Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Régészettudomány - Nagy Fanni: A nagyrévi kultúra korai és klasszikus időszakának temetkezési szokásairól
TISICUM XXVII. ván is megfigyelhetünk néhány fős csoportosulásokat, azonban érdekes, hogy itt a sírok egy 25-30 m átmérőjű ovális mentén helyezkednek el, egymástól való távolságuk átlagosan 7 m.79 Szigetszentmiklós-Felső Ürgehegyi dűlő négy sírja két, egymástól 65 m-re lévő csoportban helyezkedik el,80 és Patay Róbert feltételezi, hogy a közeli Szigetszentmiklós, Lakihegy-Dunára-dűlő lelőhelyről előkerült két szórt hamvas temetkezés81 is valószínűleg ugyanennek a temetőnek egy másik sírcsoportja lehetett.82 A klasszikus időszak legnagyobb temetője Dunaújváros-Duna-dűlő tíz sírja.83 Itt egy, két és három fős sírcsoportok kerültek elő, egymástól 90-300 m-es távolságokban. A csoportokon belül a sírok 20 és 50 m-re voltak egymástól. Az eddig felsoroltak közül ez a temető mutatja a legszórtabb elrendezést. A fentiek alapján a kora és klasszikus fázisú temetők a következő képet mutatják: a sírok egymástól viszonylag messze, laza sűrűségben helyezkednek el, 2-15 m-es távolságokban. A temetőn belül megfigyelhetők a kisebb csoportok, melyek 2-10 temetkezésből állhatnak. Ezek egymástól való távolsága 15 m-től akár 300 m-ig is elmehet. A csoportok családi egységeket jelölhetnek, az ilyen jellegű elkülönülés jellemző a kultúra életének más területére is. Megfigyelhetjük például a települések belső struktúrájában.84 A csoportos elrendezés megmarad a kultúra késői, kulcs fázisú temetőiben is, ahol már nagyobb sírsűrűséggel találkozhatunk, és nem ritkák a sírsorok sem.85 A sírok viszonylag alacsonyan, kb. 50-60 cm mélyen feküdtek, de sok szórt hamvas sír még a humuszból került elő. Ez az egyik oka, hogy a mezőgazdasági munkák gyakran bolygatták a temetkezéseket. A legmélyebb Rákóczifalva 138. sírja (-138 cm) volt.86 A sírgödör formájáról ritkán van adatunk, sok esetben nem rajzolódik ki a foltja. Amikor mégis rendelkezünk adattal róla, ovális vagy lekerekített sarkú négyszög formát ölt, ami az őskori síroknál teljesen általános. A listába vett szórt hamvas sírok közül 22 a Közép-Tisza-vidékről, kilenc a Duna mentéről és 7 a Dél-Alföldről ismert. A korai időszakban ez a temetkezési mód fordul elő a leggyakrabban a kultúra teljes területén, kiváltképpen a Közép-Tisza vidéken. A klasszikus időszakra ez az arány a Duna vidéken csökken, a Közép-Tisza vidéken viszont változatlan. A már korábban említett szabályosság a szórt hamvas sírokban megfigyelhető egy esetben a Duna mentén87 és számos esetben a Közép- Tisza vidéken.88 A többi szórt hamvas sír elrendezésében komolyabb rendszert nem lehet megfigyelni. Rákóczifalva 13. sírjában89 és Szigetszentmiklós-Felső Ürgehegyi-dűlő 299. objektumában90 a hamvak és az edények egy kupacban voltak. Nagyrév C/1. sírjában91 és Szőreg 184. sírjában92 az edények négyszög alakzatban helyezkedtek el a temetke79 CSÁNYI Marietta 1982-83.34. 80 PATAY Róbert 2009.217. 81 PATAY Róbert 2009.217. 82 PATAY Róbert 2009.217. 83 VICZE Magdolna 2011.30-34. 84 CSÁNYI Marietta - STANCZIK Ilona 1992.117. 85 BÓNA István I960.; KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995.; VICZE Magdolna 2011.; PÁSZTOR Emília 1997. 86 CSÁNYI Marietta 1982-83.3M0. 87 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984a.,Tat. XLI.; 88 CSÁNYI Marietta 1992.85.; CSÁNYI Marietta 1999.186. 89 CSÁNYI Marietta 1982-83. 34-35. 90 PATAY Róbert 2009.215-216. 91 CSÁNYI Marietta 2003.498-501. 92 P. FISCHL Klára 2000., 17. kép. zésben. Szigetszentmiklós-Felső Ürgehegyi-dűlő 139. objektumában93 az edények egy ÉNy-DK-i tengely mentén sorakoztak, a hamvak pedig közöttük feküdtek. Ugyanezen a lelőhelyen a 144. objektumban94 az edények két kupacban álltak, a hamvak pedig a két kupac között helyezkedtek el. Szőreg 179. sírjában95 az öt edény egymástól egyenlő távolságra helyezkedett el. Dunaújváros-Duna-dűlő klasszikus fázisú 814. sírjában96 az edények egy sorban, Kulcs-Császártanyán pedig egy nagyobb edény körül feküdtek.97 A szórt hamvas sírokba átlagosan 4-5 edényt helyeztek, de gyakran előfordult ennél több, akár 10-12 is. A budatétényi sírnak volt a legnagyobb számú melléklete a 16 edényével.98 Nagyrév C/1 sírja 10 db, B/8 sírja pedig 14 db edénymelléklettel rendelkezett. Utóbbinak még egy bronz tőre is volt.99 Szigetszentmiklós-Felső Ürgehegyi dűlő 139. objektumában 12 db,100 Kulcs-Császártanya 37. sírjának 14 db edénymelléklete volt101 (12. ábra). A szórt hamvas temetkezések jellemzője, hogy általában nagyobb számú edénymelléklettel rendelkeznek. A kora bronzkor ezen időszakában még nem mutatható ki erősebb társadalmi elkülönülés a szórt hamvas sírok között az átlagos 4-5 edényen felül, a kiemelkedően nagy edényszám azonban utalhat a valamiféle magasabb státuszra. Az emberi maradványokat nem tartalmazó sírok megjelenésére több lehetséges magyarázat is felmerül. A kis mélység miatt sok sír áldozatul esett a mezőgazdasági gépeknek. A legkézenfekvőbb és egyben legvalószínűbb magyarázat, hogy a hamvakat nem tartalmazó temetkezések esetében a sír eredetileg tartalmazott hamvakat, melyeket a bolygatás elvitt. Másik lehetőség szerint ezekbe a sírokba csecsemőket temettek, akiknek apró csontjai egyszerűen elenyésztek. Késő nagyrévi temetők példáján ismerjük, hogy a korszakban nagy a gyermekhalandóság.102 Egy harmadik magyarázat, miszerint a hamvakat nem tartalmazó sírokba az eltemetéskor nem helyeztek emberi maradványokat, ezáltal a temetkezési ceremónia csupán szimbolikus jellegű lehetett. Jelen tanulmány a legtöbb esetben a szórt hamvas sírok között értékelte ezeket a temetkezéseket. A késői kulcs fázis uralkodó temetkezési rítusa, az urnás hamvasztás kevésbé kötött a korai és klasszikus időszakban. Legalább 20 ilyen rítusú sírról van tudomásunk, melyek közül 12 a Duna mentéről, hat a Közép-Tisza vidékről és kettő a Dél-Alföldről ismert. A kulcs fázis általános rítusa a következő: a nagyméretű, általában fazék típusú urna száját egy lefelé fordított tállal zárják le. Egy kis korsót és/vagy egy kis tálkát helyeznek az urna mellé vagy az urnába.103 A legtöbb korai és klasszikus időszakra tehető urnás temetkezés valamelyest ehhez kötődik. A tisza vidéki urnás sírok urnáját néha tállal fedték le (Rákóczifalva-Kastély-93 PATAY Róbert 2009.209-212. 94 PATAY Róbert 2009.213-216. 95 P. FISCHL 2000., 17. kép 96 VICZE Magdolna 2011.51. 97 BÓNA István 1963.18. 98 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1981 a., 1984a.Taf. XLI. 99 CSÁNYI Marietta - TÁRNOKI Judit 1992. Kát. Nr.: 456. 100 PATAY Róbert 2009.209-212. 101 BÓNA István 1963.18. 102 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995.34. 103 BÓNA István 1960.13-14. 40
