Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Cseh Géza: A kormányzó családfájának rejtélyei - Horthy Miklós kamarási kérelmének iratai az Osztrák Állami Levéltárban
Cseh Géza A kormányzó családfájának rejtélyei. Horthy Miklós kamarási kérelmének iratai az Osztrák Állami Levéltárban1 Az Osztrák Állami Levéltár Haus-, Hof- und Staatsarchiv részlegében érdekes iratok maradtak fenn Magyarország egykori kormányzójának származásáról. Horthy Miklós, Ferenc József szárnysegédje és az Osztrák-Magyar hadiflotta sorhajókapitánya 1913 végén elnyerte a császári-királyi kamarási címet, ami gyors katonai előmenetelt ígért számára. A kamarások megjelenhettek az udvari bálokon és más, csak az uralkodó szűkebb környezete és az arisztokrácia számára nyitott rendezvényeken. A császár és király közvetlen közelében tartózkodhattak, ismeretséget köthettek és beszélgethettek a Monarchia legbefolyásosabb vezetőivel és a Habsburg-család tagjaival is. A kapcsolatteremtésnek ez a módja jelentősen elősegíthette karrierjüket. Az arisztokrácia tagjai születésüktől fogva élvezhették ezeket az előnyöket, ám az alacsonyabb szintűnek tekintett nemesség számára a kamarási cím rendkívüli vonzóerővel bírt. Császári és királyi kamarássá az uralkodó az arra érdemesnek tartott és a családfájukat megfelelően igazoló nemeseket nevezhetett ki. A feltételek azonban nem voltak egyszerűek, hiszen az ükszülőkig felmenőén és anyai ágon is bizonyítani kellett a nemesi származást. A nemesi címerekkel is ellátott őstáblát és az azon feltüntetett személyek nemességét igazoló dokumentumok hitelességét a bécsi udvar genealógusa vizsgálta felül és csak az ő kedvező szakvéleménye után döntött az uralkodó, hogy a kérelmezőt kamarásává fogadja-e. Amennyiben a kamarási címre pályázó valamelyik őse nem volt nemes, vagy később, a születése után szerzett nemesi címet, a kérelmet elutasították. Az akkor még tengerészkadéti rangban szolgáló Horthy Miklós bátyjával, a huszártiszt Horthy Istvánnal együtt már az 1880-as évek végétől foglalkozott a kamarási cím megszerzésének gondolatával. Valószínűleg anyai második unokatestvérüknek, Halasy Pál tábornoknak2 példája inspirálhatta őket, akit Ferenc József 1884-ben kamarássá nevezett ki. Ezt a törekvésüket erősíthette apai unokatestvéreiknek, Magyary-Kossa Géza, Béla és István kamarási címének elnyerése is az 1890-es években. Ugyanis a közeli rokonok családfája részleges azonosságot mutatott a Horthy fivérekével, ami megkönnyítette közös felmenőik nemesi származásának igazolását. Megnehezítette viszont a próbálkozásukat anyai nagyanyjuk, Gárber Erzsébet származásának tisztázatlansága, aki Bécsből költözött Magyarországra és 1835-ben Halasy József szolgabíróhoz ment feleségül. William D. Godsey bécsi történész kutatásai szerint Horthy Miklós 1896- 97-ben anyai nagyanyja nemesi származásának igazolása céljából Johann Baptist Witting, neves bécsi genealógushoz fordult segítségért. Noha ekkor még 12 nemesi ős kimutatására apai ágon nyolc, anyai ágon négy elegendő lett volna, a bécsi udvarban ellenszenvvel fogadták az alacsonyabb szintűnek tekintett magyarországi és galíciai nemesek próbálkozásait. Horthy haditengerészeti állomáshelyéről, Polából írt leveleiben érdekes családi történetet ismertetett meg Wittinggel, mely szerint Halasy József, 1 A szerző ezúton is köszönetét fejezi ki dr. Oross Andrásnak, az MNL bécsi levéltári delegátusának a források felkutatásában nyújtott támogatásért. 2 Halasy Pál Horthy Miklós esküvői tanúja volt 1901 -ben Aradon. a nagyapa egy Teleki grófkisasszonnyal már el volt jegyezve, amikor a család akarata ellenére titokban mégis Gárber Erzsébetet vette feleségül. Horthy 1897 januárjáig egyre jobban sürgette Wittinget, hogy illessze már be a nagyanyját valamelyik Gerber nevű család őstáblájába, hogy így végre odaítéljék neki a kamarási címet. Halasy Paula, a Horthy testvérek 1895-ben elhunyt édesanyja legidősebb fiának, Istvánnak korábban elmondta, hogy Gárber Erzsébet, az ő édesanyja 1810. május 1-én Bécsben született. A keresztlevelét azonban nem találták meg, csupán a budaújlaki templomban kiállított házasságlevél maradt fenn a kenderesi családi levéltárban.3 A házasságlevél, amely jelenleg Witting töredékes irathagyatékának részeként a bensheimi Személyiségtörténeti Intézetben található, a menyasszony nemesi származását nem tünteti fel. Az okmány szerint a házasulok katolikus vallásúak voltak, a vőlegény nemesi állapotú szolgabíró, a tanúk a Budán és Egerben állomásozó Bentheim-ezred tisztjei.4 A budaújlaki lelkész a menyasszony nevét az anyakönyvben és a házasságlevélben is umlauttal [á] írta. Horthy Miklós Wittingnek címzett egyik levelében azt állította, hogy édesanyja, Halasy Paula keresztlevelében a szüleinek, vagyis Horthy Miklós nagyapjának és nagyanyjának nemesi címét is feltüntették.5 A kenderesi születési anyakönyv bejegyzésében a plébános mindkét szülő neve elé „T” betűt illesztett, amely a „tekintetes jelzőt” rövidítette, és ez közvetetten a nemességre utal.6 Gárber Erzsébetet a titulus férje után is megillette, ám ez a nemesi származását önmagában még nem bizonyította. A bécsi genealógus fáradozása nem járt eredménnyel. Witting valamennyi bécsi és Bécs környéki plébánia születési anyakönyvét végignézte, de Gárber Erzsébet nevét egyikben sem találta. 1898-ban a kamarási cím adományozásának feltételeit megszigorították. Ettől fogva már 16 nemes felmenő, az apai és anyai ágon ükszülőkig kiterjedően, egyaránt nyolc-nyolc, vált szükségessé a cím odaítéléséhez.7 A Horthy testvérek pályázatát elutasították, anyai nagyanyjuk nemesi származását nem tudták igazolni. Ezután átmenetileg feladták próbálkozásukat. István sohasem szerezte meg a hőn áhított címet, jóllehet később a hadseregben ezredesi, az I. világháború alatt pedig tábornoki rangra emelkedett. Horthy Miklós azonban szárnysegédi szolgálata alatt ismét kérelmezte a kamarási méltóság odaítélését. Bizonyára számított Ferenc Józsefhez fűződő személyes kapcsolatára, és az uralkodó jóindulatának köszönhetően 1913. november 24-én el is nyerte a kamarási címet. Az eljárás során Alfred Anthony von Siegenfeld, az őstábla-vizsgálattal 3 GODSEY 2002.321-328. 4 Halasy József és Gárber Erzsébet eredeti házasságlevelének másolatát Volkhard Huth professzor, a bensheimi kutatóintézet igazgatója bocsátotta a cikk szerzőjének rendelkezésére. Az irat őrzési helye és jelzete: Institut für Personengeschichte (Bensheim, Németország), Sammlung Hans von Bourcy, Faszikel >Gärber 5 GODSEY 2002.321-328. 6 MNL OL X. Mikrofilmtár A0846. doboz. Kenderesi Nagyboldogasszony Plébánia születési anyakönyvei 1826-1851.1838. március 18. 7 GODSEY 2002.321-328. 161