Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)

Történettudomány - Cseh Géza: A kormányzó családfájának rejtélyei - Horthy Miklós kamarási kérelmének iratai az Osztrák Állami Levéltárban

Cseh Géza A kormányzó családfájának rejtélyei. Horthy Miklós kamarási kérelmének iratai az Osztrák Állami Levéltárban1 Az Osztrák Állami Levéltár Haus-, Hof- und Staatsarchiv részlegében érdekes iratok maradtak fenn Magyarország egykori kormányzójának származásáról. Horthy Miklós, Ferenc József szárnysegédje és az Oszt­rák-Magyar hadiflotta sorhajókapitánya 1913 végén elnyerte a császá­ri-királyi kamarási címet, ami gyors katonai előmenetelt ígért számára. A kamarások megjelenhettek az udvari bálokon és más, csak az uralkodó szűkebb környezete és az arisztokrácia számára nyitott rendezvényeken. A császár és király közvetlen közelében tartózkodhattak, ismeretséget köthettek és beszélgethettek a Monarchia legbefolyásosabb vezetőivel és a Habsburg-család tagjaival is. A kapcsolatteremtésnek ez a módja jelen­tősen elősegíthette karrierjüket. Az arisztokrácia tagjai születésüktől fogva élvezhették ezeket az előnyöket, ám az alacsonyabb szintűnek tekintett nemesség számára a kamarási cím rendkívüli vonzóerővel bírt. Császári és királyi kamarássá az uralkodó az arra érdemesnek tartott és a családfá­jukat megfelelően igazoló nemeseket nevezhetett ki. A feltételek azonban nem voltak egyszerűek, hiszen az ükszülőkig felmenőén és anyai ágon is bizonyítani kellett a nemesi származást. A nemesi címerekkel is ellátott őstáblát és az azon feltüntetett személyek nemességét igazoló dokumen­tumok hitelességét a bécsi udvar genealógusa vizsgálta felül és csak az ő kedvező szakvéleménye után döntött az uralkodó, hogy a kérelmezőt kamarásává fogadja-e. Amennyiben a kamarási címre pályázó valamelyik őse nem volt nemes, vagy később, a születése után szerzett nemesi cí­met, a kérelmet elutasították. Az akkor még tengerészkadéti rangban szolgáló Horthy Miklós bátyjával, a huszártiszt Horthy Istvánnal együtt már az 1880-as évek végétől foglal­kozott a kamarási cím megszerzésének gondolatával. Valószínűleg anyai második unokatestvérüknek, Halasy Pál tábornoknak2 példája inspirálhat­ta őket, akit Ferenc József 1884-ben kamarássá nevezett ki. Ezt a törek­vésüket erősíthette apai unokatestvéreiknek, Magyary-Kossa Géza, Béla és István kamarási címének elnyerése is az 1890-es években. Ugyanis a közeli rokonok családfája részleges azonosságot mutatott a Horthy fivére­kével, ami megkönnyítette közös felmenőik nemesi származásának igazo­lását. Megnehezítette viszont a próbálkozásukat anyai nagyanyjuk, Gárber Erzsébet származásának tisztázatlansága, aki Bécsből költözött Magyar­­országra és 1835-ben Halasy József szolgabíróhoz ment feleségül. William D. Godsey bécsi történész kutatásai szerint Horthy Miklós 1896- 97-ben anyai nagyanyja nemesi származásának igazolása céljából Johann Baptist Witting, neves bécsi genealógushoz fordult segítségért. Noha ek­kor még 12 nemesi ős kimutatására apai ágon nyolc, anyai ágon négy ele­gendő lett volna, a bécsi udvarban ellenszenvvel fogadták az alacsonyabb szintűnek tekintett magyarországi és galíciai nemesek próbálkozásait. Horthy haditengerészeti állomáshelyéről, Polából írt leveleiben érdekes családi történetet ismertetett meg Wittinggel, mely szerint Halasy József, 1 A szerző ezúton is köszönetét fejezi ki dr. Oross Andrásnak, az MNL bécsi levéltári delegátusának a források felkutatásában nyújtott támogatásért. 2 Halasy Pál Horthy Miklós esküvői tanúja volt 1901 -ben Aradon. a nagyapa egy Teleki grófkisasszonnyal már el volt jegyezve, amikor a család akarata ellenére titokban mégis Gárber Erzsébetet vette felesé­gül. Horthy 1897 januárjáig egyre jobban sürgette Wittinget, hogy illessze már be a nagyanyját valamelyik Gerber nevű család őstáblájába, hogy így végre odaítéljék neki a kamarási címet. Halasy Paula, a Horthy testvérek 1895-ben elhunyt édesanyja legidősebb fiának, Istvánnak korábban el­mondta, hogy Gárber Erzsébet, az ő édesanyja 1810. május 1-én Bécsben született. A keresztlevelét azonban nem találták meg, csupán a budaújlaki templomban kiállított házasságlevél maradt fenn a kenderesi családi le­véltárban.3 A házasságlevél, amely jelenleg Witting töredékes irathagya­tékának részeként a bensheimi Személyiségtörténeti Intézetben található, a menyasszony nemesi származását nem tünteti fel. Az okmány szerint a házasulok katolikus vallásúak voltak, a vőlegény nemesi állapotú szolga­bíró, a tanúk a Budán és Egerben állomásozó Bentheim-ezred tisztjei.4 A budaújlaki lelkész a menyasszony nevét az anyakönyvben és a házasság­­levélben is umlauttal [á] írta. Horthy Miklós Wittingnek címzett egyik leve­lében azt állította, hogy édesanyja, Halasy Paula keresztlevelében a szüle­inek, vagyis Horthy Miklós nagyapjának és nagyanyjának nemesi címét is feltüntették.5 A kenderesi születési anyakönyv bejegyzésében a plébános mindkét szülő neve elé „T” betűt illesztett, amely a „tekintetes jelzőt” rövi­dítette, és ez közvetetten a nemességre utal.6 Gárber Erzsébetet a titulus férje után is megillette, ám ez a nemesi származását önmagában még nem bizonyította. A bécsi genealógus fáradozása nem járt eredménnyel. Witting valamennyi bécsi és Bécs környéki plébánia születési anyakönyvét végignézte, de Gárber Erzsébet nevét egyikben sem találta. 1898-ban a kamarási cím adományozásának feltételeit megszigorították. Ettől fogva már 16 nemes felmenő, az apai és anyai ágon ükszülőkig kiterjedően, egy­aránt nyolc-nyolc, vált szükségessé a cím odaítéléséhez.7 A Horthy testvérek pályázatát elutasították, anyai nagyanyjuk nemesi származását nem tudták igazolni. Ezután átmenetileg feladták próbálko­zásukat. István sohasem szerezte meg a hőn áhított címet, jóllehet később a hadseregben ezredesi, az I. világháború alatt pedig tábornoki rangra emelkedett. Horthy Miklós azonban szárnysegédi szolgálata alatt ismét kérelmezte a kamarási méltóság odaítélését. Bizonyára számított Ferenc Józsefhez fűződő személyes kapcsolatára, és az uralkodó jóindulatá­nak köszönhetően 1913. november 24-én el is nyerte a kamarási címet. Az eljárás során Alfred Anthony von Siegenfeld, az őstábla-vizsgálattal 3 GODSEY 2002.321-328. 4 Halasy József és Gárber Erzsébet eredeti házasságlevelének másolatát Volkhard Huth professzor, a bensheimi kutatóintézet igazgatója bocsátotta a cikk szerzőjének rendelkezésére. Az irat őrzési helye és jelzete: Institut für Personengeschichte (Bensheim, Németország), Sammlung Hans von Bourcy, Faszikel >Gärber 5 GODSEY 2002.321-328. 6 MNL OL X. Mikrofilmtár A0846. doboz. Kenderesi Nagyboldogasszony Plé­bánia születési anyakönyvei 1826-1851.1838. március 18. 7 GODSEY 2002.321-328. 161

Next

/
Thumbnails
Contents