Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Nagy Zsolt: A Tiszagyenda-Morotvapart (Lak)-i éremlelet. Butyka Béla református elemi iskolai néptanító régészeti munkássága
SELMECZI LÁSZLÓ: EGY HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY SZÜLETÉSE. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNY ÉS LÉTREHOZÓJA, _______________ BUTYKA BÉLA REFORMÁTUS ELEMI ISKOLAI NÉPTANÍTÓ RÉGÉSZETI MUNKÁSSÁGA A Háromág közvetlen környéke időszakosan később is lakott volt, előkerültek innen a szarmaták jelenlétére utaló nyomok (kerámiatöredékek),60 sőt jóval később a magyar középkorban is lehetett egy szállás ezen a területen.61 A mezőgazdasági művelés folytán a felszínre véletlenül került, s összegyűjtött tárgyak, régészeti leletek, szolgáltatta információk 1999-ben és 2000-ben megerősítést nyerhettek. A 4-es műút törökszentmiklósi elkerülő szakaszának nyomvonala érintette a Karancs-Háromág lelőhelyet is, bár a tervezett út nem a magaspart szélén, az őskori települések centrumában húzódott, hanem attól távolabb, az őskori falvak szélét érintette. Az ásatás eredményeiről Tárnoki Judit már 2001-ben „rövid ízelítőt” adott, melyből megtudhattuk, hogy a korai neolitikus Körös-kultúra házaiból egyet sem sikerült feltárni, de számos nagyméretű, tárgyakban igen gazdag hulladékgödröt igen. A hulladékgödrökből edények, idolok, oltárok, kő-, agyag- és csonteszközök kerültek elő. Feltártak egy fűtőgödörből és kétosztatú kemencéből álló építményt is. Ehhez hasonlót addig még nem találtak ebből az időszakból.62 A feltárás során bebizonyosodott, hogy az újkőkor középső-kései szakaszában is volt élet a háromági telepen, a Tinóka-ér egykori tiszai torkolatánál ugyanis sikerült feltárni a Tisza-kultúra egyik paticsomladékos lakóházának romjait. A paticstöredékek vizsgálata alapján azt lehetett megállapítani, hogy az épület fala nem agyaggal tapasztott sövényfonásból állt, hanem kívülről agyaggal betapasztott deszkafalazat volt.63 A rézkor korai és kései időszakából is kerültek elő hulladékgödrök, sőt egy edénymelléklettel gazdagon ellátott sír is. A gödrök közül kiemelkednek azok az objektumok, melyek a Bodrogkeresztúr-kultúrát felváltó, ún. Hunyadihalom-kultúra tárgyi emlékanyagát tartalmazták.64 A Tisza-vidéken a Hunyadihalom-kultúra egy kelet-délkeleti irányból érkező népesség hatására alakult ki. A Kárpát-medencében idegenként megjelenő Hunyadihalom-kultúra lett az egyik kiindulópontja annak az egységesedési folyamatnak, amely a Baden-kultúra kialakulásához vezetett. Butyka Béla ezen a lelőhelyen korai bronzkorból származó leleteket nem gyűjtött össze. Az ásatáson azonban a korai bronzkori Makó-kultúra teleprészlete is előkerült. Mint Tárnoki már megjegyezte, a Makókultúra települései egymástól nagy távolságra elszórtan csoportosuló gödrökből, esetleg lakóházakból álltak, a kora bronzkori népcsoport tanyasias, állattartó életmódjának bizonyítékaként. A Makó-kultúra Háromágon feltárt gödreiből sok ép és díszített edény került elő, különösen egy kultikus rendeltetésű objektumból, amelybe több rétegben több tucatnyi edényt temettek el, mintegy áldozatként.65 60 THGy régészeti leltárkönyv 67.14.26 - 67.14.27. 61 THGy régészeti leltárkönyv 67.14.29.1-2., 67.218.2. 62 Háromágon 3300 négyzetméteren 172 objektumot (gödör, építmény, sír, árok) tártak fel. TÁRNOKI Judit 2001.112. 63 KOVÁCS Katalin 2014.7-14. 64 TÁRNOKI Judit 2001.112. 65 TÁRNOKI Judit 2001.112-113. A középső bronzkorban, amikor a lakosság többrétegű, ún. telitelepüléseken élt, a Karancs-Háromág lelőhelyet elhagyták a bronzkori emberek. Azonban a bronzkor kései időszakában, amelyből már Butyka Béla is gyűjtött leleteket, visszatértek ide. A késő bronzkor időszakából lakóházak is előkerültek. Voltak köztük 70-80 cm-re földbe mélyített veremházak és föld fölé épített cölöpszerkezetes építmények. Több nagyméretű, méhkas alakú, gabonatároló gödröt is feltártak.66 Itt szeretnénk megemlíteni, hogy Karancs-Háromág lelőhelyen 2014- ben ismét folyt feltárás, amelyet Kertész Róbert, a Damjanich János Múzeum régész muzeológusa vezetett, amely megerősítette és kiegészítette mindazt, ami e lelőhelyről tudható. Ebben az évben feltárásra kerültek az újkőkori Körös-kultúra agyagkitermelő vermei, egy leégett lakóháza, a gödrökben temetkezések, kultusztárgyak (idolok, oltárok), az alföldi vonaldíszes kultúra és a Tisza-kultúra (korábban tiszai kultúra) településrészletei (utóbbi újkőkori régészeti kultúra nyomait Butyka Béla még nem találta meg). Leletek kerültek elő a rézkor valamennyi korszakából, a korai és a késő bronzkorból. Ezenkívül feltártak kelta, szarmata leleteket, 45 avar és egy honfoglalás kori temetkezést.67 A másik külterületi lelőhely, a város belterületétől északkeletre eső határrész Kenderföld, Kenderföld-part elnevezést kapott. Nyilvánvalóan azért, mert a XVIII. századtól bizonyosan itt termesztették a kendert. A terület, amelynek északi és nyugati része magaspart jellegű, tengerszint feletti magassága 90 m, alkalmas volt az emberi megtelepedésre.68 A Kenderföld-partról először 1934-35-ben gyűjtött össze leleteket Butyka Béla. 1934. augusztus 17-én két neolit edénytöredéket, egy rézkori, a Baden-kultúrába sorolható cserepet, egy közelebbről meg nem határozható bronzkori edénytöredéket, valamint egy középkorra keltezhető darabot is szerzett gyűjteménye számára,69 még ugyanebben az évben a Körös-kultúra edénytöredékeit és egy kovapengét gyűjtött be,701935-ben pedig egy újkőkori csonteszközt.71 1959-ben az alföldi vonaldíszes kultúra néhány edénytöredékével bővült az erről a lelőhelyről előkerült darabok száma.72 Ugyanerről a lelőhelyről előkerült még további őskori (neolit) kőeszközök, őrlőkő, hálónehezék, szövőszéknehezék mellett két népvándorlás kori orsókarika is,73 illetve egy szarmata edénytöredék.74 1999-2000-ben a 4. sz. főút elkerülő szakaszának előzetes régészeti feltárása kiterjedt a Kenderföld-partra is, és jelentős eredményeket hozott. Az újkőkori alföldi vonaldíszes kultúra időszakából egy leégett és összedőlt lakóház maradványait sikerült feltárni.75 A rézkori Hunyadihalom-kultúra emlékei erről a lelőhelyről is előkerültek.76 A kései bronzkor időszakából a Kenderföld-parton is nagyméretű méhkas alakú gödröket 66 TÁRNOKI Judit 2001.113. 67 F. KOVÁCS Péter - TÁRNOKI Judit 2017.279. 68 BENEDEK Gyula 2001. 40. Szeretnénk megjegyezni, hogy a modern ásatásoknál a lelőhely Kender-part néven szerepel. 69 THGy régészeti leltárkönyv 67.217.1. - 67.217.5. 70 THGy régészeti leltárkönyv 67.242.1. - 67.242.4. 71 THGy régészeti leltárkönyv 67.238.1. 72 THGy régészeti leltárkönyv 67.216.2. - 67.216.3. 73 THGy régészeti leltárkönyv 67.29.1. - 67.29.7. 74 THGy régészeti leltárkönyv 67.20.1. 75 TÁRNOKI Judit 2001.112. 76 TÁRNOKI Judit 2001.112. 99
