalogezred Pogány Kálmán parancsnoksága alatt, az erős, győzedelmes felvidéki hadsereg egységei is itt harcoltak a románok ellen: „Súlyos harcok folytak a román bojár csapatok ellen. Szolnokot az ellenség minden eszközzel meg akarta tartani. A szolnoki hidat ugyan megrongálták, de felrobbantaniuk már nem sikerült. Csapataink még időben érkeztek és szétszórták, szétverték az ellenséget. A júliusi tiszántúli harcokban is győzedelmes csatákat vívtunk. Mind nálunk, mind az ellenségnél sok volt a halott, sebesült. Eredményes harcok folytak egész Karcagig. Ágyúink azonban elhallgattak, éles töltényeink elfogytak. Vaktöltényeket kaptunk, s a tüzérség is más méretű lövedékeket. Az ellenforradalom bomlasztó hatása, a munícióhiány, a sokszoros túlerő végül is visszavonulásra kényszerítette csapatainkat. A 6. hadosztály visszavonulását a 31-es gyalogezred utóvédként fedezte, összeszedtük az éles töltényeket és biztosítottuk a hadosztály tiszai átkelését” - írja Forgács Béla, aki részese volt a harcoknak.38 A Vörös Hadsereg a Tiszántúlról nem volt képes a hatalmas erőket felvonultató románokat visszaszorítani, a Tisza vonalát sem bírták tartani. A Vörös Hadsereg ismét demoralizálódott.39 A román intervenciós sereg Budapest irányába haladhatott, s oda - a franciák, az antant támogatását élvezve - bevonult augusztus 4-én.40 36 NOVÁK 2002. 37 MÜNNICH 1986. (1921.). 38 FORGÁCS 1979.77-78. Tiszántúlon Torökszentmiklós-TIszapüspöki térségében is hatalmas harcok folytak. A Vörös Hadseregben harcoltak a korábbi monarchia hadseregének egyes egységei is. Például Pelyhe Mihály törökszentmiklósi illetőségű tiszt az olasz frontról, az Isonzó mellől hozta haza géppuskás szakaszát és harcoltak a románok ellen. A túlerő, az ellenséges tüzérség azonban harcképtelenné tette őket is, a szakasz feloszlott, menekülésre kényszerült (Fodor István régész professzor úr szíves közlése, megemlékezve közeli atyai rokonáról, nagybátyjáról). 39 „A visszavonulás során utunk Budapestre vezetett. Egységeinket iskolákban helyeztük el. Fegyvereinket, géppuskáinkat megrongáltuk, értékes darabjainkat a csatornákba dobtuk. Gyászos visszavonulásunk alatt tapasztaltuk és láttuk, hogy a jól őrzött katonaládákból tiszti mundérok kerülnek elő! És kik öltötték magukra őket? Az ellenforradalmár tisztek, köztük néhány jobboldali szocdempárti tiszt is. Két ellenséggel álltunk szemben: a belsőkkel és a külsőkkel...” - írja Forgács. FORGÁCS 1979.78. 40 FOGARASSY1981. A Tanácsköztársaság bukását Nagykőrösön a direktórium elnöke, Zsembery Gyula az augusztus 2-i népgyűlésen jelentette be. A főváros elfoglalásával egy időben - augusztus 4-én - vonultak be a románok Nagykőrösre, Moçoiu tábornok parancsnoksága alatt: 3 tüzér-, 2 gyalog- és 1 huszárezred, 1 divízió, egy lósorozó bizottság. A törzskar a gimnázium és tanítóképző épületében volt elhelyezve, a katonaságot a lakosság házainál kvártélyozták el. Augusztus 11-én már a régi összetételű közgyűlés tanácskozott, amelyen Danóczy Antal előterjesztése nyomán állapítják meg, hogy „hazánkra 1919. március 21-től aug. 1-ig nehezedett bolsevizmus és proletár diktatúra a 4 1/8 éves háború által úgyis kimerített hazánkat valósággal tönkre tette, javait elpusztította, jóérzésű polgárait üldözte és gyilkolta, az országot alig helyre hozható válságba sodorta. Épen ezért megvetésünket és utálatunkat fejezzük ki ezen bolsevizmus és proletárdiktatúra iránt, undorral fordulunk el úgy ezen aljas rendszertől, valamint mindenkitől, akik ezen rabló és gyilkoló rendszerben tevékenykedtek, azt bármilyen irányú eljárásukkal elő segítették, az erőszakot szolgálták...” Ennek következtében dr. Kökény Dezső polgármestert lemondásra kényszerítették.41 A megszálló románok átvették a hatalmat, a közigazgatás irányítását. Kijárási tilalmat rendeltek el, hajszát indítottak a „kommunisták”, „agitátorok”, „bujtogatók” ellen. A helyi kollaboránsok, együttműködve a románokkal, karjukra húzták a „Garda voluntar” feliratú fehér karszalagot. Megkezdődött a bosszúhadjárat. A románok az aradi illetőségű Mészáros János városparancsnokot a városháza előtt tarkólövéssel kivégezték (Lőwy Gyula vörösőr is - aki a Népjóléti Bizottság mellett teljesített szolgálatot - hasonló sorsra jutott).42 Közvetlen beosztottjait (Balla József, Grünfeld Guidó, Klekner Ágoston, Szabó Ambrus) megszégyenítették, Szabó Juditot, a kecskeméti vésztörvényszék bíráját - Mészáros János rejtegetése miatt is - kegyetlenül megbotozták. A város gazdasági élete is válságba került. A románok megtiltották a zöldség- és gyümölcskereskedelmet, a szabad piacozást. A román katonák gátlástalanul raboltak, fosztogattak. A hivatalos kimutatás szerint a román megszállás alatt a város 2 millió 857 ezer 468 aranykorona értékű kárt szenvedett.43 A románok kivonulása előtt felvett „hivatalos jegyzőkönyv” erről nem tesz említést. 41 Védekezésül „dr. Kökény Dezső polgármester a feleletre előadja, hogy ő mint más tisztviselő a helyén maradt és dolgozott a letűnt rendszer alatt mert a kérlelhetetlen terror kötelezte őt erre, azonban ő olyan jó szolgálatot tett a direktórium mellett a polgárságnak, hogy ezért örök hálával tartozik neki a város polgársága, mert ő mérsékelte a direktóriumot, s gátolt meg ott minden túlkapást, az ő érdeme, hogy Nagykőrösön nem volt rablás, gyilkolás, erőszak, sikkasztás, ő kereste és adta vissza a lakosság ékszereit is...” Mivel a Munkástanács követelésére 1919. április 27-én „megesküdött a proletárdiktatúrára”, nem maradhatott tovább polgármesteri megbízatásában. NML PML NkV Nagykőrös város jegyzőkönyve 1919. aug. 11. 42 A sokoldalú tehetséggel megáldott dr. Balanyi Béla domborművet készített Mészáros Jánosról, s ezt a bronzba öntött művészi alkotást a városháza bejáratának jobb oldalán helyezték el (a rendszerváltozáskor innen eltávolították - sorsa ismeretlen). Dezső Kázmér polgármesternek szintén Balanyi Béla által készített domborművét tették helyére, amelyet az Arany János Múzeum aulájából hoztak el Kiss János polgármester kérésére, ahol az még a jeles múzeumalapító polgármester születésének 100. évfordulóján, 1983- ban került felavatásra. 43 BÖŐR 1978.169-272. 191
