Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Történettudomány - Cseh Géza: A kormányzó családfájának rejtélyei - Horthy Miklós kamarási kérelmének iratai az Osztrák Állami Levéltárban

CSEH GÉZA: A KORMÁNYZÓ CSALÁDFÁJÁNAK REJTÉLYEI. HORTHY MIKLÓS KAMARÁSI KÉRELMÉNEK IRATAI AZ OSZTRÁK ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN

Pesten. A Budai Német Színház épületbérlési gondokkal küszködött és a Pesti Német Színháznak sem lehetett reményteljes a jövője.33 Halasy József, az ifjú alszolgabíró bizonyára gyakran látogatta a Pesti Német Színház előadásait, és ekkor szerethetett bele a fiatal bécsi színésznőbe. Garber Erzsébet származása azonban sokáig rejtélyes maradt. Halasy József, a kormányzó anyai nagyapja 1860. december 10-én Bécsben hunyt el.34 Elképzelhető, hogy Halasy gyógykezelés céljából utazott Bécsbe? Erre a levéltári források sajnos nem adnak választ.35 A feleség, Gárber Erzsébet személyével kapcsolatos titkolózás a mai felfogás szerint kevéssé érthető, hiszen neves táncosnő és elismert színésznő volt. A színésznői múlt a nemesi-dzsentri családokban, nem beszélve a bécsi udvari körökről mégis rossz csengésűnek számított és szabados, szinte erkölcstelen életvitelt sejtetett. A társadalmi korlátokat félresöprő szerelmi házasságot pedig abban a korszakban egyenesen botrányosnak tekintették. A budaújlaki házassági anyakönyvben a lelkész sem tüntette fel a menyasszony foglalkozását, és ennek alapján állította ki a házasságlevelet, amelyet a titokban egybekelt fiatalok a Halasy családnak Egerben és Kenderesen bemutattak. Gárber Erzsébet időskori szellemi elborulása ugyancsak hozzájárulhatott a személye körül kialakult családon belüli titkolózáshoz. Feltételezhetjük azonban, hogy Horthy Miklós többet tudott anyai nagyanyja életéről, mint amennyit Witting genealógussal közölt. Táncosnői, színésznői múltjáról hallhatott, ám a nagyanyja keresztlevelét valószínűleg ő sem látta. Halasy Paulának, Horthy Miklós édesanyjának esetleg még a kezébe kerülhetett a keresztlevél, de csak sérült, nagyon hiányos állapotban. Ugyanis a bécsi Szent István plébánia keresztelési anyakönyvében Gárber Erzsébet születésének bejegyzésében szerepel a 810. szám, ami valójában házszámot jelöl. Horthy Witting genealógusnak nagyanyja születésének időpontját édesanyjától, Halasy Paulától hallottak alapján 1810. május 1-jei dátumban jelölte meg, amire a keresztlevél hiányzó részei miatt a 810-es számból következtethettek. A május elsejei adat viszont stimmel, ha a keresztelőt május másodikán tartották. Egy későbbi, 1913. január 1-jén írt levelében 1811-et jelölte meg születési évnek. Magasházy Béla borsodi főlevéltárnokkal pedig egy 1795 és 1822 között született Gerber Erzsébetet kerestetett volna. Számára csak az számított fontosnak, hogy találjon egy nemesi származású személyt, akit beilleszthet a hiányos családfájába.

33 BFLIV. 1002. hh. Színházügyi iratok 9. doboz: 7.

34 MNL JNSZML XXXIII. 1. A Kenderesi Római Katolikus Egyház halotti anyakönyvének másodpéldánya 1860/1080. sz. bejegyzés.

35 A halál okaként az anyakönyv galandférgességet jelöl meg.

A Gárber Erzsébet körüli titok teljes feltárását végül egy, a kunhegyesi római katolikus plébánia születési anyakönyvében olvasható bejegyzés tette lehetővé. 1854. december 7-én Augustina néven Kunhegyesen anyakönyvezték Gerber Szaniszló római katolikus kenderesi férfi, vélelmezett apa és Buday Julianna tiszaroffi leányanya gyermekét.36 Az apa neve alig több mint egy év múlva a Wiener Zeitung gyászhíreiben bukkant fel. A lap szerint Stanislaus Gerber 49 éves matróz, mannswörth-i lakos tüdőödéma következtében egy bécsi polgári szeretetotthonban elhunyt.37 Stanislaus Gerbert 1807. december 2-án Bécs 4. kerületében, Wieden városrész plébániatemplomában keresztelték meg. Apja Johann Gerber alkalmi szolga, anyja Theresia Schneider volt.38 Másfél évvel korábban, 1806. május 2-án a szülők Elisabeth nevű lányát a Szent István-székesegyház plébániáján jegyezték be az anyakönyvbe, mivel a katolikus vallású, szegény sorsú család ekkor még Bécs központi részén lakott.39 1854 elején Stanislaus Gerber bizonyára a nővérénél, Halasy Józsefnénál, sz. Elisabeth Gárbernél Kenderesen tartózkodott, amikor teherbe ejtette a tiszaroffi Buday Juliannát. Innen azonban, valószínűleg a botrány kirobbanása miatt, távoznia kellett. Witting genealógus az 1800-as évek végén hiába nézte át valamenynyi bécsi plébánia 1810-ben keletkezett anyakönyvét, hiszen Horthy Miklós nagyanyja pontosan négy évvel korábban, 1806. május 1-jén jött világra. Ezért kaphatott már 1821-től felnőtt pantomim szerepeket a bécsi Lipótvárosi Színházban, ami egy tizenegy éves kislány esetében elképzelhetetlen lett volna. Gárber Erzsébet valószínűleg titkolta a Halasy rokonság előtt születésének évét, ugyanis alacsony származású és ráadásul két évvel idősebb is volt a férjénél. A feltételezést, mely szerint Elise Gárber volt Magyarország kormányzójának nagyanyja, egy bécsi levéltári forrás is alátámasztja. Elise másik testvére, az 1809-ben született Franz Gárber hajósinas bejelentett lakóhelye 1829- ben a Leopoldstadt 511. sz. házban, a Komödiengasse és a Jägerzeile sarkán, a Lipótvárosi Színház művészei által lakott épületben volt. Itt keresték őt egy katonai összeírási ügyben.40 A hajósinast valószínűleg a nővére fogadta be, másképpen aligha kerülhetett volna a neves bécsi színészek otthonába. Zsidó gyökerekre azonban semmilyen anyakönyvi bejegyzés vagy más levéltári adat nem utal. Ez csak a nácik és a magyar szélsőjobboldal egyes vezetőinek fejében fordult meg, amivel a kormányzót esetleg zsarolhatták volna.

36 MNL JNSZML XXXIII. 1. A Kunhegyesi Római Katolikus Egyház születési anyakönyvének másodpéldánya 1854/83. sz. bejegyzés. - A lelkész az apa nevét a Szaniszló szerint kissé magyarosítva Szanislaus-nak írta. A tiszaroffi katolikus lakosokat a kunhegyesi plébánián anyakönyvezték.

37 Wiener Zeitung, 1856. március 12.9.

38 Diözesenarchiv Wien, Digitalisierte Matriken (Matricula online) Pfarre Wieden, Taufbuch 1807. Seite 148.2. Dezember 1807.

39 Diözesenarchiv Wien, Digitalisierte Matriken (Matricula online) Pfarre St. Stephan, Taufbuch 1806. Seite 145.2. Mai 1806.

40 Wiener Stadt- und Landesarchiv, Konskriptionsbogen Leopoldstadt Nr. 511. 1805-1856. 42. Bl CLP 511/1-511/42.; Wiener Zeitung, 1829. szeptember 3.12.

169