Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Bojtos Gábor: Kilakoltatási eljárás "Lenk Gyula budapesti lakos" ellen
TISICUM XXVIII. A király ezt követően 1906. április 19-én felmentette Lenk Gyulát,61 és április 22-én gróf Almásy Imrét, az alkotmányvédő bizottság elnökét nevezte ki a vármegye élére, akinek beiktatását május 12-én tartották - ünnepélyes keretek között.62 Per a főispán ellen Lenk Gyula „budapesti lakos” (ami aztán gúnynevévé is vált) ellen - a december 15-én történt fellépése miatt - több vélelmezhető bűntett (hatóság elleni erőszak, magánlaksértés, hivatali hatalommal való viszszaélés) és vétség (más ingatlanvagyonának szándékos és jogtalan megrongálása) miatt a törvényhatóság feljelentést tett. A királyi ügyészség a vád képviseletét megtagadta. Ezután a vármegyei ügyész pótmagánvádlóként átvette a vád képviseletét, azonban 1906. június 14-én a szolnoki királyi törvényszék mellőzte a vizsgálat elrendelését, mivel „büntetendő cselekmény nyomatékos gyanújának hiányában és mert a vád tárgyává tett cselekményekben büntetendő cselekménynek tényálladéka megállapíthatónak nem mutatkozik”.63 Ugyanekkor elindították a főispáni lakás elfoglalása miatti kilakoltatási pert is.64 A szolnoki királyi járásbíróság előtt Kele József árvaszéki ügyész képviselte a felperest, azaz a vármegyét. A beterjesztett kereset szerint Lenk Gyula alperes dacára annak, hogy a vármegye kimondta, hogy a vármegyeház azon helyiségeit, amelyeket a főispánoknak eddig átengedett, neki nem adja át, ő azokat karhatalommal elfoglalta, ezáltal Lenk a vármegye korlátlan tulajdonjogát megsértette, így nyolc napon belül távoznia kell. A főispán képviseletét Mészáros Károly ügyvéd látta el. Érveit az alábbiakban foglalhatjuk össze:- Lenk Gyula - mint főispán elődjei - természetbeni lakás élvezete mellett lett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjává kinevezve; a vármegye Lénknek sem határozott időtartamra, sem felmondásra vagy visszavonásig használatul lakást át nem adott, tehát vele szemben kereseti joga nincs;- a főispánt a belügyminiszter utasította és hatalmazta fel arra, hogy a főispáni lakást és irodahelyiséget, ha kell, akár karhatalommal is foglalja el; 61 MNL OL K1481906-11 -3199. Lenk Gyulának április 5-én alkalma volt találkoznia a Szolnokon átutazóban tartózkodó és őt felkereső Tisza Istvánnal, korábbi miniszterelnökkel. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1906. április 8.2. 62 MNL JNSzML IV.405. 266-267/1906. A főispáni széket - mint a hatalom egyik szimbólumát - Ádám Sándor használaton kívül akarta helyeztetni (sikertelenül - MNL JNSzML IV.405.262/1906.), míg Horváth egyenesen a szék elégetéséről emlékezett meg: „Azt a széket ugyanis, melyen Lenk magát installálta - elégették. Pedig a szegény szék igazán ártatlan volt a megyefőnökségben”. HORVÁTH 1907.235. 63 MNL JNSzML IV.407.328/1906. 64 MNL JNSzML IV.407.329/1906. éppen ezért a vármegyének nem Lenk, hanem a kormány ellen kell fordulnia. A bíróság 1906 februárjában hozta meg ítéletét. Ebben elutasította a vármegye keresetét, és a felmerült perköltségek (200 korona) megfizetésére kötelezte. A vármegyei ügyész fellebbezett az ítélet ellen. A beterjesztett indoklás egyik érdekes részében az eljáró bíró (Barbur László) személyében találta meg a kedvezőtlen döntés okát. „Az eljárt kir. járásbíró Úr személye ellen political érdekeltség czimén kifogást tettünk, amelylyel azonban el lettünk utasítva, mert az eljárt kir. járásbíró önmagát érdektelennek jelentette ki. Hogy azonban ő már akkor sem volt politikailag érdektelen, már akkor is ennek az erőszakos kormányrendszernek híve volt, és ezt az érdekeltséget önmagában leküzdeni nem tudta, ezen a gyászos ítéleten kívül igazolja az a körülmény, hogy ennek kihirdetése után 10 napra Aranyos-Torda vármegyébe lett kormánybiztosnak kinevezve és kiküldve a nemzeti ellenállás leverése és letörése czéljából, ahol valószínűleg ugyanolyan erőszakos eljárást fog alkalmazni, mint aminőt alperes a foglalással elkövetett. Egy hajóban evezve alperessel, nem is volt tőle várható, hogy a produkáltnál szebb ítéletet hozzon.m A Szolnoki Törvényszék 1906. április 5-én tárgyalta az ügyet. A másodfokú ítélet helybenhagyta az elutasító határozatot, és a vármegyét 280 korona perköltség megfizetésére kötelezte. Kele József felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen, ám júniusban - Benkó Albert főjegyző javaslatára - a Törvényhatósági Bizottság visszavonatta azt, mivel Lenket felmentették állásból, így a per tulajdonképpen tárgytalanná vált.66 1906 után A politikai, alkotmányos viszonyok rendeződése, az új választások lebonyolítása (a mandátumok sorsa sem változott) után hatalomra kerülő koalíció pár év alatt felőrlődött a pártok között meglévő és folyamatosan felszínre kerülő és egyre erősödő vitás kérdések és ellentétek miatt. Lenk nevével 1906 után már nem találkozhatunk a nagypolitikában. Egy olyan rendkívüli időszakban vállalt politikai és népszerűtlen szerepet, amelyet nem sokan vállaltak volna el. 1924-ben, életének 74. évében hunyt el Budapesten. Temetésére Budapesten, a Kerepesi úti temetőben került sor a református egyház szertartása szerint.67 Vezéry Ödön - ekkor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok felelős szerkesztője - így búcsúzott Lenk Gyulától: „Habár ténykedése a közönség rokonszenvével nem találkozott, de miután minden törekvése a konszolidáció elérésére s a békés egyetértés fenntartására volt irányítva, az utókor csak elismeréssel emlékezhetik 65 MNL JNSzML IV.405. 284/1906. 66 Uo. 67 Gyászjelentés, 1924. OSZK. 158
