Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 28. (Szolnok, 2020)
Történettudomány - Veresegyházi Béla: A Nagykunság földrajzi nevei a folyószabályozások előtti időszakból a kéziratos térképek alapján
Veresegyházi Béla A Nagykunság földrajzi nevei a folyószabályozások előtti időszakból a kéziratos térképek alapján Már az 1970-es években - pályám elején - is erősen foglalkoztatott a Közép-Tiszavidék vizekben rendkívül gazdag természeti tájának és a rajta élő népességnek századokon át változó viszonya. Egyetemi doktori és félbemaradt kandidátusi disszertációm, kutatásaim mind erre a kapcsolatrendszerre irányultak, s ezekkel foglalkozom ma is, majd ötven évvel később. Egyre jobban kikristályosodott bennem az a gondolat, hogy vissza kell lépnem a gyökerekhez, s újból fel kell építeni az idők folyamán alapjaiban megváltozott vidék ősi képét. Ennek a töprengésnek és az azt követő kutatásoknak első gyakorlati megvalósulása ez a kis tanulmány, mely része az egész Közép-Tiszavidéket felölelő nagyobb munkának. Jelen dolgozatban a Nagykunság folyószabályozás előtt földrajzi névanyagát gyűjtöttem össze, s arra is kísérletet tettem, hogy ezeket lokalizáljam. Szándékom egyszerű: amellett, hogy saját történeti-földrajzi kutatásaim alapjait is tisztázzam, szeretnék támpontot, segítséget adni a táj történetét, földrajzát, botanikáját és egyéb vonatkozásait kutatóknak, valamint - talán nem nagyképűség - a helytörténettel foglalkozóknak. Úgy vélem, hogy a rendszerezett és lokalizált névanyag birtokában a településekkel és a tájjal foglalkozók munkáját megkönnyíthetem. A dolgozat névanyaga az 1860 előtti kéziratos térképek tanulmányozásából származik. Nem vettem figyelembe a különböző írásos emlékeket, amelyek feldolgozásával más kutatók majd bizonyára tovább gazdagítják a térség földrajzi helynévtárát. Ugyancsak mellőztem a települések belsőségeinek esetleges névanyagát (amelyben nem is bővelkednek térképeink), s nem használtam fel Pesty Frigyes adatait sem. Ennek az utóbbinak az az oka, hogy nála már keverednek a szabályozások közben és az azok után adott nevek, másrészt a gazdaságpolitikai változások is új földrajzi terminológiát hoztak létre (a földek felosztása, dűlők). Miért éppen a Nagykunsággal kezdtem a munkát? A Közép-Tiszavidék törökkori gazdasági helyzetét vizsgálgatva éppen ezt a természeti, társadalmi, politikai gyökerű tájat találtam leginkább összetettnek, bár ami azt illeti, sem a Jászság, sem a külső-szolnoki és a volt hevesi részek nem sokkal maradnak el mögötte mozgalmasságban. Furcsának látszik ez a mai vidéket szemlélve utazásaink közben, de Olvasóim meggyőződhetnek állításom igazáról az alaptérképeket forgatva. A Nagykunság az a történeti-néprajzi táj felfogásom szerint, amelynek északi, Kolbász-székből kialakult része mellett délebbre Kunszentmárton és Mesterszállás, valamint azok változó nagyságú területe tartozik egybe. A Nagykunság területe azonban a XIII. század végétől állandóan változott, az északi és a déli részek között egy rövid időre folytonosság volt, majd egyes települések hol a megyékhez, hol a nagykunokhoz tartoztak. A XVII. század elejéig a mai Kunhegyes és Túrkeve nem volt része a Nagykunságnak. A török kiűzése után a sok kis elpusztult falu területét bekebelezték a megmaradt és megerősödött Karcag, Kunmadaras, Kisújszállás, Kunhegyes, Túrkeve és Kunszentmárton, s a XIX. század végén ez utóbbiból ismét önállóvá vált Mesterszállás. Ez a helyzet ma is, ennek a hat településnek a külterülete jelen dolgozat vizsgálódásának tárgya. Fentebb már jeleztem, hogy a kéziratos térképek névanyagát kutattam át, egyéb forrásokból itt nem merítettem. A Nagykunság A Nagykunság északi helységeire nézve az alábbi térképeket mindegyik esetében kisebb-nagyobb mértékben használtam: az Első Katonai Felmérés (Josephinische Aufnahme) 1782-85 szelvényei (A);'- Második Katonai Felmérés (1819-69) szelvényei (B);1 2 Kara János-mocsár /T. 65/ JNSZML (1768) Kováts György (C); Exacta delineatio totius depressae.../T. 30/ JNSZML (1777) Balla Antal (D);- Nagykunság /No. 13/ JNSZML (1784) id. Bedekovich Lőrinc (E);- Hydrographia depressae... /S 80 - Körösök - No. 39/A-C, 1-68/, (1822-23) Huszár Mátyás (F). Az Adattárban a földrajzi nevek után zárójelben szerepeltetem annak a térképnek a betűjelét, amelynek anyagában előfordul az illető név. X-szel jelöltem, ha más kéziratos forrásból származik a név. Szólni kell még azokról a XX-XXI. századi írásos munkákról is, amelyek segítettek a helyek meghatározásában, beazonosításában. A Nagykunsággal foglalkozó kötetek klasszikusaitól a legutóbbi évek szerzőiig többen leírták a tájat, feltáró tanulmányaikat, könyveiket nagy haszonnal és élvezettel forgattam. Műveik sorát (mely csak válogatás) az Irodalomjegyzékben vettem számba. 1 Az első katonai felmérés szelvényei: Karcag Col. XXL sect. 20. és Col. XII. sect. 21. Kisújszállás Col. XXI. sect. 21. Kunmadaras és Kunhegyes Col. XXL sect. 19. és Col. XXII. sect. 20. Kunszentmárton Col. XIX. sect. 24. Túrkeve Col. XXL sect. 22. 2 A második katonai felmérés térképszelvényei és azok georeferált változata: http://mapire.staatarchiv.at/static/pdf/mkf-booklet.pdf. 131
