Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 27. (Szolnok, 2019)
Néprajztudomány - Kovácsné dr. Szigeti Klára: Pusker Ferenc emlékezete (Egy országos jelentőségű tiszafüredi méhész élete és munkássága)
TISICUM XXVII. A csoport tagjaiból méhegészségügyi felelősek voltunk és vagyunk ma is a méhegészség ügy védelmére Az állatorvosoknak alárendelve. A vizsgálati eredményről évenkénti írásos jelentést kell tenni a Megyei Állategészségügyi intézeteinek. Megyei országos szinten kiállításokon vettünk részt kiváló termelési eredményekkel, valamint szervezeti tevékenységet az Áfész felterjesztése nyomán a SZÖVOSZ „Szövetkezetiek Országos Szövetsége” okleveles arany, ezüst, bronz kitüntetéseket osztottak pénzt melléklettel. Ezeket kaphatta személy és szakcsoport is. A szakcsoport tag termelvénye magasabb árat kapott a kívülállóktól A csoport tagjai közösen kaphattuk meg a méh etetéshez nagyobb tételben a méhetető cukrot, gyógycukor lepényeket. 1 -1 méhész halálakor a csoport kegyeletből koszorúval fejezte ki Őszinte részvétét."8 A méhészeti szakcsoport ugyan megalakult 1949-ben, de neki sikerült elérnie, hogy magántulajdonban hagyták a méhészeteket. A méhészeti munka egyénileg folyt, ennek a tapasztalatairól találtunk szintén egy saját kezű feljegyzést 1959-ből. „Nyári tapasztalatok: A sikertelen 1959 évi mátravidéki akácvirágzás végét sok méhész meg sem rázva, pakolt, költözött ki erre, ki arra. Páran még ott maradtunk, mert az akác elvirágzása után a gyarapodást mutatott a mérleg. Jó két hét alatt össze is jött 12kg gyarapodás, szedés virágzásból és mézharmatból. Látva azt hogy a legerősebb családoknál több sejtben ikrásodni kezd a méz, azonnal hozzá fogtam a kipergetéshez. így sikerült a kipergető méz mint egy 85%-át kipergetni. Az akác virágzás alatt hideg esőkben a méhcsaládok sok kijáró méhet veszítettünk, de későbbi hordás hozására a kiosztás pompásan kiterjedt a méhcsaládok építési hajlama nagy volt. Igazolja az hogy Kiss Pál Dezső Jászberényi kolléga, aki szintén ott maradt egyik napról a másikra mint egy 120 lépet igen szépen kiépítettek a családokkal. A Régi sarju virágzat ekkor már szépen bontakozott ki, de ahogyan erősödtek a sarjúnövények úgy futotta be az aranka. Mint ismeretes az aranka a here félék nagy ellensége. így a herét (trifolium repens) mint mérgező növényt nagy mértékben megbénította. A svéd herét az aranka sokkal kisebb arányban lepte el. A svéd herét azonban a lisztharmat lepte be jobban a fehér herénél, így az árterületet annyira befolyásolták, hogy amíg 1958ban napi 50dg- 200dg lehetett mérni, akkor 1959ben csak és maximum 60dg lehetett mérni, hordási napokban Meg kell jegyeznem itt hogy az aranka meleg száraz időkben elég jól mézel is a méhek jól látogatják, illata oly erős hogy a réten az izzasztó melegben méz illat kering a levegőben. 8 Kiss Pál Múzeum Adattára: 2017.44.1. A fentiek után úgy vélem, hogy a lisztharmat jelenléti növényekben élettani zavart vált ki, mely kihatással van a növények nektártermésére is. A tapasztalat az volt hogy jobban járnak azok a méhészek akik lisztes füves vidékre vitték méheiket úgy az 1959-es mint az 1958-ban is."9 A méhésznek milyen alaposan kellett gondoskodni, a "méhlegelőről" bizonyítja az alábbi megegyezés is, amely a méhészeti szakmunkán kívül egyéb feladatokat is jelentett. “Megegyezés, Mely történt dr. Buday Pál Úr és Buday Pálné Úrnő tulajdonát képző gyümölcsösükre, mint részes művezetők részéről, másrészt Pusker Ferenc mint részes művelő között. A tulajdonosok részes művelésre adják a fenti gyümölcsöst a kezelőknek az 1948. évi termelő évre a következő feltételek mellett. A részes művelő vállalja az évad szakszerű munkálatait a gyümölcsösben- téli koronaritkítás- téli permetezés- a tavaszi és a nyári szakszerű és időszerű összes munkálatokat. Részt vesz a gyümölcsszedésben és annak irányításában. Ha a tulajdonos kívánja a fák bekötözését is de ehhez anyagot és segítőmunkást a tulajdonos ad. A tulajdonos vállalja a szükséges szakszerű kezeléshez az anyagok beszerzését, kifizetését. Ellátja kezelő anyaggal, hordókkal, vízzel, permetezővel mikor szükséges segítő munkásokkal, nevezetesen szedés szállításhoz. A gyümölcs érés idejére a tulajdonos költségére csőszt tartozik állítani aki a gyümölcsöst éjjel is tartozik őrizni. A gyümölcs ossz. beszállítása és kiadások a tulajdonost terhelik. A részes művelő a fentiek után az ossz. termés 30százalékát kapja."10 A méhészet gondozása a méz megtermelése után még külön feladat volt a méhész számára megszervezni a méz értékesítését, a szakcsoport keretén belül sok teendő volt, mert a méhésznek kellett biztosítani a méz szakértői vizsgálatát és minőségi bizonyítvánnyal való ellátását is. Az alábbi szerződés minta ezekről a feladatokról tájékoztat bennünket. "Méz értékesítési szerződés, mely létrejött egyrészről a FARMCOOP Kereskedelmi Kft. Budapest XIV. Szugló u. 132., mint megrendelő, másrészről mint termelő között az alábbi feltételekkel: 1. Szerződés tárgya:.....kg akácméz mennyiség:.............kg vegyes virágméz .............kg napraforgóméz .............kg.............. átadás átvétele. 9 Kis Pál Múzeum Adattára: 2017.61.1. 10 Kis Pál Múzeum Adattára: 2017.57.1. 280
